Közösségimédia-szerkesztőt keresünk, egészen pontosan social media managert, mert így talán könnyebb találni. Meglepett, hogy nem árasztottak el minket az önéletrajzok, de úgy tűnik, a munkaerőpiac telítettsége nekünk is megmutatja magát.
Még az újranyitó éttermesek is arról számoltak be, hogy egyáltalán nem egy csettintésükbe került, hogy pincért, szakácsot találjanak éttermeikbe, sokan egymásra ígértek bérben, mások nem tudták visszacsábítani a melós és most bizonytalan piacra a máshol gyökeret eresztő egykori kollégákat. Ez is a koronaválság (remélhetőleg) lecsengő szakaszának sajátossága. Igaz a munkaerőhiányt legalább ismerjük a korona előtti időkből.
Egy ötvenes éveiben járó, sikerre éhes sikerember dilemmái, ahogy azokat ő maga és a legközelebbi barátai látják.
Nem úgy, mint az inflációt. A KSH által kimutatott öt százalék meglepett, de esendő egyszeri fogyasztóként mégis akkor kerekedett el a szemem, amikor egy köret nélküli főételért egy budai sörözőben 4000 forintot kértek. Tudom, az inflációval a kacsacomb árában találkozni jelentősen first world problem, de az élmény emlékezetes marad, és fejembe verte, hogy a következő hónapokban (években?) ezzel az üggyel minden üzleti vezetőnek és általában mindannyiunknak kezdenie kell valamit.
Azért 2021 nyara elsősorban mégsem az inflációról, hanem a sportról szól, és ilyen szempontból is jó döntés volt nyárra hozni szokásos évi sportlistánkat, amin Szoboszlai Dominik holtversenyben első lett Hosszú Katinka mellett. Az első férfi a lista elején – milyen üdítő, hogy ilyet is leírhatok, általában a fordítottja a hír. Dominik ráadásul úgy érte el eredményei, közösségi médiás jelenléte és egy hirdetői zsűri pontozása alapján a helyezését, hogy az elmúlt hónapokban nem is játszhatott. Még egy ok, hogy miért került júniusban a Forbes címlapjára, hogy így aztán nekünk még jobban hiányozzon a válogatott meccseiről.
Másnak lehetőséget hoz egy csapattárs sérülése. Valter Attila beugró ember volt a Giro d’Italián, aztán úgy bizonyított, hogy beszélgetni sem kellett arról, hogy maradjon-e, vagy sem. A rózsaszín trikó napokra reflektorfénybe helyezte a nálunk csak kevesek által figyelt sportot. Mi pedig hozzuk a magazinos hátteret: akit mélyebben is érdekel Attila életútja és a kerékpársport pár érdekessége, új kollégánk, Unyatyinszki György portréjában megtalálja.
Pont kerékpárversenyző még nem volt, de Geszti Péter sokoldalúsága így is meglepő. Gyerekszínész, tévés, reklámos, előadó, dalszövegíró, producer. Bármihez nyúl, a közönségsiker fontos szempont, talán ennek is köszönhető, hogy amennyire sokoldalú, annyira megosztó is. Bánáti Anna portréjából elsősorban nem egy életút ismerhető meg (bár az is), inkább egy ötvenes éveiben járó, sikerre éhes sikerember dilemmái, ahogy azokat ő maga és a legközelebbi barátai látják.
Rafał Brzoska öt éve még a csőd szélén állt. A lengyel csomagkirály ma viszont már ott van a milliárdosok listáján, miután arra fogadott, hogy az e-kereskedelem jövője nem a házhoz szállítás – derül ki az amerikai Forbes cikkéből.
Írta: Iain Martin // Fordította: Knittel Martin
2016 nyarán egyre szűkült Rafał Brzoska mozgástere. Az akkor 38 éves lengyel vállalkozónak majdnem két évtizedes munkája volt abban, hogy 120 millió dolláros biznisszé hizlalta a szupermarketek kuponjait terjesztő – egykor egy kollégiumi szobából elinduló – InPostot. De a kényszerű verseny az állami postával megviselte a céget, így Brzoska 65 millió dolláros hitellel a nyakában, a behajtók elől fejvesztve menekülve próbált új befektetőket meggyőzni.
