A Forbes olvasóinak nagy része biztosan volt már valamilyen tréningen, és az is valószínű, hogy gyakran az esti bulira jobban emlékszünk, mint az elvileg lényegi információkra. „A klasszikus, néhol még most is zajló kétnapos tréningek úgy néztek ki, hogy kiállt a tréner, leadta az anyagot, aztán félig leülepedetten gyakoroltuk a tanultakat” – mondja Kardos Marcell, az ActionLab értékesítési vezetője, alapítója, társtulajdonosa. „Csak az a gond, hogy a felnőtt emberek nem így tanulnak. Lehet, hogy egy-két hétig még lelkes lesz, de ha fél, egy évvel később nézzük meg, akkor a 10–15 százaléknyi legmotiváltabb, leginkább önreflektív emberen kívül nem fogunk valós viselkedésváltozást találni. Márpedig a valós viselkedésváltozás a tréningpiac Szent Grálja.”
A hatékonyságon valamit javított az utóbbi években elterjedt „fordított tanterem” (flipped classroom) megközelítés, ahol a tananyagot előre odaadják a résztvevőknek, és az ezt követő élő – vagy online élő – alkalmakkor már csak a gyakorlás történik, de ezzel is volt egy kis gond. „Kezdetben előfordult, hogy kiküldtek egy 300 oldalas tankönyvet, aztán rövidebb pdf-ek, prezentációk, videók váltották fel ezeket. Az e-learning elméletben nagyon jó, de a valóságban a résztvevők 80–90 százaléka nem nézi át ezeket figyelmesen, innentől pedig megint a tudásátadással kell kezdeni, márpedig kritikus lenne, hogy 95–100 százalékban felkészülten érkezzenek” – meséli saját élményei alapján is Kardos Marcell. A jó hír az, hogy az ActionLab elérte ezt a kritikus értéket. Az ötlet az volt, hogy a hagyományos e-learninget egy interaktív filmsorozatra cseréljék, olyanra, amilyet egyébként is néznek az emberek. „És láss csodát, nálunk valóban lelkes, felkészült emberek érkeznek a gyakorlati tréningekre” – mondja az értékesítési vezető.
MÉRHETŐ HATÁS
Az ActionLabnél nem két nap után, hanem egy 3-4 hónapos képzési időszak végén mérik le a megszerezett tudást. „Visszajelzések alapján 100 százalék változtat a viselkedésén, a mérték persze már jobban egyénfüggő. Egy korábbi értékesítésfejlesztési program eredménye alapján például résztvevők általánosan 63 százalékkal több ügyfélajánlásra számítanak, 70 százalékuk pedig könnyebben veszi fel a kapcsolatot az ügyfelekkel. Ha ezek a számok 10 százalék körül lennének, akkor is tízszeresen térülne meg egy tréning ára” – fejti ki Kardos Marcell. A meggyőző számok nemcsak az izgalmas tananyagnak, hanem az elnyújtott tudás-
átadási módszertannak köszönhetőek, vagyis annak, hogy a hetente új sorozatepizódokat gyakorlati alkalmak és ‘küldetések’ egészítik ki, ez is a beépülést segíti.
Ettől függetlenül azért a koncepció sikere mégiscsak a sorozat minőségén állt vagy bukott. „Sokan mondták, hogy jó az ötlet, de nehéz volt eljutni egy valóban szakmailag pontos, de élvezhető, sorozatformába öntött tananyaghoz” – emlékezik vissza az értékesítési vezető. – „Most ott tartunk, hogy van öt interaktív filmsorozatunk, a vezetőfejlesztés, a tárgyalástechnika és az értékesítés területén, és mind az ügyfelek, mind a résztvevők imádják az új módszert.”
TARTALOMHOZ A FORMA
De hogyan lesz egy szakmai tananyagból minőségi sorozat? Erről Vitézy Péter tartalomfejlesztési vezető, társtulajdonos, illetve Végh Zsolt, színész-rendező röviden annyit mond, hogy nehezen. „Igazából egy jó sorozatnak rengeteg kapcsolódó része van egy üzletfejlesztési tréninggel: fejlődnek benne a szereplők, vannak konfliktusok, és azok megoldása – oldja fel az ellentmondást Végh Zsolt. – Én sosem annyira az önkifejezést kerestem a művészetben, hanem mindig volt bennem egy olyan szándék, hogy a világot egy kicsit jobb hellyé tegyem, segítsek az embereknek. Péter pedig a tréning műfaját szeretné emberibbé tenni, úgyhogy ebben a közös halmazban találkoztunk.”
