Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: Yettel. Tetszik a név, megszoktad már?
Én vezettem a márkaváltásért felelős csapatot. Azért választottuk a Yettelt, mert úgy gondoltuk, ez a név magában hordozza a potenciált, hogy a régiós telekommunikációs brandünk lehessen. Ráadásul nem találtunk semmilyen negatív asszociációt vele kapcsolatban, és be is tudtuk regisztrálni. Ez nagyon fontos, manapság már nehéz olyan márkát létrehozni, ami még tiszta, és az egész világon le lehet védetni. A Yettel ilyen volt, az Európai Unió területén és még pár országban le is védtük.
Ha jól értem, régóta dolgoztatok a váltáson.
Igen, tudtuk, hogy van egy időkorlátunk a Telenor-licencnél, így már korábban elkezdtünk tárgyalni, mire lehetne váltani. A cseh piacon O2 név alatt működünk, ezt a márkanevet is licenceljük, és a (tavaly megkötött, 2036-ig tartó – a szerk.) szerződésünk alapján lehetőségünk lett volna akár más országokban is használni. De ha erős saját brandet hozol létre, az sokkal nagyobb értéket teremt a vállalatnak, mint ha egy nemzetközileg ismert, nagyon jó, de végső soron csak licencelt márkával működnél.
Ráadásul a rendkívül kompetitív magyar, szerb és bolgár piacokon a saját márka sokkal nagyobb mozgásteret ad. Az egyes piacokra szabhatod a stratégiádat, anélkül, hogy a licencszerződésből fakadó korlátok megkötnék a kezed.
Várható, hogy a közeljövőben a cseh és szlovák piacokon is váltotok? A Yettel lesz a regionális telekommunikációs márkátok?
Elégedettek vagyunk az O2-val kötött megegyezéssel. Ha nem kell márkát váltanod, általában nem is akarod meglépni, hiszen rengeteg költséggel is jár. Mindent elölről kell kezdeni, újra kell építened a márkaismertséged… Ez nem egy ujjgyakorlat. Csak azért nem vágnak bele a vállalatok, hogy egyesítsék az egész csoportot. Pragmatikusak vagyunk, most azokra az országokra fókuszálunk, ahol a márkaváltás elengedhetetlen.
Ha erős saját brandet hozol létre, az sokkal nagyobb értéket teremt a vállalatnak, mintha egy nemzetközileg ismert, nagyon jó, de végső soron csak licencelt márkával működnél.
Egy korábbi sajtótájékoztatón arról beszéltél, hogy az új név bevezetésével együtt három fő területre koncentráltok: a legjobb hálózatot és ügyfélélményt, valamint kiemelkedő profitabilitást vártok a Yetteltől. Ez mintha azt mutatná, hogy a névváltás nem csak egy brandgyakorlat. Milyen fejlesztéseket várhatunk? Kezdjünk talán a hálózattal! Terveztek konkrét infrastrukturális beruházásokat?
A legjobb hálózat nem feltétlen azt jelenti, hogy nekünk kell a legtöbb tőkét befektetnünk az infrastruktúrába. Ha megnézed a szerb vagy a bolgár, de még talán a magyar piacot is, azt láthatod, hogy nem nekünk van a legtöbb mobiltelefon-tornyunk vagy bázisállomásunk. Mégis nagyon jó hálózati minőségről vagyunk ismertek, és a magyarországi 5G frekvenciatender után mi rendelkezünk a legnagyobb kapacitással az igen fontos 3600 MHz-es frekvenciasávban, így robusztus 5G hálózatot vagyunk képesek építeni Magyarországon.
Így biztosan készen állunk a harcra, célunk, hogy a versenytársaink közül miénk legyen a legjobb ügyfélélményt adó hálózat. Mivel nincs optikai infrastruktúránk, az 5G további lehetőségeket is kinyithat: a lakossági ügyfelek otthonukban a mobilhálózatra csatlakozva élhetik át az eddig csak a vezetékes hálózat nyújtotta előnyöket.
Ügyfélélmény. Sokat kell javulnotok? Hogyan fejlesztitek?
Szerencsések vagyunk, mert a Telenortól ügyfélközpontú és ügyfélfókuszú vállalatot örököltünk. A fogyasztók általában azt várják tőled, hogy gyors és egyszerű legyél, ha pedig problémájuk akad, arra gyors megoldást szeretnének. Mindent megteszünk, hogy ez a leírás igaz legyen ránk. De természetesen mindig lehetünk jobbak, az ügyfélközpontúságot mindig szem előtt kell tartanunk.
Amikor a PPF székházában, Prágában beszélgettünk tavaly szeptemberben, elégedettek voltatok a Telenor – bocsánat, Yettel – magyarországi mutatóival. Kell-e javítani az üzlet jövedelmezőségén? Miért, és hogyan fókuszáltok erre a területre?
