A Hiventures tőkefinanszírozást kínáló termékei az elmúlt években hatalmas segítséget nyújtottak a magyar startupoknak, ma pedig már a legkisebbtől a legnagyobb, legkülönbözőbb életszakaszokban tartó vállalatokig kínálnak megoldást. Idén újra rekordösszegű befektetést terveznek, miközben tovább gyorsítják és egyszerűsitik a befektetési lehetőségeikhez való hozzáférést.
Az immár ötödik éve működő Hiventurest a legtöbben talán még mindig elsősorban startupfinanszírozóként ismerik. A kockázati tőkealap-kezelő azonban maga is elképesztő ütemű fejlődésen ment keresztül ebben az időszakban, így napjainkban már messze nem csak startupok finanszírozásával foglalkozik. „Nagyon erős evolúción vagyunk túl, 4-5 év alatt Európa legaktívabb korai fázisú befektetőjévé váltunk, a régióban pedig befektetési darabszámban Magyarország az éllovas” – mondja Katona Bence, a Hiventures igazgatója. „Tulajdonképpen mi magunk is startup filozófiával működünk, annyi csavarral, hogy az MFB Csoport tagjaként közvetetten állami tulajdonban vagyunk, de a növekedési ütemünk nagyon hasonló.”
NÖVEKEDÉS MINDEN TÉREN
A számok is visszatükrözik a fejlődést: míg 2016-ban 350 millió forintnyi befektetést hajtott végre a Hiventures, 2020-ban már 13,8 milliárd forintnyit. Induláskor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy – a világban egyébként elterjedt módon állami szerepvállalással betöltve a finanszírozási rést a piacon – fellendíti a hazai technológiai és startup szektort, illetve a lehető legtöbb sikeres startup elindításának támogatását biztosítja a legkorábbi fázisokban. Ennek tudatában egy összességében 30 milliárd forint keretösszegű alappal kezdte meg a többlépcsős finanszírozási modelljét inkubációs, magvető és növekedési szakaszban. A kezdetekben öten, ma egy elképesztő szervezetfejlődés után százan dolgoznak a cégnél, amelynek árbevétele háromszorosára nőtt és portfóliójába jelenleg több mint 350 cég tartozik.
Végtelen hosszan lehetne sorolni, mi mindent vett el tőlünk a világjárvány. Ami a Forbes első Legyél jobb! melléklete szempontjából a legfontosabb: elvette a munkakedvünket.
Nem feltétlenül drága vagy bonyolult megoldásokat kell keresni: segíthet a beszélgetés vagy annak elfogadása, hogy nem tudunk mindenre felkészülni, és nem biztos, hogy adott pillanatban mindent meg tudunk változtatni.
Akin a covid miatt vagy alatt nőttek a terhek, azért, aki elveszítette az állását, azért fásult, aki pedig több mint egy éve home office-ból végzi ugyanazt a munkát, az meg azért mutatja a kiégés egy vagy több tünetét. Ha egyedül ülünk otthon, az a baj, ha az egész család is folyton velünk van, akkor meg az. A józan eszünkön túl ezt mondják a friss felmérések, sőt klinikai kutatások is. A munkáltatók és vezetők felelőssége pedig nyilván most is túlmutat saját jóllétükön. Sőt: a téma szakértői szerint a munkavállalók kimerültsége, cinizmusa és csökkent hatékonysága vagy az azok nyomán megjelenő tünetek, mint a különböző fájdalmak, betegségek és addikciók (utóbbiba a krónikus maratonfutás is belefér) elsősorban a munkahely, esetleg teljesítményfókuszú világunk problémája, és nem az egyéné.
Ebben a mellékletben a kiégés témájában sok különböző szál felvillan. F. Várkonyi Zsuzsáé, aki Magyarországon elsőként ásott a coachszakma mélyére, és akinek munkája nyomán ma fejlesztők olyan terápiás mélységekben tudnak dolgozni, ami ügyfeleik személyiségfejlődését is szolgálja. Vagy Csatlós Csilláé, aki tudatosan lépett ki a budapesti topmenedzserlétből, és költözött egy vidéki domb tetejére, hogy vezető coachként és a burnout szindróma egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező hazai szakértőjeként egy lassabb élettempóból kinézve nyilatkozhasson.
Coachingülésekből kiragadott párbeszédeinkből a másik oldalról is képet kapunk: oldalainkon három vezető legnagyobb aktuális dilemmáit vesézi ki coachával. Hogyan tud érdekes maradni egy munkahelyi Zoom-meeting 2021-ben, hogyan lehet online felépíteni egy új csapatot, és mi az irodába való visszatérés lehető legjobb módja? A válaszok persze sokfélék ezekben a beszélgetésekben is, és jó esetben nem egyenesen a coach adja meg őket.
Azt mindenesetre előre elárulom: a tényleges kiégésre nem megoldás a munkakör- vagy munkahelyváltás. Segít viszont a pihenés és annak átgondolása, nincs-e szükségünk életünk alapvető átstrukturálására – már amennyire arra a ki tudja, hányadik járványhullám lehetőséget ad. Segít, ha a magánéletünkön alakítunk, hiszen akkor lesz miből töltődnünk a munkánkban. Nem feltétlenül drága vagy bonyolult megoldásokat kell keresni: segíthet az egyszerű beszélgetés is, vagy annak elfogadása, hogy nem tudunk mindenre felkészülni, és nem biztos, hogy adott pillanatban mindent meg tudunk változtatni. Illetve segít az is, ha képesek vagyunk segítséget kérni és elfogadni. Érkezzen az családtagtól, munkatárstól, vezetőtől vagy coachtól, pszichológustól. Vagy egy könyvtől, vagy egy olyan, önsegítésre is alkalmas melléklettől, mint a Legyél jobb!, esetleg a Forbes évek óta azonos címen futó rendezvényétől, a 2021-ben május végére időzített Legyél jobb! Naptól. Az önfejlesztés pedig majd ráér ezután.
Látszólag nem csökkennek a bérek, de az emberek mást tapasztalnak
A 2020 márciusában nálunk is megjelenő koronavírus-járvány olyan válsághelyzetet hozott magával, ami – közvetve vagy közvetlenül – súlyosan érintett több gazdasági ágazatot is. Eleinte mély gazdasági válságtól, a fizetések drasztikus visszaesésétől, komoly mértékű munkanélküliségtől kezdtünk félni.
Beau Wrigley amerikai milliárdos ezúttal kannabiszbirodalmat épít, és új cége, a Parallel talán még nagyobb lesz, mint az egykori családi rágógumicég – méghozzá nem azon az áron, hogy a kuncsaftok jól beszívnak. Az amerikai Forbes cikkében magyar szál is előkerül.
