Béla rendőr volt, most kenderházakat épít

Nehéz eklektikusabb időutazást elképzelni negyedóra alatt, mint egy „kenderbeton” feliratú autóval végigszáguldani a Szeged környéki tanyavilágon. Időgépünk ugyan nem egy DeLorean (a Vissza a jövőbe filmtrilógiában a főszereplő, Marty McFly időgépautója – a szerk.), hanem egy Isuzu pickup, sofőrünk pedig Marty McFly helyett Horesnyi Béla (56) kenderházépítő szaktekintély, de a történelmi rétegek így is percenként váltják egymást. A kidőlt-bedőlt falú tanyaépületek között süvítő, március eleji, jéghideg pusztai szélben fenyegetően meglibbenni látszik egy-egy suba árnyéka az alföldi betyárok idejéből, hogy aztán a meggörbült téridőegyenesen átlendülve megérkezzünk a 21. századi kenderházakhoz.


Háromszáz év múlva is ház lesz
Domaszék és Kiskundorozsma között épül a két legújabb kenderfalú épület. Ránézésre könnyűszerkezetes fakonstrukciók, de annál sokkal masszívabbak és nehezebbek, tartószerkezet nélkül a kenderfalak és födémek köbméterenként három mázsát nyomnak, és egy száz négyzetméteres házhoz 120 köbméter kell. Cserébe a betonalap fölött ökoházat kapunk, remek energetikai értékekkel. A hatályos szabványok szerinti minimum 35 centiméter helyett Horesnyiék negyven–ötven centi vastagra építik a falakat, így nem kell külön szigetelni a házat.


Keletkezik egy „gyakorlatilag hőhidak nélküli, teljesen termikus burok”, és egy természetes mikroklímát biztosító, lélegző, páraáteresztő falazat, amit a még évtizedekig kötő mész tartósan fertőtlenít, mondja Béla. A kenderfal életciklusa akár háromszáz év is lehet (van ilyen idős épület Japánban, ma már múzeum), és a használat végén az anyag teljesen lebomlik. Ez az egyetlen építőanyag, ami nemhogy karbonsemleges, hanem karbonnegatív, mert a kender termesztésének és a mésznek köszönhetően több szén-dioxidot köt meg, mint amennyi az előállításához kell.
Egy kenderház alapja, váza és a falai átlagosan három hónap alatt készülnek el, de további öt-hat hónap szükséges a kiszáradáshoz, addig nem lehet sem vakolni, sem nyílászárót beépíteni – ez a legnagyobb versenyhátránya. Nyugat-Európában már gyártanak eleve kiszárított kendertéglát, de ez Magyarországon még nincs megoldva, pedig elősegítené a kenderházak terjedését.