Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.
Nehéz eklektikusabb időutazást elképzelni negyedóra alatt, mint egy „kenderbeton” feliratú autóval végigszáguldani a Szeged környéki tanyavilágon. Időgépünk ugyan nem egy DeLorean (a Vissza a jövőbe filmtrilógiában a főszereplő, Marty McFly időgépautója – a szerk.), hanem egy Isuzu pickup, sofőrünk pedig Marty McFly helyett Horesnyi Béla (56) kenderházépítő szaktekintély, de a történelmi rétegek így is percenként váltják egymást. A kidőlt-bedőlt falú tanyaépületek között süvítő, március eleji, jéghideg pusztai szélben fenyegetően meglibbenni látszik egy-egy suba árnyéka az alföldi betyárok idejéből, hogy aztán a meggörbült téridőegyenesen átlendülve megérkezzünk a 21. századi kenderházakhoz.
Háromszáz év múlva is ház lesz Domaszék és Kiskundorozsma között épül a két legújabb kenderfalú épület. Ránézésre könnyűszerkezetes fakonstrukciók, de annál sokkal masszívabbak és nehezebbek, tartószerkezet nélkül a kenderfalak és födémek köbméterenként három mázsát nyomnak, és egy száz négyzetméteres házhoz 120 köbméter kell. Cserébe a betonalap fölött ökoházat kapunk, remek energetikai értékekkel. A hatályos szabványok szerinti minimum 35 centiméter helyett Horesnyiék negyven–ötven centi vastagra építik a falakat, így nem kell külön szigetelni a házat.
Keletkezik egy „gyakorlatilag hőhidak nélküli, teljesen termikus burok”, és egy természetes mikroklímát biztosító, lélegző, páraáteresztő falazat, amit a még évtizedekig kötő mész tartósan fertőtlenít, mondja Béla. A kenderfal életciklusa akár háromszáz év is lehet (van ilyen idős épület Japánban, ma már múzeum), és a használat végén az anyag teljesen lebomlik. Ez az egyetlen építőanyag, ami nemhogy karbonsemleges, hanem karbonnegatív, mert a kender termesztésének és a mésznek köszönhetően több szén-dioxidot köt meg, mint amennyi az előállításához kell. Egy kenderház alapja, váza és a falai átlagosan három hónap alatt készülnek el, de további öt-hat hónap szükséges a kiszáradáshoz, addig nem lehet sem vakolni, sem nyílászárót beépíteni – ez a legnagyobb versenyhátránya. Nyugat-Európában már gyártanak eleve kiszárított kendertéglát, de ez Magyarországon még nincs megoldva, pedig elősegítené a kenderházak terjedését.
Budapest belvárosának kellős közepén nyitotta meg legújabb és a világon is egyedülálló pop-up szalonját a Pappas Auto, aminek nem csak a lokációja különleges. A Mercedes-Benz Luxury Showroom a márka legizgalmasabb modelljeinek szentélye, ahol az eddigieknél is emlékezetesebb élmény autót vásárolni.
Sosem fog kiderülni, hogy a Matild-palota első, 1902-es megnyitóünnepségére érkezett-e vendég automobillal, maga a lehetőség azonban cseppet sem kizárt. Ha pedig autóval érkezett, akkor jó eséllyel olyannal, amihez köze volt Karl Benznek, az első igazinak tekinthető, sorozatgyártású autó, valamint a Mercedes-Benz atyjának.
SZINDBÁDTÓL A MAYBACH-IG
Az Erzsébet híd pesti lábánál álló Klotild paloták évtizedes mellőzést követően az elmúlt években nyerték vissza azt az állapotukat, amit a tervezők a milleniumot követően megálmodtak nekik. A köznyelvben Matild néven ismert déli palota nem csak arról híres, hogy itt szolgált az első lift Budapesten, de arról is, hogy az itt működő Belvárosi Kávéházban írta meg a Szindbádot a törzsvendég Krúdy Gyula. Ugyanebben az épületben nyitotta meg február végén a Pappas Auto piacvezető Mercedes-Benz márkakereskedőként a csillagos márka első hazai Luxury Showroomját, ami a vállalat kínálatának legfelső szegmensét helyezi kirakatba – legyen szó akár Maybach, AMG vagy EQ termékvonalról.
A belvárosi autószalon meglehetősen ritka jelenség a 21. században, ugyanakkor legalább ennyire üdítő is egyben. Pais József, a Pappas Auto Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójának elmondása szerint évek óta keresték a lehetőséget arra, hogy egy olyan szalont hozzanak létre, ahol a legexkluzívabb ügyfeleik igényeit tudják maradéktalanul kiszolgálni. „Több lokáció is felmerült, ám amikor a Daimlerrel beszélgetve megtudtuk, hogy elindult az In City Store koncepció, azonnal egyértelművé vált, hogy nekünk erre van szükségünk” – meséli. A végleges lokáció megtalálása még így is közel két évet vett igénybe, mivel annak rendkívül sok paraméternek kellett megfelelnie. Ráadásul, mivel ez az egyik első ilyen szalon a világon, ezért hosszú időbe telt, mire kialakításában elfogadták azt. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a Ferenciek terén lévő Pappas Auto Mercedes-Benz szalon nem egy Maybach showroom, sokkal inkább a felsőkategóriás Mercedes-Benz modellek bemutatóterme. Ahogyan a hasonló belvárosi szalonok, úgy a Pappas Auto Mercedes-Benz Luxury Showroomja is szolgál egyfajta marketingeszközként, vagy ahogyan az ügyvezető fogalmaz, egy háromdimenziós óriásplakátként is jól alkalmazható. Ennél ugyanakkor jóval többet kell nyújtania egy ilyen, szigorú előírások mentén épített szalonnak, amelyet a Pappas Auto maximálisan teljesít: az érdeklődők nem csak testközelből ismerhetik meg itt álomautójukat, de megbeszélhetik annak részleteit a kiemelt ügyfélkapcsolati menedzserrel akár a szalon fölött található tárgyalók egyikében, vagy egy ebéd mellett a Wolfgang Puch által vezetett Spango Budapest étteremben.
