Viva la Kazincbarcelona
Topolay Gábor Topolay Gábor
2021 Október urban Topolay Gábor

Viva la Kazincbarcelona

Hogyan változik egy szürke, egyhangú szocialista korszakot idéző iparváros pezsgő street art központtá? Az országban szinte egyedülálló módon Kazincbarcikán az önkormányzat lett az egységes koncepció mentén zajló imázsváltás ötletgazdája és motorja, azóta pedig gombamód szaporodnak a köztéri installációk és óriási falfestmények.

„Sztrííítát? Nem tudom, mi az, csillagom, de ezek a festések nagyon jól néznek ki” – mutat felfelé vidáman a hetvenéves Éva néni Kazincbarcika egyik utcáján, amikor megkérdem, mit tud a street artról. Amire felmutat, az egy tízemeletes falfestmény egy panelház oldalán. Aztán másik irányba mutat, hogy ott is van egy hasonló méretű alkotás, körbetekintve még többet látunk. A városban elszórva, a semmiből tűnnek elő a panelházak oldalára festett figurák és alakzatok, a színes, kacifántos köztéri szobrok és installációk. A budapesti lakótelepek ismeretében elsőre elég profilidegennek hatnak a színes panelkockák, néha talán kicsit piperkőcnek tűnnek, de a városban sétálgatva határozottan össze tud melegedni az ember a látvánnyal.

Több tucat paneltömb oldala kapott egyedi festést, így színesítik a várost.

Lalák Angelika helyi keramikusművész egyik alkotásán, a bercelonai Güell-parkot idéző installáción.

Ajánlott cikkek

Forbes Forbes
2021 Október Üzlet Forbes

Ha nem megy házon belül, meg kell vásárolni

Szerző: Vaszari Péter

A közép- és nagyvállalatoknál egyre több az olyan vezető, aki itthonról hozza meg döntéseit – és ez nagy eredmény. Észre kell venni azt a közép- és nagyvállalati réteget (nem is beszélve a feltörekvő startup, scale-up cégekről, amikben hatalmas növekedési potenciál van, ráadásul kiépült az ezt katalizáló ökoszisztéma is), ami tényleg szintet lépett az utóbbi években. Nemcsak pénzügyi eredményekben, hanem stratégiában, nyitottságban és merészségben is.



Ennek lenyomatát látjuk a tranzakciós piacon is, hiszen nemcsak a hazai terepet dominálják ezek a szereplők, de egyre inkább kacsingatnak a külpiacokra is. Tavaly 105 vállalati tranzakciót zártak le és hoztak nyilvánosságra Magyarországon, amivel a piac becsült mérete az EY elemzése szerint közel nyolc százalékkal, 5,7 milliárd dollárra emelkedett. Két fontos dologra hívnám fel a figyelmet: a piacot a belföldi tranzakciók dominálták (53 százalékos arányban volt belföldi a vevő és az eladó is), ami mellett egyre növekszik a határon átnyúló, „kifelé” irányuló tranzakciószám (18 százalék).

A trendek azt mutatják, hogy erősödnek a hazai döntéshozatallal rendelkező vállalatok. Az utóbbi harminc évben felnőtt körülbelül százötven tőkeerős magyar nagyvállalat, és készen áll rá, hogy külföldi piacokon vevőként is megjelenjen. Mellettük hozzávetőlegesen még van ötszáz középvállalat, amelyik elindult a magyar hátterű multivá válás útján. A covidra adott vállalati válaszok lehetnek reaktívak és proaktívak – a járvány hatására más pályára kerül a vállalatok működési környezete. A makrofeltételek, az üzleti környezet lehetővé teszik a proaktív stratégiák megvalósítását, és igenis, ebben az esetben van lehetőség szintet lépni egy vállalat életciklusában.

Felnőtt körülbelül 150 tőkeerős magyar nagyvállalat, és készen áll rá, hogy külföldi piacokon vevőként is megjelenjen.

A döntést, hogy milyen pályán növekedjen a cég (vagy éppen növelje a hatékonyságát), minden vállalatnál ugyanolyan nehéz meghozni. A piacismeret és a jártasság egyre inkább felértékelődik a tanácsadói munkákban is, de van öt erős körülmény, ami minden egyes döntéshozó gondolatait befolyásolni fogja a következő időszakban, amikor a szintlépésről és a növekedésről van szó.

