Muszáj csinálni, anya!

„Vezetékes víz se volt azokban a házakban, amiket itt az utcában 2011-ben megvettünk. Mindet fel kellett újítani. Lassan haladunk, de értékes gazdaság nőhet ki belőlünk.” Óvatos kijelentés ez egy Aranyszalaggal egy légtérben. A Magyar Gasztronómiai Egyesület elismerését csak kiváló minőséget elérő termelők kaphatják meg. Például a szabadtartású, mondhatni boldog csirkéket tenyésztő Alemitta.


A beregi csirke évek óta kellemes hájpnak örvend. A magyar csúcsgasztronómia egyik közkedvelt alapanyaga, megfordult Széll Tamás Michelin-csillagos konyhájától a szintén michelines Costes Downtown konyháját vezető Molnár Márk kezein át Huszár Krisztián leveséig (utóbbiról írunk is a cikk végén). Az egyre tudatosabb táplálkozás jegyében lelkesen kacsintgatnak felé a lakossági fogyasztók is, köztük egyre több kisgyerekes szülő. Vagy azért, mert házi ízekre áhítoznak, vagy mert már rég nem jön csirke a vidéki rokonoktól. „Tényleg sok ötvenest, hatvanast emlékeztet a nagymama csirkéjére” – mondja a közgazdász-matematikusból csirketenyésztővé lett Héver Tímea.


Ólépítés Youtube-ról
Tiszakerecsenyen, a beregi csirke őshazájában találkozunk, Tímea szüleinek falujáig három óra az út Budapestről. Férjével, a fizikus Kerekes Attilával évek óta kétlaki életet élnek, legalább heti egyszer legyűrik az oda-vissza hatszáz kilométert.