Írta: Alex Konrad, Fordította: Bánlaki D. Stella
Rövid nyári szünet után a Covid-19 tavaly ősszel újra felélénkült, így ismerkedős ebédekkel tűzdelt világkörüli turné és hotelek tárgyalóiban tartott Powerpoint-prezentációk helyett virtuális formákat kellett választani az adattárolási megoldásokat kínáló Snowflake bemutatására.
A 62 éves Frank Slootman véletlenszerűen rábökött egy konferenciateremre a kaliforniai Dublinban székelő cége irodaházának második emeletén. Itt vágott bele egy Mark Zuckerberg kollégiumi kódolási teljesítményével vetekedő – már ami a hatékonyságot illeti – meetingsorozatba. Az alapvetően mogorva Slootman szeptember közepén hét nap alatt több mint ezer emberrel értekezett Zoomon – voltak négyszemközti találkozók és nagy bemutatók is –, többek között alapkezelő menedzserekkel és befektetési bankárokkal, akik nem akartak lemaradni a Snowflake első nyilvános részvénykibocsátásáról (initial public offering, IPO). „A kérdés nem az volt, hogy tetszik-e nekik a cég, hanem az, hogy hány részvényt vegyenek” – mondta Slootman, aki kifejezetten szerette a virtuális IPO-t.
Slootman 2019 áprilisában vette át a Snowflake-et, és könyörtelenül hatékony volt. Hat hónap alatt felsorakoztatta fő befektetőit, köztük a Dragoneer Investmentet és Mark Benioff Salesforce-át. „Olyan embereket, akiket a korábbi rodeókról ismerünk” – mondja róluk. Elkezdett találkozgatni piaci elemzőkkel, abban bízva, hogy ők majd feltornázzák a részvények kibocsátási árát. És aztán amikor csapatával megkongatták a New York-i tőzsde harangjait, a furcsa folyamat beindult – végül mintegy 3,4 milliárd dollárt gyűjtöttek össze.