„Az volt az egyik fő célom, hogy visszafizessem az összes hitelemet a bankoknak és mindenkinek, aki csak kölcsönadott nekünk – emlékszik vissza az idén 43 éves Brzoska. – A befektetők nem értették, hogy erre mi szükség van, mire azt mondtam nekik: ebben az országban szeretnék élni, és csak egy nevem, egy arcom van.”
A befektetőket nem Brzoska haldokló postai szolgáltatása, hanem az e-kereskedelmet kiszolgáló csomagautomata-spinoff érdekelte, amit a vállalkozó 2010-ben alapított. A húszezer dolláros installációs díjú, hűtőszekrény méretű utcai automatákba az Amazon és egyéb online kereskedők szállítanak. Különösen azért népszerűek, mert – az USA-val ellentétben – Európában a postások nem hagyják őrizetlenül, az ajtó előtt a csomagokat. Ez a gyakorlat megálljt parancsol a csomaglopásoknak (az amerikaiak 54 százalékát károsították már meg így), csakhogy aki lemarad a futárról, az mehet a postára sorba állni.
A csőd szélén táncoló Brzoska 2016 nyarán leállította levélkézbesítő üzletágát, még azelőtt, hogy tárgyalni kezdett későbbi megmentőjével, az Advent Internationallel. A bostoni székhelyű magántőke-befektető csoport a következő év áprilisában vásárolta fel az InPost részvényeit a tőzsdén. A 110 millió dolláros befektetés kiváltotta a vállalat hiteleit, és további 125 millió dollárral segítette Brzoskát, hogy egy év alatt megduplázza, azaz 4400 darabosra növelje a csomagautomata-hálózatát.
Kedves, de ravasz díl volt. A lengyelek nyugati társaikhoz képest később kezdték igazán elfogadni az e-kereskedelmet, de 2017-ben már egyenletes, 20,4 százalékos éves növekedéssel lehetett számolni. Aztán jött a járvány, és az online vásárlások 36 százalékot ugrottak egyetlen év alatt, tavaly az InPost bevételei 677 millió dollárra nőttek, és Brzoska automatái ma Lengyelország csomagszállítmányainak 36 százalékát kezelik.
„Sok érv szólt a befektetés ellen, és sokan nemet is mondtak” – mondja Paul Atefi, a KKR vezérigazgatója. A befektetőcég 2018-ban 145 millió dollárt adott az InPost további csomagautomata-installációira. Brzoskának most 11 734 automatája van Lengyelországban, 1100 az Egyesült Királyságban, és további pár száz Olaszországban. „Amikor automatánként néztük az üzletet, elég meggyőző volt. Néha az automaták megtérülése mindössze másfél év… Szeretjük ezt a céget.”
Az árrések is irigylésre méltóak. Brzoska két dollárt kér egy átvételért, miközben költségei megállnak az installáció és a helybérlés díjainál, valamint a munkabéreknél. 2020-ban az InPost 97 millió dolláros profitot ért el. „A csomagautomatáink évről évre megduplázzák a bevételeinket” – mondja Brzoska. „Lengyelországban több mint ötvenszázalékos EBITDA-marzs a cél – mondja David Kerstens, a Jefferies International elemzője. – Ez a hagyományos postai szolgáltatóknál általában egy számjegyű.”
Igazán az tett jót az üzletnek, mondja Marek Różycki, az Advent-InPost befektetés egyik tanácsadója, hogy a cég „papucstávolságra” helyezte el az automatáit a vásárlók otthonától és az irodáktól. „Nem túl vonzó, ha esőben kilométereket kell megtenned a legközelebbi automatáig, de Lengyelországban a legközelebbi mindössze 350 méterre van. Ez már majdnem olyan, mint a házhoz szállítás, csak még kényelmesebb.”
A „papucsszabály” felismerése nem jött könnyen: az Advent Brzoska ambiciózus, négy kontinensre való terjeszkedésére mondott nemet, mert a távolságok növelésével túlfeszítette volna az automatahálózatot. „Tipikus példája volt annak, amikor egy karizmatikus, nagyon vállalkozó szellemiségű ember irányít egy nagyon gyorsan növekvő üzletet – mondja Różycki. – De túl nagy projekt lett volna, túl kevés erőforrással.”
