Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.
Nehéz eklektikusabb időutazást elképzelni negyedóra alatt, mint egy „kenderbeton” feliratú autóval végigszáguldani a Szeged környéki tanyavilágon. Időgépünk ugyan nem egy DeLorean (a Vissza a jövőbe filmtrilógiában a főszereplő, Marty McFly időgépautója – a szerk.), hanem egy Isuzu pickup, sofőrünk pedig Marty McFly helyett Horesnyi Béla (56) kenderházépítő szaktekintély, de a történelmi rétegek így is percenként váltják egymást. A kidőlt-bedőlt falú tanyaépületek között süvítő, március eleji, jéghideg pusztai szélben fenyegetően meglibbenni látszik egy-egy suba árnyéka az alföldi betyárok idejéből, hogy aztán a meggörbült téridőegyenesen átlendülve megérkezzünk a 21. századi kenderházakhoz.
Háromszáz év múlva is ház lesz Domaszék és Kiskundorozsma között épül a két legújabb kenderfalú épület. Ránézésre könnyűszerkezetes fakonstrukciók, de annál sokkal masszívabbak és nehezebbek, tartószerkezet nélkül a kenderfalak és födémek köbméterenként három mázsát nyomnak, és egy száz négyzetméteres házhoz 120 köbméter kell. Cserébe a betonalap fölött ökoházat kapunk, remek energetikai értékekkel. A hatályos szabványok szerinti minimum 35 centiméter helyett Horesnyiék negyven–ötven centi vastagra építik a falakat, így nem kell külön szigetelni a házat.
Keletkezik egy „gyakorlatilag hőhidak nélküli, teljesen termikus burok”, és egy természetes mikroklímát biztosító, lélegző, páraáteresztő falazat, amit a még évtizedekig kötő mész tartósan fertőtlenít, mondja Béla. A kenderfal életciklusa akár háromszáz év is lehet (van ilyen idős épület Japánban, ma már múzeum), és a használat végén az anyag teljesen lebomlik. Ez az egyetlen építőanyag, ami nemhogy karbonsemleges, hanem karbonnegatív, mert a kender termesztésének és a mésznek köszönhetően több szén-dioxidot köt meg, mint amennyi az előállításához kell. Egy kenderház alapja, váza és a falai átlagosan három hónap alatt készülnek el, de további öt-hat hónap szükséges a kiszáradáshoz, addig nem lehet sem vakolni, sem nyílászárót beépíteni – ez a legnagyobb versenyhátránya. Nyugat-Európában már gyártanak eleve kiszárított kendertéglát, de ez Magyarországon még nincs megoldva, pedig elősegítené a kenderházak terjedését.
Putyin addig nem vonul vissza, amíg nem teljesítik a követeléseit, véli Péterffy Tamás
(Thomas Péterffy), az Interactive Brokers alapítója és elnöke. A leggazdagabb magyar származású milliárdos szerint tartós lesz az infláció, és Amerika csak egy államcsőddel és új pénzzel törhetne ki az adósságcsapdából.
M it gondol, meddig tarthat a háború Ukrajnában? Mindenki tudja, mi a framework, az oroszok elmondták, mit akarnak. A legfontosabb nekik, hogy az ukránok ne közeledjenek a Nyugathoz, a szakadár részek függetlenedjenek, illetve hogy ők, az oroszok száraz lábbal mehessenek a Krímbe.
Lát arra esélyt, hogy ezt Ukrajna elfogadja? A Nyugat nem fog beavatkozni, és szerintem Putyin addig fog bombázni, amíg ebbe az ukránok bele nem egyeznek. Putyin nem lehet engedékenyebb az egyre súlyosabb gazdasági válságot okozó szankciók miatt? Nem hiszem. Engem a szankciók nem leptek meg, de az érdekes, hogy mennyi vállalat húzódott vissza Oroszországból. A Starbucks meg a McDonald’s nem érdekes, az oroszoknak sokkal jobb ételük is van, mint amit ezekben kaphattak, de a bankok kivonulása fontos, és nehezen belátható a következménye. De szerintem azonnal visszamennek, ha kitör a béke.
A Starbucks meg a McDonald’s nem érdekes, az oroszoknak sokkal jobb ételük is van, mint amit ezekben kaphattak, de a bankok kivonulása fontos, és nehezen belátható a következménye.
Ha nem teljesítik az oroszok követeléseit, hosszú háború lehet, sok áldozattal. A nyersanyagárak pedig sokáig magasak maradhatnak. A Wall Street viszont mintha nem ezt árazná. Magas olajár és egyre gyorsabban emelkedő amerikai kamatszint mellett is szépen visszapattant, és szinte egész márciusban emelkedett. Miért? A tőzsde nagyon félt, hogy a Fed nagyon lassan és túl későn kezdte el a kamatot emelni, ezért esett már a háború előtt is. De most úgy tűnik, hogy komolyan veszik az inflációt, és stabilan emelnek, két év múlva 2,8 százalékra számítunk. Most abban reménykedik a piac, hogy ez már le fogja lassítani az inflációt.
