Budapest belvárosának kellős közepén nyitotta meg legújabb és a világon is egyedülálló pop-up szalonját a Pappas Auto, aminek nem csak a lokációja különleges. A Mercedes-Benz Luxury Showroom a márka legizgalmasabb modelljeinek szentélye, ahol az eddigieknél is emlékezetesebb élmény autót vásárolni.
Sosem fog kiderülni, hogy a Matild-palota első, 1902-es megnyitóünnepségére érkezett-e vendég automobillal, maga a lehetőség azonban cseppet sem kizárt. Ha pedig autóval érkezett, akkor jó eséllyel olyannal, amihez köze volt Karl Benznek, az első igazinak tekinthető, sorozatgyártású autó, valamint a Mercedes-Benz atyjának.
SZINDBÁDTÓL A MAYBACH-IG
Az Erzsébet híd pesti lábánál álló Klotild paloták évtizedes mellőzést követően az elmúlt években nyerték vissza azt az állapotukat, amit a tervezők a milleniumot követően megálmodtak nekik. A köznyelvben Matild néven ismert déli palota nem csak arról híres, hogy itt szolgált az első lift Budapesten, de arról is, hogy az itt működő Belvárosi Kávéházban írta meg a Szindbádot a törzsvendég Krúdy Gyula. Ugyanebben az épületben nyitotta meg február végén a Pappas Auto piacvezető Mercedes-Benz márkakereskedőként a csillagos márka első hazai Luxury Showroomját, ami a vállalat kínálatának legfelső szegmensét helyezi kirakatba – legyen szó akár Maybach, AMG vagy EQ termékvonalról.
Hasonló folyamatok hasonló helyzetet kezdenek kialakítani most, mint 1914-ben, mondja Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke és a március végén megjelent A nagy háború százéves nyomában című könyv szerzője szerint olyan szankció nincs, ami kizárólag az oroszoknak fáj, de nem is így kell feltenni a kérdést. Részlet e Forbes.hu-n megjelent nagy interjúból.
Új könyved fülszövegén, pedig azt évekkel az ukrajnai háború előtt írtad, az áll: az első világháború tanulságai segíthetnek a harmadik világháború megelőzésében. Rémesen aktuális lett ez a felvetés, de mennyi ebben a drámai túlzás? Soha senki sem indít azzal a céllal háborút, hogy az aztán világháborúvá eszkalálódjon. Az eddig mindkétszer úgy következett be, hogy a támadó fél elszámolja magát: túlértékeli képességeit és lehetőségeit, valamint jócskán alulbecsüli az ellenfelét. 1914-ben a Monarchia vezetése Szerbia megtámadásáról, míg a németek a Belgiumon át indított inváziójukról gondolták azt, hogy a túlerejüknek és a fejlettebb fegyverzetüknek köszönhetően az mindössze egy villámhadjárat lesz.
Tehát az első világháború első fontos tanulsága az volt, hogy egy morális fölényben a hazáját védő haderő potenciáljának sokszorosára képes, amivel aztán gyorsan elnyeri a világ többi részének szimpátiáját és támogatását. A másik fontos tanulság számomra pedig az lett, amit a második világháború is visszaigazolt, hogy egy globális konfliktust nem lehet autokratikus rendszerek hadseregeivel megnyerni.
Mindkét világháborút elsősorban azért tudták a nyugati szövetségesek megnyerni, mert kevesebbet hibáztak. Erre pedig azért voltak képesek, mert demokratikus rendszereikben katonai vezetésük polgári ellenőrzés alá volt rendelve. A Német, az Orosz és az Oszmán Birodalom, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregei felett teljhatalmú uralkodó gyakorolta a kontrollt. A fékek és ellensúlyok hiányában működő katonai döntéshozatal már rövid távon is teljességgel alkalmatlan a háborúzással járó katonai, politikai, gazdasági és társadalmi kockázatok felismerésére és hatékony kezelésére.
Ezért nem véletlen, hogy agressziót mindig csak ilyen hátterű országok követnek el, és ezért aztán képesek akár világháborúba sodorni a világot, mielőtt menetrendszerűen beleszaladnak egy nagy vereségbe. Minden történelmi tanulság ellenére Putyin mégis belevágott egy újabb háborúba, amiről aztán gyorsan kiderült, hogy a moszkvai vezetés szinte minden ponton elszámolta magát. Ennek következtében most azért izgulhat a világ, hogy az ukrajnai háború ne eszkalálódjon egy újabb globális katonai konfliktussá.
A világ mennyire kalkulálta el magát? Mindenki váltig állította még február közepén is, hogy minden józan érv a háború ellen szól, és hogy Putyin ezt nem fogja meglépni. A napóleoni háborúk lezárása és az első világháború kitörése között eltelt száz évet joggal nevezték a relatív béke, a technológiai fejlődés, a gazdasági növekedés, a városi polgárosodás és a gyarmatosítás aranykorának. A racionalitás 1914-ben is azt mondatta, hogy mindenki egyaránt érdekelt a béke fenntartásában, hiszen egy modern háborúban már a győztesek is többet veszítenek, mint amennyit általa nyerhetnek.
Ekkorra azonban már egy évszázad eltelt az előző nagy európai háború óta, és nagyjából ennyi időre van szükség, hogy mindenki eltávozzon az élők sorából, aki közvetlen vagy közvetett tapasztalatból ismerhette meg, mit jelent egy átfogó európai háború. Távozásukkal fokozatosan megszűnt a háborútól való félelem a békében felnőtt, és a békéhez hozzászokott emberek gondolkodásában, miközben a politikusok új generációi a katonai konfliktusra kezdtek ismét mint lehetséges opcióra tekinteni. Azt gondolom, hogy valójában a két világháború túlélői miatt nem tudott végül a hidegháború harmadik világháborúvá átfordulni, hiszen ők a személyes tapasztalataik miatt mindkét oldalon fékként voltak jelen a döntéshozatali folyamatokban.
Vibráló athéni kreativitás, tengerparti fine dining ehetetlen és páratlan fogásokkal és egy távoli sziget. Ikarosz szigete, a csendes Ikaría, ahol összeérnek az étkezések, feltűnően sok a matuzsálem, és az élet nyugodt ritmusát a szieszta és a fieszta diktálja.
Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
A fiatal magyar asztrobiológus, Dr. Mátyás Bence kutatásai szélesre tárják az űrtechnológiai időkaput a fenntarthatósági problémák leküzdésére és a Mars bolygó Föld-szerűvé alakítására. A növények űrutaztatásán, a Mars terraformálásán és speciális biomarkerek kifejlesztésén dolgozó kutató és munkatársai új fejezetet nyitnak az asztrobiológiában és az űrtechnológiák földi alkalmazásában.
Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.
