Vizuálisan erős Hoffer Rajmund Pozsonyi úti boltja, a kirakat és a belső polcok is a plafonig vannak pakolva értékesnél értékesebb, különlegesnél különlegesebb finomságokkal – a tulajdonosnak pontosan a fejében van, melyik sarokban mi bújik meg.
Gyerekkoromban, amikor kaptam egy kis zsebpénzt, mindig sajtot vettem belőle. Mindig mást, abból a tíz fajtából, ami akkoriban kapható volt Magyarországon – értem meg interjúnk felénél a szenvedélyt, ami Hoffer Rajmundból árad. – Aztán később, amikor elkezdtem dolgozni az ország első sajtboltjában, az még jobban megerősített benne, hogy nekem ezzel kell foglalkoznom.”
Rajmund a vendéglátásban minden volt – szakács, pincér, cukrászinas –, épphogy csak mosogató nem. Végzett mixer- és sommelier-képzést is, aztán belevetette magát az iparba, ahogy az ott lenni szokott, napi bő tízórás munkarendben. Szerette, ugyanakkor menekülés is volt ez a javából, miután 21 évesen elvesztette édesanyját. T. Nagy Tamás sajtboltjában is rengeteget tanult, majd tapasztalatai és álmai összegyúrásából született a Fromage 2012-ben.
„Én nem ismertem a környéket, egy ismerősöm ajánlotta a Pozsonyi utat. Ahogy ideértem, azonnal megfogott az atmoszféra, mondtam is, ebből még lehet egy gasztroutca, megvan hozzá a varázsa.” Kibérelte a szűk üzlethelyiséget a Katona József utca sarkán, és úgy képzelte, majd a kirakatban is sajtok lógnak. A jelenleg a padlótól a plafonig szorosan sorakozó termékeknek úgy az ötvenede volt az akkori készlet – egy–kétmilliónyi megtakarítással a zsebében Rajmund, ha akart volna, sem tudott volna rögtön a mostanival vetekedő értékű árukészletet felhalmozni. „Október 17-én kinyitottuk az ajtót, és beállt a sor – ez motivált.” Feleségével, Hoffer-Szabó Beatrixszal onnantól egy éven át heti hét napon, napi tizenhárom órában dolgoztak a talpalatnyi helyen, „hogy minél gyorsabban megismertessük magunkat, hogy a vásárlók visszajöjjenek, és szájról szájra elterjedjen a hírünk”. Így is lett, sőt közben az is kiderült, mire van igénye a kerület lokálpatrióta közösségének.
Összefogás az építőipari ügyeskedés ellen, youtuber hidegburkolók és családi kripta mint pozitív társadalmi példa – Illy Gáborral, a 30 éves Baumit Magyarország ügyvezetőjével beszélgettünk a cég sikerének titkáról, a piacon betöltött meghatározó szereppel járó különleges kötelezettségeiről, és arról, miért fogjuk oktatóvideók segítségével magunknak kifesteni a lakást a jövőben.
A siker titka az egyéniség „Nincs magyar Baumit úgy, ahogy ma ismerjük, ha nem Friedrich Schmid az alapító, akinek a karizmatikus, teremtő vezetői egyénisége átvezette a céget a rendszerváltás káoszán” – kezdi Illy Gábor ügyvezető. „Schmid úr abban hitt, hogy az embereket az motiválja igazán, ha lehetőséget kapnak, hogy megvalósítsák önmagukat. A Baumit legsikeresebb cégeinél ez a hozzáállás minden területen tetten érthető. Dolgoztam elég sok multicégnél. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a multinacionális vállalati kultúrát, akkor ott a szervezet és a tőke dolgozik, és nincs nagyon szükség egyéniségekre. Tizennegyedik éve vagyok a Baumitnál, és számomra ez a legélvezetesebb munkahely, mert itt szabadabban hozhatok meg szakmai döntéseket, mint eddig bárhol.” Illy Gábor mindig hangsúlyozza, hogy a versenytársakra nem ellenfélként tekintenek. „Hálásak vagyunk a versenytársak jelenlétéért, mert egy olyan tükröt tartanak nekünk, amiből sokkal nyilvánvalóbbá válik, hogy mit csinálnak ők jobban, mint mi, és ez motivációt ad.” Ez azonban nem szimpla altruizmus, amit a legjobban a MÉVSZ, a Magyar Építőkémiai és Vakolat Szövetség működése jelez.
2020.10.01.
Illy Gábor, a Baumit ügyvezető igazgatója
„Mi félkész termékeket állítunk elő, ami értő szakemberek szakszerű munkájával válik késztermékké. Ha hagyjuk, hogy eluralkodjon a káosz, a lehúzós-kispórolós ügyeskedés, akkor a legjobb félkész termékből is gyenge végeredmény fog születni. A 2008-as válság okozta pánik felerősítette az ilyen piaci magatartásokat. Ezért javasoltam, hogy aktiváljuk a Vakolat Szövetséget, amivel olyan minőségi irányelveket fogadtathatunk el, amikhez mindenki tartja magát” – fogalmaz Illy Gábor. „Ha egy vállalat egy piacon a vezető szereplők egyike, akkor az felelősséggel is jár. Ez azt jelenti, hogy ha anomáliákat lát, akkor kötelessége a szakmai szervezeteken keresztül felhívni ezekre a figyelmet, és megpróbálni a piacot műszakilag, jogilag korrekten és etikusan is a helyes útra terelni. Ezek nagyon lassú folyamatok, de ha kitartóak vagyunk, akkor láthatóak lesznek, és állíthatom – mondja az ügyvezető –, hogy már láthatóak az eredményeik.”
