Közösségimédia-szerkesztőt keresünk, egészen pontosan social media managert, mert így talán könnyebb találni. Meglepett, hogy nem árasztottak el minket az önéletrajzok, de úgy tűnik, a munkaerőpiac telítettsége nekünk is megmutatja magát.
Még az újranyitó éttermesek is arról számoltak be, hogy egyáltalán nem egy csettintésükbe került, hogy pincért, szakácsot találjanak éttermeikbe, sokan egymásra ígértek bérben, mások nem tudták visszacsábítani a melós és most bizonytalan piacra a máshol gyökeret eresztő egykori kollégákat. Ez is a koronaválság (remélhetőleg) lecsengő szakaszának sajátossága. Igaz a munkaerőhiányt legalább ismerjük a korona előtti időkből.
Egy ötvenes éveiben járó, sikerre éhes sikerember dilemmái, ahogy azokat ő maga és a legközelebbi barátai látják.
Nem úgy, mint az inflációt. A KSH által kimutatott öt százalék meglepett, de esendő egyszeri fogyasztóként mégis akkor kerekedett el a szemem, amikor egy köret nélküli főételért egy budai sörözőben 4000 forintot kértek. Tudom, az inflációval a kacsacomb árában találkozni jelentősen first world problem, de az élmény emlékezetes marad, és fejembe verte, hogy a következő hónapokban (években?) ezzel az üggyel minden üzleti vezetőnek és általában mindannyiunknak kezdenie kell valamit.
Azért 2021 nyara elsősorban mégsem az inflációról, hanem a sportról szól, és ilyen szempontból is jó döntés volt nyárra hozni szokásos évi sportlistánkat, amin Szoboszlai Dominik holtversenyben első lett Hosszú Katinka mellett. Az első férfi a lista elején – milyen üdítő, hogy ilyet is leírhatok, általában a fordítottja a hír. Dominik ráadásul úgy érte el eredményei, közösségi médiás jelenléte és egy hirdetői zsűri pontozása alapján a helyezését, hogy az elmúlt hónapokban nem is játszhatott. Még egy ok, hogy miért került júniusban a Forbes címlapjára, hogy így aztán nekünk még jobban hiányozzon a válogatott meccseiről.
Másnak lehetőséget hoz egy csapattárs sérülése. Valter Attila beugró ember volt a Giro d’Italián, aztán úgy bizonyított, hogy beszélgetni sem kellett arról, hogy maradjon-e, vagy sem. A rózsaszín trikó napokra reflektorfénybe helyezte a nálunk csak kevesek által figyelt sportot. Mi pedig hozzuk a magazinos hátteret: akit mélyebben is érdekel Attila életútja és a kerékpársport pár érdekessége, új kollégánk, Unyatyinszki György portréjában megtalálja.
Pont kerékpárversenyző még nem volt, de Geszti Péter sokoldalúsága így is meglepő. Gyerekszínész, tévés, reklámos, előadó, dalszövegíró, producer. Bármihez nyúl, a közönségsiker fontos szempont, talán ennek is köszönhető, hogy amennyire sokoldalú, annyira megosztó is. Bánáti Anna portréjából elsősorban nem egy életút ismerhető meg (bár az is), inkább egy ötvenes éveiben járó, sikerre éhes sikerember dilemmái, ahogy azokat ő maga és a legközelebbi barátai látják.
A Volvo környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, így pedig mindannyiunk biztonságos jövőjét érintő célkitűzései régóta ambiciózusak. A svéd cég úgy alakítja át modellpalettáját és ajánlatait, hogy 2025-re éves globális eladásainak legalább 50 százalékát teljes mértékben elektromos, fennmaradó részét hibrid modellek alkossák, 2030-tól pedig kizárólag elektromos járműveket fog majd előállítani. Ahhoz, hogy 2040-re teljesen klímasemleges vállalattá válhasson, a komplett értékláncot is át és újra kell gondolnia. A fejtörés első gyümölcsei az XC40 Recharge, valamint a még újabb C40 Recharge – a tisztán elektromos Volvo bőrmentes belsővel.