Az első az olcsó pénz – ez továbbra is hajtja a szereplőket a növekedés és az aktivitás irányába. A második a piacszerzés és a konszolidáció útja – nemcsak itthon, hanem határon átnyúlóan is. A harmadik a digitalizáció és a technológia szükségessége – ha nem megy házon belül a fejlesztés, meg kell vásárolni a tudást és a képességet. A negyedik a zöld ügyek kérdése, ami megkerülhetetlenül robog felénk a szabályozók, a forrást biztosítók és a befektetők oldaláról is. És végül ott vannak mindenki előtt a tőkepiaci lehetőségek, kérdés, ki milyen mélyen tudja őket kihasználni.

A járvány sok szempontból katalizálta a vállalatok aktivitását a tranzakciós piacon. Évek óta beszélünk róla, hogy a digitalizáció vállalatok, sőt egész gazdaságok versenyképességét meghatározó trend. Miközben sokan amúgy is dolgoztak digitális stratégiájuk tökéletesítésén, jött a covid, és kimozdította a komfortzónájukból a cégeket. Aki mert lépni, tőkeerős volt, kihasználta a pénzpiaci likviditás és a mentőcsomagok által nyújtott előnyöket, lépéselőnybe kerülhetett. Az olcsó pénz és az erős kereslet hatással volt a vállalatok értéknövekedésére is – ezt látjuk a tranzakciós szorzókon is.

Mindezeknek köszönhetően rövidebb megtorpanás után tehát fellendült az M&A, azaz az akvizíciós piac. Egy felvárlás ugyanis sokszor a legrövidebb és leghatékonyabb út arra, hogy a vállalatok megszerezzék a hiányzó technológiai tudást, piacot növeljenek, vagy akár jelentős külföldi pozíciókat építsenek ki.

A szerző az EY stratégia és tranzakciók-üzletágának vezetője.

Ossza meg ismerőseivel:
Ahonnan nem akarnak hazamenni – Kézműves ingatlanfejlesztés Budapest belvárosában
Optinvest Optinvest
2021 Október Támogatói tartalom Optinvest

Ahonnan nem akarnak hazamenni – Kézműves ingatlanfejlesztés Budapest belvárosában

Irodaház-forradalom zajlik a pesti Belvárosban: az Optinvest csapatának van tapasztalata és fantáziája, hogy meglássa a romos épületekben a dicső múltat, na és a jövőt. Kétmilliós kölcsönből indult 18 milliárdos ingatlanportfolió az övék, és egy történet, ami sokkal inkább szól szenvedélyről, kemény munkáról és megérzésről, mint üzleti tervről. Dobos Mátéék üres és lepusztult házakat vásárolnak fel az ötödik kerületben, hogy aztán az utolsó négyzetcentiméterig megújítva adják azokat bérbe jónevű cégeknek. A modell nem csak a Belvárost szépíti és tölti meg élettel, de üzletileg is sikeres.

Nem tudok álszent lenni
Ács Gábor Ács Gábor
2021 Október címlapsztori Ács Gábor

Nem tudok álszent lenni

Nagyot fordult a világ Balogh Leventével az elmúlt hét évben. Előző, 2015-ös nagyinterjúnkban és címlapsztorinkban még azt tervezte, hogy kényszerből bevont tőkeerős partnerével az ásványvízpiacon terjeszkedhet tovább, ma viszont már a Szentkirályin túli befektetései kapnak nagyobb hangsúlyt, különösen az ásványvízalapú kozmetikai család. A Cápák között tévéshow-val, vagy a hamarosan induló üzleti tanácsadó webszájtjával és irodájával is tudatosan és nagy erővel építi márkáját, amit akár milliárdos értékűre taksál.

Bánlaki D. Stella Bánlaki D. Stella
2021 Október A jó élet Bánlaki D. Stella

Család, foci, féltékenység-szakértő

Az egyre hosszabb őszi estékre letehetetlen családregényeket, skandináv kriminovellákat, az emberi jóságról szóló filozofálást és egy 101 éves egykori nürnbergi főügyész útravalóit ajánljuk. Nem maradhat ki a válogatásból két újságíró kötete sem: egyikük öt év sztárinterjúit rendezte egy csokorba, másikuk az elmúlt három évtized magyar politikai rendszerének és hatalom­gyakorlásának miértjeit próbálja megfejteni.