Közel az ördög – vetette oda a szeptember elején a lengyelországi Karpaczban rendezett üzleti fórum kormányfői paneljében Mateusz Morawiecki. Az obskúrus megjegyzés szövegkörnyezetéből egyértelmű volt, hogy a lengyel miniszterelnök Oroszországra és a putyini dezinformációs politikára utal. A beszélgetés két másik résztvevője, a keleti nagytestvérrel de facto háborúban álló Ukrajna, továbbá Szlovénia miniszterelnöke is a Nyugat mellett tette le a voksát Oroszországgal és Kínával szemben.
A Közép- és Kelet-Európa Davosaként is jegyzett 30. üzleti fórumot első ízben rendezték az alsó-sziléziai hegyvidéki üdülőhelyen, a térségbeli politikai és gazdasági – többnyire jobboldali – elit képviselői mellett a belorusz ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszkajától a nemzetközi és civil szervezeteken át a nyugati baloldali és liberális gondolkodókig sokan és sokfelől voltak jelen. Geopolitikai és gazdaságstratégiai megfontolások is szóba kerültek, de – még a lengyel kormányzati állásponttal összehasonlítva is – többnyire más megvilágításban, mint arról a magyar hivatalosságok beszélni szeretnek.
Horváth Zsolt és Judit reggelizője csalóka. Miközben a kicsi nevet viseli, több száz fős rendezvények ellátásáról, egy nagyvállalat munkatársaink ebédeltetéséről, profi szakácsok továbbképzéséről gondoskodik. A KicsiZso igazi nagyvárosi fenegyerek, semmi külcsín, annál több jó kapcsolat.
„A nap első tíz vendégétől nem azt kérdezzük, milyen kávét kérnek, hanem azt, hogy vannak” – mondja a KicsiZso gasztronómiai hálózat alapítója. Horváth Zsolt szakácsként kezdte, majd egy tanulságokkal teli vállalkozói kitérő után a reggelizőjével próbált szerencsét. Ahogy kinyitott a Frankel Leó utcai bisztró, és jött bevétel, a séf felesége is beállt. „Iskolásként egy osztályban, korahuszonévesen egy padban, ma egy ágyban” – mondja Horváth-Závodszki Judit, aki a vendéglátás miatt hagyta ott a multik világát. Ma hivatalosan ő a tulajdonosa is a gasztrocégnek. „2015-ben a nyitás előtt annyi feladatunk volt, hogy amikor eljött a papírmunka ideje, csak nekem volt időm az ügyintézésre, ekkor került a nevemre a Judit és Zsolt Kft.” A kis helyiség kialakításában barátok és családtagok segítettek nekik. „Ez igazolja, hogy Zsolt születése óta éhezi a társaságot, és mindenkihez jó szívvel fordul.”
A pozitív hozzáállás jól jön, amikor férjével naponta több száz szendvicset készítenek – például a Morgan Stanley-nek –, menüt főznek (1690 forint) és bageleket állítanak össze (2150 forint), ezenfelül Zsolt a hétvégi rendezvényekre is előkészíti az Easy BBQ termékeket (adagonként 9900–19 900 forint) vagy BBQ-oktatást tart (30 000 forint személyenként) – ősszel éppen az Avalon Hotel szakácsainak.
A séf ma faszenes grilljével országszerte vállal céges rendezvényeket, esküvőket, születésnapokat is, Bodrog Smoker névre keresztelt munkatársa egyike a minőségi garanciáinak. Ebből a saját fejlesztésű sütőből is biznisz lett, évente átlag tizenöt darabot tud eladni (690 000 forint). A név tehát ne tévesszen meg senkit, a Zso valójában nem kicsi.
A KicsiZso népszerűsége exponenciálisan nő, a 2019-es Cápák között című műsorban nyert egymillió forintos pénzügyi mentorprogram után pláne. A műsor befektetőinek bizalmát Zsolt lapra szerelhető hibacsijával (egyfajta japán grillsütő) vívta ki magának, amit azóta szintén értékesít (80 000 forint). A termékből nemrég a Textúra és a Michelin-csillagos Borkonyha is rendelt.
Bővülés ide vagy oda, a csapat kéttagú szeretne maradni a jövőben, amíg partneri együttműködésből kinőtt barátokkal dolgozik. Lochaman Zoltán, aki A minőségű alapanyagokkal látja el a Zsót, azt mondja: „Zsolti nem áll bele a konfliktusokba, hanem a megoldáson gondolkodik, és ez manapság ritka vállalkozói magatartásról árulkodik.”
Idén is elindul Magyarországon az EY Az Év Üzletembere program, amely olyan hazai vállalkozókat díjaz, akik sikereikkel kivételes gazdasági és társadalmi változásokat érnek el. Rencz Botonddal, az EY nemzetközi vezetőjével többek között arról beszélgettünk, miért olyan különleges ez az elismerés, és kik nyerhetnek idén.
Mivel a top gasztronómia még nem tért magához, a Matusz-Vad közvetlenül bombázza az ínyenceket: lakossági webshopot indít steakekkel, kenguru- és krokodilhússal, más különlegességekkel. Az alapító közben már a generációváltásra készül, bár az az álma, hogy ötvenévesen nyugdíjba menjen, már nem fog teljesülni.
Hiába egyre több a magyar felvásárló, a nagy üzleteket külföldiekkel kötik. Ez az idei exitlistánk legfontosabb tanulsága, az élen szereplő cégek szinte mindegyikére külföldi felvásárlók csaptak le. A Forbes-exitlisták történetében soha nem volt még ennyi deal tízmilliárd forint felett, és az előző két évvel ellentétben idén újra megjelentek a legforróbb startupok is – egytől egyig az élmezőnyben. A legnépszerűbb szektor egyértelműen az informatika és az élelmiszeripar, de egyre jobb üzlet a magánegészségügy is, két magánkórházból is kiszállt az alapító. A listán feltűnik néhány név a Forbes milliárdoslistájáról is, de úgy tűnik, a leggazdagabbakat mind más érdekli: Csányi Sándor OTP-vezér felvásárolta a Budai Egészségközpont maradék részét, a NER világából Szíjj László építőipari cégcsoportot vett, a Mészáros csoport az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban szerzett újabb érdekeltséget – és bár nem klasszikus exit, de nem feledkezhetünk meg az 1,2 millió háztartást elérő Tigáz bekebelezéséről sem.
„Mit mutatnánk be? Nekem nem volt soha, és most sincs irodám” – válaszolta Bilibók Botond, mikor felkértem, szerepeljen a magyarországi cégvezetők irodáit bemutató sorozatunkban. A Hold Alapkezelő vezérigazgatója világéletében hülyeségnek tartotta, hogy a főnöknek külön szobája legyen. „Mi a nyavalyának jó, hogy a legjobb helyeket a főnök élvezze, ha azt az összes munkatárs megteheti.” A vezérigazgató időnként 0,3 négyzetméteres asztalával helyiségről helyiségre vándorol a szőnyeggyűjteményével kitapétázott folyosón.
