Fájóan hiányzik egy nagy sztori a magyar startuppiacnak annak ellenére is, hogy az állami források még jó ideig ellensúlyozhatják, hogy a világban véget ér egy korszak.
Ismételten elkészítette éves, átfogó jelentését a Startup Hungary, az adatok egy részét a Forbes előzetesen megkapta. Ami igazán látványos tavaly után is, az a hihetetlen optimizmus, ami – az idei adatok alapján – a valóságban már kevés magabiztosággal párosul. Az emelkedő kamatok kijózanodást is hozhatnak, bár kihelyezhető állami forrásból még bőven van Magyarországon. A hazai ökoszisztéma egyik legfontosabb erőforrása továbbra is az az üzleti tudástőke, amit külföldről tud megszerezni.
Egyre aktívabbak a külföldi befektetők, a többségnek mégis elérhetetlenek A kutatás alapját képező komplex kérdőívet idén is több mint kétszáz startup töltötte ki, 84 százalékuk mondta azt, hogy nemzetközi szinten is meghatározó játékos lesz, míg negyven százalék felett volt azok aránya, akik szerint unikornis válhat belőlük (vagyis értékük eléri az egymilliárd dollárt). Ez még nagyobb ambíciókról tanúskodik, pedig abból tavaly sem volt éppen hiány, ugyanakkor ma már azt is látjuk, hogyan teljesítettek a magabiztosnak tűnő vállalkozók.
A tavalyi kutatásban 34 százalék mondta, hogy a következő tizenkét hónapban nemzetközi hátterű kockázatitőke-befektetőtől vonna be forrást, ma már látjuk, ez végül csak pár cégnek sikerült. Továbbra is csak tíz százalék körül van azok aránya, akik nemzetközi befektetőtől tudtak tőkét felszívni annak ellenére, hogy a külföldiek egyre aktívabbak, és a magyar piacon komoly versenyt támasztanak az állami és EU-s források miatt nagyon is túlburjánzó magyar kockázatitőkés világnak.
Lényegében a sütő mellől ment a kórházba második gyermeke születésekor az eleinte csak hobbiból cukrászkodó Tóth Melinda. A hétvégékre eső tortamegrendelésektől menekülve aztán átálltak férjével az előre csomagolt granolákra, magkrémekre és gyümölcsszeletekre.
„Jogász a végzettségem, és a közigazgatásban dolgoztam, de amikor egyéves lett a kisfiunk, gondoltuk, a gyereknevelés mellett kiszállításra sütök tortákat, sütiket” – meséli Tóth Melinda. Találtak is pesthidegkúti otthonuk közelében egy kis kiadó üzlethelyiséget – műhelynek épp elég volt, helyben árusítani nem is akartak. Férje, Lukács Miklós az MKB treasuryjében dolgozott, és munkaidő után szórólapozott, hirdette az induló vállalkozást, ahol tudta. A helyiek és néhány rendezvényszervező hamar megszerette a minőségi alapanyagokból készülő sütiket, és a családi kisvállalkozás – amit Melinda becenevéből keresztelt Mendulára – 2016-ban máris ötmillió forintos forgalmat ért el. „Az első pár évben azért nem nőttünk, mert nem költöttünk marketingre” – mondják. Közben minden hétvégéjüket és az ünnepnapokat is elvitte a munka, a rendelések ugyanis jellemzően ekkorra jöttek, főleg az esküvőszezonban.
Amikor 2017 márciusában Melinda a második gyermeküket várta, rendeltek tőle egy bonyolult csokitortát, éppen arra a napra, amikorra ki volt írva. „Nem tudtam meggyőzni a vevőt, hogy kockázatos lesz, mert nem tudni, mikor fogok szülni. Aztán előző nap, amikor kezdtek jönni a fájások, gyorsan nekiálltam, hogy még elkészüljön. Másnap délben megszületett Panni, a férjem meg kiszállította a tortát. És akkor úgy döntöttünk, elengedjük a sütis vonalat, és inkább az előre készletezhető, csomagolt – mellesleg gluténmentes – granolákra, gyümölcsszeletekre, illetve a különféle olajos magvakból készült magkrémekre állunk át.”
A nagy áttörést a Spar Hungaricool programja hozta meg 2019-ben. Addig jellemzően ötven–hatvan csomag granolát vett tőlük egy-egy üzlet, ám a Spar első megrendelése kapásból hatezerről szólt. „Most már egy hét alatt le tudunk gyártani ennyit, de akkor még nagyon nagy falat volt. Az első beszállításnál még a gyerekek lefektetése után éjszakáig készítettem én magam is a granolákat, ma már a gyártásban nem veszek részt. Nagyon nehéz volt elengedni” – vallja be Melinda. A bevételeik 18 százalékát azóta is a Spar hozza, de viszonylag nagy, ötven százalék a webshop részesedése is, igaz, ez az egyéni vevők mellett kisebb viszonteladókat is magában foglal.
Miklós egészen tavaly szeptemberig másodállásban vitte a családi vállalkozást, akkor mondott csak fel a bankban. Időközben megszaporodtak a megrendelőik (a Herbaháztól a Kifli.hu-ig), és már hét alkalmazottjuk van, igaz, nem mind teljes munkaidős. A hidegkúti üzemet is kinőtték, ott már csak a magkrémeik készülnek – például mogyoróból, mandulából és kesudióból –, a granolagyártást áthelyezték a hajdú-bihari Kabára, ahol Miklós felnőtt. Most egy 900 négyzetméteres üzemet újítanak fel, szintén Kabán, hamarosan a teljes gyártást és logisztikát odaköltöztetik.
Az alapanyagok közül, amit csak tudnak, Magyarországon szereznek be: az almasűrítményt, az aszalt gyümölcsöket és legújabban a zabpelyhet is, amiből találtak garantáltan gluténmentes hazait. Tartósítószereket, pálmaolajat nem használnak, nem cukrozzák agyon a granolákat – azt mondják, csak olyan termékeket készítenek, amit a gyerekeiknek is jó szívvel odaadnának.
Mendula Bakery Kft.
Alapítás: 2015 Tulajdonos: Lukács Miklós és Tóth Melinda Árbevétel (millió forint): 2020 28,4 2021 93,1
Adózott eredmény (millió forint): 2020 0,8 2021 5,6
Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.
Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.
Csak paradicsomból több mint négyszáz fajta, uborka helyett fogyasztható sárgadinnyék és a legkülönfélébb lopótökök – egy fóti kisvállalkozás Magyarországon elfeledett, valamint a világ más tájain ismert, de itthon nem elterjedt élelmiszer-, gyógy- és fűszernövényeket termeszt.
