C lark Ádám és William Tierney Clark, a skót és brit névrokonok, valamint Széchenyi István, akiknek a Lánchidat és az Alagutat köszönhetjük. József Nádor, aki kialakította a klasszicista Pest arculatát, parkosította a Margit-szigetet, csillagvizsgálót építtetett a Gellért-hegyre. Podmaniczky Frigyes, akinek vezetése alatt kiépültek a rakpartok, az Andrássy út, az Operaház, a Nagykörút, és felépült három Duna-híd. Ybl Miklós, aki az Operaház és a Rácz Fürdő tervezője is volt.

Amikor 2017 tavaszán az első Forbes Urban megjelent, összeállítottuk azoknak a személyeknek a listáját, akik szerintünk a világ egyik legjobb városává tették Budapestet. 125 nevet soroltunk fel, és a fentieken kívül még hosszú volt az építészek és építtetők sora: Turányi Gábor és Bence, Mórocz Tamás, Finta Sándor, Szabó József, Kádár Bálint, Zsigmondy Vilmos, Tima Zoltán, Török Péter tájépítész, és ott voltak a Hello Wood alapítói is, Huszár András, Pozsár Péter és Ráday Dávid. Mind a főváros kiemelten fontos tereinek és épületeinek alakítói, formálói.

Egy olyan felállványozott, darukkal tarkított város képe, ahol egy régi dízelcsarnokból modern múzeum lehet, egy omladozó külvárosi indóházból kilátópont több száz négyzetméteres terepasztallal, és városi parkjába japán sztárépítész tervezi a Magyar Zene Házát.

Komoly adósságát törleszti most a város azzal, hogy hozzányúl a nagy nevek régóta felújításra váró épületeihez, és restaurálja őket. Mindannyian tudjuk, hogy szépül az Alagút, a Lánchíd, az Operaház, az Andrássy út jó néhány palotája, az autózók azt is, hogy felújítják a Rakpartokat, a vonattal járók meg azt, hogy a Nyugati pályaudvarból zombifilmhelyszínből hamarosan funkciójának megfelelő épület lesz.

De ezeken felül, ahogy 2017-ben, úgy most is érdekes új nevek és helyek bukkannak elő Bagi László gyűjtéséből. A városban zajló építkezések és felújítások gazdag gyűjteményét böngészve egy buzgó, szép város idilli képe jelenik meg a szemünk előtt. Egy olyan felállványozott, darukkal tarkított város képe, ahol egy régi dízelcsarnokból modern múzeum lehet, egy omladozó külvárosi indóházból kilátópont több száz négyzetméteres terepasztallal, és városi parkjába japán sztárépítész tervezi a Magyar Zene Házát. A Normafa-projektbe a nemzetközi szemléletű, feljebb említett Hello Woodot is bevonták.

Ahogy a 125-ös listát összeraktuk, nekünk is adósságunk keletkezett. Bár nem így tekintettünk rá, hanem mint izgalmas cikktémák gyűjteményére, amiből a több mint négy év alatt gazdagon válogattunk is. De vannak még onnan nevek azon a listán, akiket be kell mutatnunk. Molnár B. Tamás és Bittera Dóra, a magyar gasztronómia megújítói ilyenek – ebben a lapban rájuk is sor kerül.

A gasztropápa Molnár B. mellett megjelenhet a burgerpápa Jancsa Jani, aki már hét burgerezőt nyitott a városban, és egy igazi kis szubkulturális kör is, az írókat-költőket összefogó Háttérzaj.

Flór Péter és a Színes Város már a 2017-es Urban listájára is bedolgozta magát színesre festett tűzfalaival. Az, hogy éppen a szürke Kazincbarcikáról írhatunk kiszíneződés-ügyben, a legüdítőbb fordulat így a tél előtt.