Ön szerint is le fogja? Szerintem nem. Oké, valamennyire le fogja, de nem a célként kitűzött három százalék alá.
Emiatt ki fog fulladni a piac? Nem feltétlenül, az inflációval együtt mehetnek felfelé a részvényárak is. Legalábbis a nominális árak, azzal együtt, hogy a magas kamat nyilván nem lesz az üzletnek jó, nyomás alatt tartja a profitokat. Nagy problémának én az adósságot látom. Fel kell emelni a kamatokat, de az amerikai államadósság elérte a harmincezer milliárd dollárt, ami háromszázalékos kamat mellett ezer milliárddal nő tovább egy év alatt. A Fed benne van egy dobozban, amiből nem tud kiszállni, mert minél magasabbra emelik a kamatot, annál nagyobbra hizlalják a deficitet.
Hogyan lehet ebből kimászni? Sehogy, ameddig nincs államcsőd. Az egyik megoldás, ha kibocsátanak egy új, a réginél százszor értékesebb pénzt. Ezzel lehet a századára csökkenteni az adósságot.
Ez azért nagyon meredek elképzelés, mindent drasztikusan leértékelne. Kivéve a vállalatokat. De szerintem ennek a történetnek előbb-utóbb nem tud más vége lenni.
Miért hagyja a kormány elszállni az államadósságot? A Fed próbálja az inflációt lefogni, de a kormány csak költ és költ, és nem hajlandók visszavenni. A Biden-kormány sajnos nagyon gyenge és határozatlan. Annyira a szélsőséges baloldali erők befolyása alatt állnak, hogy lényegében nem tudnak semmit se csinálni.
Az Interactive Brokers bizniszére pozitívan hat a növekvő volatilitás? Nekünk akkor jó, ha az ügyfeleknek jó. Ha ők befektetik a pénzüket. Sajnos, a vagyon harmada ma már készpénzben van, nagyon megemelkedett ez az arány, ez nem jó. Az lenne hosszú távon fontos, hogy ezek az ügyfélpénzek produktív vállalatokba legyenek befektetve.
Mi most a legnagyobb feladat a cég előtt, min dolgozik nagy erővel? Rajtunk kívül lényegében az összes nagy amerikai brókercég modellje olyan, hogy eladja az ügyfeleitől érkező megbízásait egy szolgáltatónak, amiért pénzt kap. A megbízások viszont széles vétel-eladás spread mellett teljesülnek, vagyis az ügyfél rosszul jár. Mi ehelyett nagy intézményeket hozunk be – miután ezt a beszélgetést befejeztük, a BlackRockkal tárgyalok majd –, akiknek mi teljesítjük a megbízásaikat a tőzsdén. A kisbefektetők megbízásait pedig ezekkel szemben teljesítjük, szűk spread mellett.
Azon dolgozunk, hogy minél magasabbra toljuk azoknak a megbízásoknak az arányát, amelyeket így, kedvező feltételekkel tudunk teljesíteni. Ezzel tudjuk magunkat megkülönböztetni a versenytársaktól, ezért azon is nagy erőkkel dolgozunk, hogy ezt a rendszert elmagyarázzuk a világnak. Akkor jönnek hozzánk az emberek, ha felismerik, hogy nálunk kedvezőbb szinteken teljesülnek a megbízásaik.
Legalább öt háború vagy terrortámadás okozta sokk hagyott már markáns nyomott a pesti tőzsde indexén 1990 óta. A látványos zuhanások után azonban mindig nagy erősödés jött, és a történelmi recept elég meggyőző: aki a puskaropogásra – lehetőleg nem az első napon – bevásárolt, és legalább három hónapot várt, nem járt rosszul.
Budapest belvárosának kellős közepén nyitotta meg legújabb és a világon is egyedülálló pop-up szalonját a Pappas Auto, aminek nem csak a lokációja különleges. A Mercedes-Benz Luxury Showroom a márka legizgalmasabb modelljeinek szentélye, ahol az eddigieknél is emlékezetesebb élmény autót vásárolni.
A Budapest Bike Maffia éves költségvetésének másfélszeresét szedte össze, amióta kitört az ukrajnai háború, de ennek egy részét továbbosztja kevésbé látható, kisebb szervezeteknek. Az évek óta épített civil kurázsi a legrosszabb időkben mutatja meg legjobb arcát. Most sem csalódtak.