„Az a küldetésünk, hogy üzletileg magas hozzáadott értéket hozzunk létre az embereken keresztül. Egy tréning résztvevőjének hirtelen kéne kinyitnia a lelkét, a szívét, az agyát egy csomó új üzenetre, úgy, hogy ez a végén megjelenjen valós viselkedésváltozásban. A fejlődéshez kell érzelmi bevonódás, belső motiváció, ehhez jó eszköz az interaktív sorozat” – mondja Vitézy Péter. A bevonódást alapvetően két eszközzel érik el ezek a filmsorozatok: az egyik a humor, a másik az, hogy a nézők azonosulni tudnak a karakterekkel.
Persze ahhoz, hogy mindez ne hasson erőltetettnek, jó forgatókönyv, és jó megvalósítás is kell. „Minden olyan klasszikus elemet használunk, amit a jó sorozatok: vannak fordulópontok, minden rész cliffhangerrel ér véget, van egy nagyobb ív, szerelmi szál” – árul el néhány kulisszatitkot Végh Zsolt. A megvalósításról pedig mindent elmond, hogy olyan színészekkel dolgoznak, mint Stefanovics Angéla, Badár Sándor vagy Janklovics Péter, a stáb pedig pontosan azt tudja, mint egy sikeres magyar gyártású sorozaté. Egy teljes értékű sorozatot szerettek volna létrehozni, aminek várják a következő részét az emberek, együtt sírnak és nevetnek a szereplőkkel. „Úgy is készül, mint egy valódi sorozat, csak odafigyelünk, hogy az általunk megfogalmazott pontos üzenetek megjelenjenek” – mondja Vitézy Péter. A részek úgy épülnek fel, hogy a néző kiválaszthatja a kulcspontokon, hogy milyen döntést hoz, így a jó és a rossz döntések következményeit is láthatja, utóbbiak a helyzet komolyságától függően humoros vagy drámai lezárásokat hoznak. Van bennük egy rész, ahol a helyzetből kilépve egy tréner elmagyarázza a főbb tanulságokat, majd a végén egy kis kvízt is kapnak a nézők.
ÁTMEGY AZ ÜZENET
„Elképesztő, hogy mennyire szeretik a résztvevők a sorozatainkat. Idézgetnek belőle az élő tréning alkalmakon, szállóigék lesznek, van olyan, aki a kislányával nézi meg együtt a részeket. Ráadásul ezekkel az eszközökkel olyasmit is kifejezhetünk, amit senki, vagy legalábbis nálunk biztos, hogy senki nem írna ki egy flipchartra, például, ’Ha jobb vezető vagy, javulnak a munkakörülmények.’ Itt viszont látjuk, ahogy Badárék körül változik az iroda, a kollégák, az üzem fejlődik” – megy bele a részletekbe Vitézy Péter. – Azt is a sorok között lehet észrevenni, hogy a szereplők közti konfliktusok helyét lassan a külső kihívásokkal szembeni közös fellépés veszi át, ahogy egyre jobb vezetők válnak a főhőseinkből.”
Végh Zsolt maga is bejárt egy karakterfejlődési utat az ActionLabbel közös munka során. „Ahogy rágtuk, gyúrtuk az üzeneteket, rájöttem, mennyire kevés vezetői szerepet használok, mennyivel jobban tudnék kommunikálni. Most biztos, hogy jobban szeretnek velem dolgozni az emberek, mint korábban. De a privát életedbe is kapsz jó mintákat, tárgyalni például egy családos embernek állandóan kell, vezetői helyzetbe is sokszor kerülünk. Nagyon élvezem azt is, hogy nem csak tréningekben gondolkodunk. Önálló rövidfilmeket és stand up-ot is készítünk az egyes témákban. Ebben dolgozunk együtt csapatommal (Kálmánchelyi Zoltán, Wágner Levente, Lazók Mátyás), akikkel egy ilyen interaktív sorozat fejlesztését, írását, gyártását ma már meg tudjuk valósítani. De formátumtól függetlenül fontos számunkra, hogy mindig egy kicsit edukáljunk, vagyis a cél mindig ugyanaz. Mindkét szakembernek fontos, hogy a módszertan bemutatása „végig transzparens legyen, hogy mit miért teszünk, és mit fog belőle kapni a végén a résztvevő – szögezi le Vitézy Péter. – Eszközöket, kedvet, inspirációt, erőt adunk.”