Hogyan változik egy szürke, egyhangú szocialista korszakot idéző iparváros pezsgő street art központtá? Az országban szinte egyedülálló módon Kazincbarcikán az önkormányzat lett az egységes koncepció mentén zajló imázsváltás ötletgazdája és motorja, azóta pedig gombamód szaporodnak a köztéri installációk és óriási falfestmények.
„Sztrííítát? Nem tudom, mi az, csillagom, de ezek a festések nagyon jól néznek ki” – mutat felfelé vidáman a hetvenéves Éva néni Kazincbarcika egyik utcáján, amikor megkérdem, mit tud a street artról. Amire felmutat, az egy tízemeletes falfestmény egy panelház oldalán. Aztán másik irányba mutat, hogy ott is van egy hasonló méretű alkotás, körbetekintve még többet látunk. A városban elszórva, a semmiből tűnnek elő a panelházak oldalára festett figurák és alakzatok, a színes, kacifántos köztéri szobrok és installációk. A budapesti lakótelepek ismeretében elsőre elég profilidegennek hatnak a színes panelkockák, néha talán kicsit piperkőcnek tűnnek, de a városban sétálgatva határozottan össze tud melegedni az ember a látvánnyal.
Több tucat paneltömb oldala kapott egyedi festést, így színesítik a várost.
Lalák Angelika helyi keramikusművész egyik alkotásán, a bercelonai Güell-parkot idéző installáción.
„Mit mutatnánk be? Nekem nem volt soha, és most sincs irodám” – válaszolta Bilibók Botond, mikor felkértem, szerepeljen a magyarországi cégvezetők irodáit bemutató sorozatunkban. A Hold Alapkezelő vezérigazgatója világéletében hülyeségnek tartotta, hogy a főnöknek külön szobája legyen. „Mi a nyavalyának jó, hogy a legjobb helyeket a főnök élvezze, ha azt az összes munkatárs megteheti.” A vezérigazgató időnként 0,3 négyzetméteres asztalával helyiségről helyiségre vándorol a szőnyeggyűjteményével kitapétázott folyosón.
Menjünk az ék felé! Az iroda közösségi tere az ék alakú sarokhelyiség, ahol a konyha és egy bárszekrény is helyet kapott (utóbbi egy-egy vészesebb helyzet vagy egy céges buli okán). Az irodában tényleg közvetlen a hangulat (a fotózáskor is rendszeresen fotóbombával próbálkoztak a vezérigazgató háta mögött, de az ő biztatására a munkatársak). A kollégák egy része a koronavírus alatt is szívesebben dolgozott bent, mint home office-ban. Hogy a jövőben hogyan alakul át a működésük, még nem tudják, de biztosak benne, hogy százszázalékos irodai munka nem lesz. „Az már a múlté, mint az antik szőnyegek.”
Szőnyeg A marosvásárhelyi Bilibók családi ingerek miatt már fiatal korában érdeklődött a 16–17. századi erdélyi török szőnyegek iránt. Stoppal bejárta Európát és Anatóliát (Kis-Ázsiát), és felkereste a legnevesebb szőnyegkészítő műhelyeket. „Megnéztem a szőnyegeket, lefotóztam őket, elmentem Isztambulba, megmutattam a képeket, és megkérdeztem, mennyit adnának érte. Felhívtam a kereskedőt, majd autóbuszra tetettem a szőnyegeket. Ebből finanszíroztam az utazásaimat.” A ma is aktív gyűjtő húsz darabot helyezett ki a Hold Alapkezelő helyiségeiben.
Pinokkió, kacsák és a csipkés Fiat A 800 négyzetméteres Alkotás úti iroda belsőépítészeti tervezésére Havadtőy Sámuel képzőművészt kérték fel. A kortárs képzőművészeti körökben világszinten elismert Havadtőy eredeti szakmája szerint belsőépítész, és olyan megrendelőkkel dolgozott, mint John Lennon és felesége, Yoko Ono (Yoko egyébként később két évtizedig Havadtőy élettársa volt). Az Alkotás Point ötödik emeletének kialakítása mégsem harsány képzőművészeti kavalkád, az alapanyagok, így a diófa és a bambusz, sokkal inkább az egyszerűbb, japán vonalat képviselik.
A minimalizmust Bilibók szőnyegei mellett Havadtőy képzőművészeti alkotásai rázzák fel, és pénzügyi munkakörnyezethez képest szokatlan vizuális rendszert alkotnak. A Pinokkió-szobor a folyosó egyik végén sokkol, az egyik tárgyalóban kacsaszobrok várják az ügyfeleket, a másik tárgyaló Havadtőy csipkével borított ikonikus Fiat 500-asának állít emléket.
Virág Ferenc kétszer is felépítette álmai brókercégét, elhozta Magyarországra a diszkontmodellt, letörte a tőzsdei kereskedés költségét, a magyar kisbefektetők sokat köszönhetnek neki. A történet vége, a Random Capital eladása az Erstének azonban keserédes exit lett.
Jancsa János egy évtizede burgerkritikusként lubickolt a kirobbant street food forradalomban, a jó ételekre vágyók itták szavait, a reformer vendéglátók pedig jó értékelésben reménykedtek. Az ismertséget és a tapasztalatot üzlettársaival a Bamba Marha elindítására fordították, ezzel felkínálták a lehetőséget a „burgerpápa” akasztására. Ehelyett további hat burgerezőt nyitottak, idén pedig a 1,5 milliárd forintos árbevételt is elérhetik.
Nagy átalakuláson ment át a digitális fizetési infrastruktúra Magyarországon az elmúlt két évben: az innovatív megoldások megjelenése hatalmas lökést adott a piacnak. Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési vezetője szerint fizetési evolúcióban nincs megállás, és erre a teljes piacnak reagálnia kell.