A biztonság alapvető igény a közlekedésben is, a feladat pedig mára túlmutat azon, hogy a baleseteket aktívan megelőzze egy jármű, vagy ha már végképp elkerülhetetlen egy ütközés, akkor is épségben tartson mindenkit, legyen szó akár az utasokról, akár gyalogosokról, vagy épp egy eltévedt rénszarvasról. A gotheburgi Volvo a svéd acélok és skandináv életszemlélet ötvözetéből pont a maximális biztonság üzenetét tűzte zászlajára már jóval azelőtt, hogy bármilyen állami szabályozás erre sarkallta volna. Miután 1959-ben a cég mérnöke, Nils Bohlin szabadalmaztatta a hárompontos biztonsági övet, a Volvo nem volt rest azonnal az alapfelszereltség részévé tenni a találmányt, és mivel a technológiát a többi gyártó számára is elérhetővé tette, nem túlzás, hogy a Volvo korai lépése milliók életét mentette meg az elmúlt bő hat évtizedben. Ám a munka természetesen nem állt meg az öveknél. 2000-ben maga XVI. Károly Gusztáv svéd király nyitotta meg a Volvo Cars Biztonsági Központját, mely nagysebességű fedett pályáival, kamerarendszerével és a prototípusok tudományos alapú megsemmisítését garantáló külső helyszíneivel máig a világ egyik legfejlettebb törésteszt laboratóriuma. A központban folyó folyamatos kutatás-fejlesztésekre, illetve az innovatív digitális adatátvitel és képfelismerés terén elért eredményekre támaszkodva a márka azon dolgozik, hogy a jövőben senki se sérülhessen meg súlyosan vagy szenvedhessen halálos balesetet új Volvo gépkocsiban. Ez a törekvés ölt meggyőzően testet az autók aktív biztonsági és vezetőtámogató rendszereinek összességében. A Volvo azonban a biztonságos gépjárművek megalkotása mellett a klímaváltozás hatásainak enyhítésére és a fenntartható fejlődés körülményeinek megteremtésére is épp akkora hangsúlyt fektet. A Volvo Cars már 2000-ben alapító tagként csatlakozott az ENSZ Global Compact önkéntes fenntarthatósági egyezményéhez, és eltökélt szándéka, hogy 2040-re klímasemlegessé tegye a cégcsoport egészének tevékenységét. A modellek villanyosítása csak a kezdet: a Volvo egyik legújabb projektje a koksz-, vagyis a szénmentes acélgyártás, az úgynevezett SSAB ötvözet kifejlesztése körül forog. Az új módszerrel a svéd acélipari partnerek fosszilis erőforrások nélkül, hidrogén és villamos energia felhasználásával kívánnak acélt gyártani, ami egy egészen új és zöld módszernek ígérkezik.
Mire a Volvo megépítheti első SSAB acélból készült koncepcióját, számos tisztán elektromos modellje rója majd az utakat. A hazai számítások szerint 2025-re minden harmadik Magyarországon eladott új Volvo tisztán elektromos hajtással kerül majd forgalomba, melynek érdekében a márka évente legalább egy új elektromos modell bemutatását tervezi. Ami a mindehhez esszenciális infrastruktúrát illeti, már jelenleg is több mint kétezer töltési pont érhető el itthon, a hálózat pedig folyamatosan bővül.
,,A minél kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében a Volvo európai szinten a legnagyobb töltőhálózatokkal – így az Ionity-vel is – megállapodást kötött, de a helyi szolgáltatókkal is aktív tárgyalásokat folytatunk” – mondta el Bodrogai Gábor, a Volvo Autó Hungária ügyvezető igazgatója. A legújabb elektromos modellek hatótávolsága egyébként vegyes használat esetén meghaladja a 400 km-t is, így az XC40 Recharge és a C40 Recharge ilyen kapacitások figyelembevételével tervezi meg akár töltőpontok szerint is a beállított végcélunkhoz vezető útvonalat. Mi több, a hamarosan online is megrendelhető C40 alapfelszereltségének részét képezi a Google teljes arzenálja, beltere pedig bőrmentes kialakítású, és a gyapjú mellett újrahasznosított műanyagok felhasználásával készül.
Kevesen tudják, de a C40 Recharge annak a kísérleti C30 Electric modellnek a szellemi utódja, amelyet tíz éve csupán 209 darabban gyártott le a Volvo, hogy aztán a bátor korai felhasználók segítségével tapasztalatra tehessen szert az elektromos autózás terén. Mivel a Volvo első dedikáltan elektromosnak tervezett autójából a svéd márka megfogalmazása szerint a felelős, tudatos és progresszív szemléletű vásárlóknak hála jóval több fogy majd, mint a forradalmi prototípusokból tíz évvel korábban, a Volvónak természetesen a teljes értékláncra, az adott alkatrészek utóéletére is gondolnia kell, ha célja 2040-re nem kevesebb, mint a klímasemlegesség elérése. Mivel az akkumulátorok ritka, értékes és részben a környezetre ártalmas anyagokból készülnek, folyamatosan emelkedő darabszámuk már most kiemelt kérdéssé teszi teljes életciklusukat. A Volvo Cars épp ezért egy háromlépcsős stratégiát dolgozott ki, amelyben a végső újrahasznosítást két újrafelhasználási lépcső előzi meg. A Volvo jelenleg is számos jármű-fődarabot újít fel és forgat vissza az autógyártásba; ez a körkörös gazdasági szemlélet pedig a gyártó szerint az akkumulátorok esetében is járható út. Az utaknak búcsút intve nem autóipari területeken – például az elektromos hálózat kiegyensúlyozásában – játszhatnak energiatárolási szerepet, amely a megújuló energiaforrások termelési jellegéből adódóan különösen fontos feladat. Ezekkel a kezdeményezésekkel a Volvo szerint összességében 20–25 évre tolható ki egy akkumulátorrendszer hasznos élettartama, melyet követően egy arra szakosodott partner majd elemeire bontja azokat, hogy a lehető legteljesebb mértékben újrahasznosítsa a bennük rejlő értékes nyersanyagokat.