A hidegburkolók már a Youtube-on vannak A minőségi munka követelményeit és ismereteit ma már nem csak a szakmán belül kell terjeszteni. „Az internet beépülése a mindennapi életbe magával hozta a tájékozott vásárló szimptómát. Ezek a vásárlók azok, akik összeszednek minden információt, de nem biztos, hogy értik is, vagy éppenséggel elhisznek mindent, amit találtak. A Baumitnak erre reagálnia kell. Ezért vagyunk jelen az összes felületen, ezért készítünk online előadásokat, és ezért működünk együtt olyan mesteremberekkel, mint a saját Youtube-csatornát működtető Csempedoki, aki releváns és érthető információkat ad át a nézőknek.” Ez azért is egyre fontosabb, mert Illy Gábor úgy véli, a hazai építőipar legnagyobb gátja, a munkaerőhiány a csináld magad újbóli megerősödését is el fogja hozni. „A most bejelentett felújítási támogatási program nagyon fontos lépés, de nem lett tőle több szobafestő. Viszont lehet, hogy egyszerre százezer otthonban fogják úgy gondolni, hogy akkor itt az ideje lakást felújítani. Szóval jönnek újra pfuscherek, akik nem csak meg tudják maguknak csinálni a festést, de jól el is tudják fuserálni. Ezeket az embereket kommunikációval kell segítenünk, hogy a termékeinkkel jól tudjanak dolgozni. Nagyon hiszünk a gépesítésben is, ami ki tudja váltani a hiányzó élőerőt.”
A környezettudatosság kihívásaira a Baumit big datával keresi a választ. Az osztrák anyacég néhány éve Viva Park néven létrehozott egy kutatóparkot a homlokzati szigetelőrendszerek energiahatékonyságának tökéletesítésére. Itt a régióban szokásos falszerkezetekkel építettek fel egy-egy házat, amiken szenzorrendszerrel mérik az időjárási hatásokat. Egyetemek, kutatóintézetek bevonásával elemzik az eredményeket, amelyek alapján a Baumit-termékeket is jobban tudják adaptálni a különféle igényekhez.
Egy panel vagy kripta is lehet jó példa „Aki egy iparágban sikert ér el, annak figyelnie kell arra, hogy méltányos legyen a társadalmi közeg tagjaival, akik szintén hozzásegítik a profitjához” – az ügyvezető szerint ez a szemlélet az alapja a Baumit széleskörű társadalmi tevékenységének, ami a kőbányászok nemzeti emlékhelyének felépítésétől a nehéz sorsú családok, egyházi közösségek támogatásán át a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítést segítő, jelentős mértékű ágazati kezdeményezés megszervezéséig ível.
A Baumit életében fontos szerepet tölt be az Év Homlokzata pályázat, ahol ismert hazai építészekből álló zsűrivel, közönségszavazással, pénzdíjazással keresik a legszebb új építésű vagy felújított homlokzatokat. „Lehetőségem van ügyvezetői különdíjat is adni, amivel próbálok olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek a Baumit hozzáállását mutatják a jelen vagy a közeljövő kérdéseihez. Tíz éve az első panelfelújításra adtam különdíjat, amit akkor még senki nem értett, de ma már bevetté váltak ezek a látványos panelhomlokzatok. Legutóbb pedig adtam egy díjat egy családi kriptának. Ma már sokszor azt sem tudjuk, hogy a dédszüleink hol vannak eltemetve, de ennek a nemesi családnak a leszármazottjai összefogtak, és helyreállították az őseik temetkezési helyét. A különös jelentőségű történeteket keresem, ezért adtam nekik díjat” – mondja a cégvezető.
Becsei András lett az év bankára a Mastercard szavazásán. Miért bíznak benne ennyire a kollégái? Milyen előnyöket érezhetnek az ügyfelek a nagy banki digitalizációs menetelésből? Revolut vagy Google: kiktől tartanak a bankok jobban, a nagy fintech cégektől vagy a bigtechektől? Mennyire hitelez válságban a legnagyobb magyar bank? Interjú az OTP budapesti régiójának, illetve a csoport jelzálogbankjának és lakástakarékjának vezetőjével, aki a Bankszövetség alelnöke is.
A 2000-es évek közepe óta élesedik az étrendkiegészítő-gyártók versenye. Európa országaiban egyre több piac fragmentálódik, a nagyok szeletéből mind több kis márka próbál morzsákat szakítani magának. Egyáltalán nem is sikertelenül.
Jövőre megháromszorozná árbevételét a háromdimenziós tervező appjával befutott startup, a Shapr3D, miután 2019-ben hatmillió dollár befektetéshez jutott a Szilícium-völgyhöz szokott nagyágyúktól. Az Apple-platformokat kimaxolta, most a windowsos környezet felé nyit a cég, amelynek egyik mágiája Csanády István alapító szerint az olcsó ügyfélszerzés. Az efféle varázslatok miatt többé talán nem is lesz szükségük külső tőkére.