A legjövedelmezőbbnek, leghatékonyabbnak lenni nem egy adott pillanatban kell. Ez olyan ambíció, amit minden egyes nap, héten, évben bizonyítanod kell. A profitabilitásod határozza meg, hogy mennyit tudsz visszaforgatni az infrastruktúrádba, a piacodba. Úgy hisszük, hogy a mi vállalati felépítésünk – gyorsan hozunk döntéseket és lean alapelvek szerint működünk –, a gyorsaságot és hatékonyságot hirdető DNS-ünk nagy profitabilitással kell, hogy járjon. Ezt az ambíciót nem titkoljuk, sőt büszkék vagyunk rá. A számok magukért beszélnek: az eredményünk (EBITDA, azaz a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény – a szerk.) gyorsabban nő, mint az árbevételünk.
A regionális versenytársak vagy a PPF többi cége a standard a jövedelmezőség szempontjából?
A profitabilitás összetett dolog. Függ attól, hogy mennyi befektethető pénzed van, mekkora a méretgazdaságosság hatása… Ezért nem feltétlenül töltünk túl sok időt a többieket figyelésével. A viszonyítási alap mindig üzletünk dinamikájából, trendjeiből fakad, magunkhoz mérve kell elérnünk eredményeinket. Ha pedig látjuk az állandó növekedést, marad ez az ambíciónk.
Egy új márka bevezetése új fogyasztókat is meggyőzhet. Hogyan látod ezzel kapcsolatban a Yettel magyarországi helyzetét, a versenyt?
Három és fél év alatt, a PPF-felvásárlás óta sikerült fordítanunk a vállalat helyzetén. Már nem csökken a piaci részesedésünk, és a forgalmat tekintve a versenytársak által közzétett adatok alapján az elmúlt években a leggyorsabban növekvő mobilszolgáltató lettünk. Ez már alapból azt jelenti, hogy jó úton járunk, fejlődik a vállalat, be tudunk fektetni a piacon, és releváns kihívók lettünk Magyarországon. A Telekom és a Vodafone erős versenytársak, nehéz velük felvenni a versenyt, de azt látjuk, hogy jól teljesítünk, és elégedettek vagyunk a piaci helyzetünkkel.
Hány új fogyasztót szeretnétek megszólítani, elérni az új márkanévvel?
A rebranding már önmagában elég kockázatos vállalás. Új világot vezetsz be, és azt várod, hogy a fogyasztód automatikusan, gyorsan váltson erre az új világra. De valójában nagyon nehéz, és idő kell, amíg megemésztik az új nevet. Ennek megfelelően ha ezután is elérjük kitűzött céljainkat úgy, hogy már egy új márkanév alatt működünk, azt én már nagy sikernek nevezném.
Az is fontos, hogy a sikerünk nem feltétlenül az új ügyfelek megszerzésén múlik. A példa kedvéért, ha egy alapvetően csökkenő piacon vagy, és mindenki a fogyasztókért verseng, az új ügyfél nem feltétlen jelent jobb üzleti lehetőséget. A filozófiánk mindig az volt, hogy értéket teremtsünk, konstruktív játékos legyünk a piacon – azzal a költéssel dolgozzunk, amit a meglévő ügyfeleink hajlandók a szolgáltatásainkba fektetni.
A Yettel Magyarország ügyvezetője, Peter Gažík a márka bevezetésekor megjegyezte, hogy az új brand születésére sajnos rávetül az orosz–ukrán háború árnyéka – és a Yettel minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítsen. De ami a belső működéseteket illeti, ez a geopolitikai kockázat aggasztja a PPF-et is? Befolyásolja-e bármilyen módon a stratégiai tervezést, a döntéseket?
Őszintén szólva azt gondolom, hogy az ebben a régióban működő összes vállalat – a PPF-et is beleértve – egyelőre csak figyelni tudja az eseményeket. Biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki reggelenként az orosz–ukrán hírek pásztázásával kel. Mindenkit aggasztanak a történtek, és nem csak a geopolitikai kockázat szempontjából – hiszen ok nélkül halnak meg emberek. Ez az európai közösség számára hatalmas tragédia. Természetesen vállalati szinten mi is ott segítünk, ahol csak tudunk.
Átértékeljük-e a terveinket? Ahogy mindenki, egyelőre mi is a háború gazdasági vonzatát próbáljuk értékelni. Már a konfliktus előtt láttuk az infláció megugrását, a krízis ezeket a gazdasági fejleményeket is fokozza. Nem gondolnám, hogy bárki meg tudná mondani, mi fog történni. Azt már biztosan látjuk, hogy mai társadalmunkban egyre fontosabb a telekommunikációs szektor, és nagy a felelősségünk abban, hogy az iparág a hibrid és kiberbűnözés ellen védve legyen.
Marek Sláčík: „Amikor átvettük a Telenortól a kelet-közép-európai leányvállalatait, tudtuk, hogy nem akarják majd a régióban tartani a márkanevet, ezért meg kellett változtatnunk.”