Ami az első, az autózás jövőjének szempontjából lényeges időszakot illeti, mind az XC40 Recharge, mind a C40 Recharge esetében maga az akkumulátor, vagy annak akár csak egy modulja is cserélhető, az 500 kilogramm súlyú akkumulátorcsomagra pedig 8 év, vagy 160 ezer kilométer gyári garancia vonatkozik. A jelenleg 418 km-esre kalkulált vegyes hatótáv mellett pedig, ha esetleg menet közben szükséges tölteni, azt váltóáramú töltőpontokon vagy egyenáramú gyorstöltő állomásokon egyaránt megtehetjük. 150 kW-os egyenáramú gyorstöltő használata esetén a C40 Recharge csupán 40 perc alatt eléri a 80 százalékos töltöttséget 10 százalékról, ami annyit jelent, hogy 10 perc alatt 80–100 kilométerre elegendő energiát nyerhetünk.
Mit tehet még a Volvo Cars mint globális autógyártó? 2021-re a cég összes üzemének 90 százaléka kizárólag klímasemleges forrásból származó energiát használ, az akkumulátorokat, illetve az összes egyéb alkatrészt pedig ellenőrzött beszállítói láncon keresztül, felelősen előállított nyersanyagokból állítja elő.
És hogy a csendes, tiszta, mégis villámgyors elektromos autózás mit hoz majd a dizájn terén? Bodrogai Gábor úgy véli, kívülről a hatékonyság nevében áramvonalas, dinamikus, egyben futurista formákat. Alacsony légellenállásának köszönhetően a C40 Recharge például 4,7 másodperc alatt gyorsul százra. Ám talán még izgalmasabb, ahogy a belső terek alakulnak a villamosítás hatására, tele természetes és környezetbarát anyagokkal. A lapos padló, valamint a motorok és inverterek kompakt és rejtett mivolta rengeteg helyet szabadít fel, és olyan kreatív megoldások előtt nyitja meg az ajtót, amiről a tervezők korábban álmodni sem mertek. Első fecskeként a Volvo C40 Recharge már most kész bemutatni, milyen kényelmes, biztonságos, és egyben frissítő élmény az elektromos autózás skandináv stílusban.
A járvány miatt? A jó idő miatt? A dugók miatt? Mindhárom okból egyszerre? Akárhogy is, egyre több fővárosi jár kerékpárral. Sokan távol akarták magukat tartani a tömegközlekedéstől és a lezárások okozta egyre súlyosabb közlekedési dugóktól, és úgy tűnik, nem is akarnak ezen változtatni. Az érthető, hogy télen közlekednek a legkevesebben bicajjal, de azt gondolná az ember, hogy a legnagyobb kánikula közepén a legtöbben szívesebben választják a légkondit. Nos, nem: általában júliusban tetőzik a budapesti bringásforgalom, így volt ez idén, a legnagyobb hőhullámok idején is.
Markáns változás: beütött az infláció, a jegybank hirtelen szigorú lett, a kormány viszont vadul szórni akarja a pénzt a választás előtt. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Tavaly tartottunk utoljára élőben Kilövést, mi is izgatottan vártuk az idei elsőt, hogy bemutathassuk a júliusi magazint. Újra személyesen találkozni az olvasókkal? Hús-vér embereket hallgatni a színpadon? Jó társaságban fröccsözni a teraszon? Jó volt…
Mint a tavaszi hóolvadás az Alpokban, ahogy a csordogáló ér sziklákat ledöntő erővé nő, úgy ért be Valter Attila munkája. Minden idők legjobb magyar országútikerékpáros-eredményét érte el az idei Giro d’Italia körversenyen, amikor magára ölthette az összetett éllovasának kijáró maglia rosát. Három napon át rózsaszín volt a világ Magyarországon, de teljesítményét a kerékpárosvilág élvonala is méltatja. Attila a hegyeket meghódító, végtelenbe vesző szerpentinek csendes megszállottja. Mentalitásával a legnagyobbak közé küzdötte magát.