A fentiekből is kitűnik, hogy a Pappas Auto Mercedes-Benz Luxury Showroom-jának sikere nem darabszámban lesz mérhető, és ezzel az ügyvezető is tisztában van. „Az ügyfelek egy része áttevődik a korábbi szalonokból, nekünk az a feladatunk, hogy ezt az ügyfélkört tudjuk úgy kiszolgálni, hogy a Mercedes-Benz-, illetve Maybach-vásárlás élménye még kellemesebb és emlékezetesebb legyen.”
LUXUSAUTÓT LUXUSSZOLGÁLTATÁSSAL
Az attraktív környezet mellett az autó mellé adott szolgáltatások is nyomós érvek lehetnek a Maybach-vásárlás mellett. Az egyik ilyen a sofőrképzés, amelyet a Pappas Auto egy új és egyedi kezdeményezésként biztosít Mercedes-Benz modelljei mellé. „Tapasztalataink szerint ma Magyarországon sokszor megvan az anyagi lehetőség egy Mercedes-Maybach-ra, de még egy ilyen luxusautót is gyakran egy, a cégben dolgozó, képesítés nélküli sofőr vezet. Pedig a sofőr is egy szakma, aminek elsajátítása sokat hozzáad a luxus élményéhez. A potenciális vevőknek fel is csillan a szeme, amikor meghallják ezt a lehetőséget” – teszi hozzá az ügyvezető.
A Mercedes-Maybach-ot keresők jelenleg két modell közül választhatnak. A Mercedes-Maybach S-osztály a németek tradicionális luxuslimuzinja, míg a GLS egy luxus-szabadidőautó, illetve idén érkezik majd a teljesen elektromos Mercedes-Maybach EQS is. Az S-osztály és GLS modelljeiből a Maybach kivitelek részaránya Magyarországon 10 százalék körül van, bár a Pappas Autónál ennél kicsivel magasabb. Jelenleg a kereslet nagyobb, mint a kínálat, így éves szinten 60–80 Mercedes-Maybach modellt helyeznek forgalomba itthon. „A két modell közti fontos különbség, hogy amíg az S-osztály egy sofőrös autó, addig a GLS-t sok esetben maga a tulajdonos vezeti” – teszi hozzá Pais József.
AHOL IGEN LESZ A NEMBŐL
Mivel egy Mercedes-Maybach soha nem egy vásárló egyetlen autója, hanem egy autópark része, ezért a márka, illetve a Pappas Auto különösen nagy hangsúlyt fektet az egyedi igények kiszolgálására. A vásárlók örömmel merülnek el a Mercedes-Maybach-rendelés mélységében, és töltenek el akár órákat is az ezernyi konfigurációs lehetőség személyre szabásával. „Ehhez is kell ez a szalon, hogy az ügyfelet egy olyan értékesítő segítse, akinek ideje és kompetenciája is van erre. Valamennyi szalonunk közül itt dolgoznak a legtapasztaltabb értékesítők, akik jellemzően az ügyfelet is régről ismerik, sok esetben az ügyfél velünk együtt építette fel az autóparkját. A legjobb Mercedes-Benz modellek vásárlói nagyon lojális ügyfelek, akik tudják, hogy a kéréseik 90 százalékára egy átlagos autószalonban a ‘nem’ lenne a válasz és nagyra értékelik azt, hogy mi addig dolgozunk, amíg ezeket lehetővé nem tesszük nekik” – avat be a hozzáállásbeli különbségekbe az ügyvezető. A potenciális ügyfél pedig nem csak beszélgetni tud a Mercedes-Maybach modellekről, de ki is tudja próbálni azokat a szálloda saját autóparkjából – az ötcsillagos Matild Palace, a Luxury Collection Hotel ugyanis kizárólag ilyeneket használ.
Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.
Döntéshelyzetek, csapatszellem, egyéni hőstettek, kritikus pillanatok és félrecsúszott életek – ami egy fiktív regényhőst, az vesz körül mindenkit a való életben is. Nem csoda, hogy a gyakorló vezetők szépirodalomból is inspirálódnak, Hesse, Kundera, Márquez vagy Molnár Ferenc hőseihez nyúlnak, ha példákat keresnek békés hétköznapok dilemmáira vagy háborús veszélyhelyzettel terhelt posztpandémiás problémáikra. A Bridge Budapest vállalkozói kultúrát erősító civil szervezet üzleti könyveket ajánló első listája, a Bridge Booklist (Forbes, 2021/12.) után itt a szépirodalmi válogatás. Vezetőktől vezetőknek.
Minden támogatás jól jön a biotermelőknek, de ahhoz, hogy a gazdák elmozduljanak a hagyományos termeléstől, nem csak pénzre van szükség. Interjú Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjével. Elhangzik a pocakpopuláció szó is.