Szerencsekarkötő Az InPost januárban ismét tőzsdére lépett Amszterdamban, 9,7 milliárd dolláros vállalati értékelés mellett, Brzoska részvénycsomagja jelenleg 1,1 milliárd dollárt ér. A befektetőket azzal győzte meg, hogy automatái olcsóbbak az Európa-szerte cikázó futároknál, és környezetkímélőbb alternatívát nyújtanak. Egy automata huszonnégy futárt vált ki, mondja Brzoska.
Amíg ő a csomagautomata-üzletét tökéletesítette, Európa postai szolgáltatói, a UPS és az Amazon a házhozszállítási kapacitásaikat növelték, és sarki boltok ezreit vonták be átvételi pontnak. Ez olcsó és gyors alternatíva volt, de a járványban robbanásszerűen növekvő e-kereskedelem Berlintől Bilbaóig a boltokat csomagokkal, valamint a visszaküldést intéző sorokkal torlaszolta el. „A kisboltok nem túl kényelmesek a csomagátvételre, különösen a járvány alatt” – mondja Kerstens.
Aztán jött a járvány, és az online vásárlások 36 százalékot ugrottak egyetlen év alatt.
Brzoska terve az, hogy ezeket a hosszú sorokat Európa-szerte csökkentse. Márciusban bejelentette, hogy 675 millió dollárért felvásárolja a Mondial Relayt, és az óriás futárszolgáltató egész Franciaországot lefedő hálózatának legforgalmasabb pontjainál állítja fel automatáit. Az impresszív eredmények nem maradtak észrevétlenek:
az Alibaba és a lengyel e-kereskedelmi nagyágyú, az Allegro is automatákat telepít Lengyelországban, és Európa postaóriásai – például a Deutsche Post – is az automatákra fogadnak.
Már nem Brzoska a kispályás, és nem is riad vissza a küzdelemtől. A csillagjegyének és (méretre szabott öltönyével összeegyeztethetetlen) szerencsekarkötőjének tulajdonítja, hogy cége a viadal előző köreiben túlélte a postaóriások támadásait. „Megmondtam a csapatomnak: skorpió vagyok. Túlélek, és ti is túl fogjátok élni velem, mert a skorpiók mindig ilyenek – a végsőkig harcolnak.”
Péterffy Tamást egész más levegő lengi körül, mint a Magyarországon élő magyar milliárdosokat. Nincs bodyguard, nincs megközelíthetetlenség, nincs újságírókat kontrolláló PR-csapat, lazaság van, nyitottság és bizalom. Huszonkétmilliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb magyar embere június elején járt Budapesten, bejelentette, hogy elektronikus tőzsdei kereskedési cége, az Interactive Brokers Magyarországról készül lefedni nagyjából Európa felét, közben sok fontos emberrel találkozott, és belefért egy rövid (jobbára magyarul folyó) interjú is a Gresham Hotel talán legszebb lakosztályában a Lánchíddal mértani pontossággal szembenéző panorámával. Péterffy Tamás nyolcvanhoz közel is gyors gondolkodású, pragmatikus és elfoglalt ember, interjúnk végén fel is pattant, hogy mielőbb találkozhasson gyerekkori barátaival. És bár nekünk még el kellett pakolni a fotófelszerelést, ez sem zavarta. „Majd húzzák be maguk után az ajtót, ha elmentek” – mondta, és elviharzott. (Lazaság, bizalom.)
Tavaly márciusban a járvány agyoncsapta az európai turizmust, így a légi forgalmat is. Idén márciustól viszont a legtöbb európai országban már éledezik az ágazat, visszatérnek a turisták, bár országonként eltérő, milyen szabályokkal lehet beutazni. A Budapest Airport friss adatai érdekes átrendezőségeket mutatnak Európában: néhány korábbi slágerország (például az Egyesült Királyság) a járvány miatt hátrébb sodródott, más országok, mint Törökország, Olaszország vagy Németország viszont népszerűbbé váltak a Budapestről indulók körében. Térképen az egyes országokba induló repülőjáratok kapacitásai, és elég jól jelzik, hova készült (vagy tudott utazni) a legtöbb ember 2020 áprilisa és júniusa között, és hova akart repülni idén ugyanekkor.
A boltban a vadászösztöne, a reggeli ruhaválasztásnál a magassága és a munkahelye befolyásolja. Gricser Péter Telekom-igazgató egyvalamiben biztosan nem alkuszik: a karórájának svájcinak kell lennie.
