A z ukránok sárga szalagot ragasztanak magukra, az oroszok pirosat vagy fehéret. A háború ilyen brutálisan egyszerű. Aki mindkét szalagot felragasztja, gondolom, rövid úton lelövik, biztos, ami biztos. A magyar kormány mégis valami ilyesmivel próbálkozik, mert jó rég felragasztotta magára a nyugati és a keleti színt is, és nem volt bátorsága vagy lehetősége most az egyiket letépni. Számháborúban elmegy, háborús helyzetben veszélyes. A kétszínűséggel együtt járó propagandának „köszönhetően” a jobboldali szavazók egy része komolyan gondolja az Egyesült Államokról és Oroszországról, hogy „egyik kutya, másik eb”. Fatális tévedés.
A demokrácia, a kapitalizmus és Amerika mint világbirodalom nem tökéletesek. De jobbat még nem láttunk.
Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
Illusztráció: Bethlen Júlia
Magas THC-tartalmú kender (Cannabis indica néven is ismert, de valójában a Cannabis sativa egyik változata.) A magyarországi törvények szerint a 0,2 százaléknál több tetrahidrokannabinolt (THC-t) tartalmazó fajták tartoznak ide. Ezek megtermékenyítetlen (mag nélküli) termős virágzata a marihuána. Fő hatóanyagainak – többek között a THC és az azzal ellentétben nem tudatmódosító hatású (nem pszichotróp) kannabidiol (CBD) – aránya fajtánként változik.
Ipari kender (Cannabis sativa) A klasszikus, rostra és magra nemesített fajták tartoznak ide. A két ezreléknél kisebb THC-tartalmú fajták Magyarországon is legálisan termeszthetők, területalapú támogatás is ugyanúgy jár rájuk, mint más növényekre. A hajtások főként CBD-t, THC-t és nem pszichotróp kannabigerolt (CBG-t) tartalmaznak, de a virágzatban számos más kannabinoid is van. A piac a magas CBD-tartalmú, THC-szegény fajtákat keresi.
Autovirágzó kender (Cannabis ruderalis) THC-tartalma kicsi, és fontos jellemzője a korai, fénytől független „önvirágzás”. Számos mezőgazdasági előnye van a fotoperiodikus – megvilágítástól függően virágzó – , valamint rovarokra, betegségekre érzékeny fajtákkal szemben. Autovirágzó törzsek nemesítésére használják.
Elvadult kender (Cannabis sativa var. spontanea) Bár a köznyelvben vadkenderként, a marihuána szinonimájaként terjedt el, valójában ez áll a legtávolabb a marihuánától, hivatalosan tájjellegű fajtának nevezik itthon. Az ötven–hetven évvel ezelőtti régi magyar fajták elvadult, utak, árokpartok mentén tenyésző verziója, THC-tartalma alacsony.
Az ipari kender hatóanyagai közül még mindig csak néhánynak ismerjük pontosan az élettani hatását.
Az ipari kender az új esőerdő?
Kendermag Az ipari kender magjában nincs se THC, se CBD, a határértékek annak ellenőrzésére szolgának, hogy feldolgozás közben nem szennyeződött-e a mag hatóanyagokat tartalmazó növényrészekkel. A kendermag nem számít új élelmiszernek (Az Európai Unióban új élelmiszerként az 1997 előtt nem igazán fogyasztott élelmiszereket kell engedélyeztetni, mert újszerűségük miatt élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosak lehetnek.), ezért használható élelmiszertermékekben, de csak szigorú előírások mellett.
• A termesztett kendernek csak a magja és az abból sajtolt olaj használható élelmiszerben és étrend-kiegészítőben. A kendermagolaj maximális THC-tartalma 10 mg/kg lehet, a kendermagé 0,2 mg/kg, ez alatt nem minősülnek kábítószernek.
• A CBD-tartalom a felhasznált kendermagban, illetve a kendermag-olajban nem haladhatja meg a 25 mg/kg-ot. • Az ennél több CBD-t tartalmazó termékekre akkor lesz EU-szerte egységes szabályozás, ha ezeket is elismerik új élelmiszernek, ez egyelőre még nem történt meg.
Engedélyezett fajták A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fajtajegyzékében tizenötféle, engedélyezett ipari kender van, vannak köztük nagy hagyományú, akár 1954 óta vetett magyar fajták is.
Mi van benne? Eddig több mint százféle vegyületet, kannabinoidot azonosítottak az ipari kenderben. Csupor Dezső, szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Pirulakalauz főszerkesztője azt mondja, ezek közül egyelőre csak a legnagyobb mennyiségben jelenlévőkkel – THC, CBD, CBG (kannabigerol), CBC (kannabikromén) – folytattak kísérleteket. Az emberi szervezetre kifejtett hatást tekintve a THC-t és a CBD-t vizsgálták, de ezek feltérképezése sem teljes. A CBD az idegsejtekre hat, gátolja az epilepsziás rohamokat, de az a feltételezés, hogy daganatellenes hatása van, egyáltalán nincs tudományosan feltárva. Vannak vizsgálatok a CBC-re és a CBG-re is, de egyelőre alig tudunk valamit róluk, pontos biológiai hatásuk megállapítása még várat magára. „Nem azt mondom, hogy nem jó hatóanyagok – mondja Csupor Dezső –, de attól messze vagyunk, hogy gyógyászatilag hasznosíthatók legyenek.”
A klíma barátja Egy hektár kender 8,9–13,4 tonna szén-dioxidot köt meg, ebben a tekintetben olyan hatékony, mint egy erdő. Ráadásul termesztéséhez alig van, vagy egyáltalán nincs szükség vegyszerekre.
Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.
Magyar tőkét magyar startupba! Igen ám, de mi van akkor, ha azért a kevés kompetens csapatért már az első pillanattól versenyeznek a külföldi befektetők is? Fordul a magyar kockázati tőke, és inkább ő megy külföldre. Három magyar befektetőt kérdeztünk a piacok különbözőségéről és egy-egy határon túli üzletükről.
Döntéshelyzetek, csapatszellem, egyéni hőstettek, kritikus pillanatok és félrecsúszott életek – ami egy fiktív regényhőst, az vesz körül mindenkit a való életben is. Nem csoda, hogy a gyakorló vezetők szépirodalomból is inspirálódnak, Hesse, Kundera, Márquez vagy Molnár Ferenc hőseihez nyúlnak, ha példákat keresnek békés hétköznapok dilemmáira vagy háborús veszélyhelyzettel terhelt posztpandémiás problémáikra. A Bridge Budapest vállalkozói kultúrát erősító civil szervezet üzleti könyveket ajánló első listája, a Bridge Booklist (Forbes, 2021/12.) után itt a szépirodalmi válogatás. Vezetőktől vezetőknek.
