Több tucat hely van Magyarországon, ahol szedd magad! akciók keretében vehetjük meg az epret, almát, cseresznyét, körtét vagy barackot – jóval kevesebb azoknak a termelőknek a száma, akik különlegesebb gyümölcsökre, például fügére, áfonyára vagy fanyarkára hirdetnek hasonlót. Összegyűjtöttük, hol érdemes keresni a Magyarországon nehezen termő gyümölcsöket.
Illusztráció: Fábri Zsuzsanna
Körülbelül huszonöt, különlegességekkel foglalkozó termelőt kérdeztünk meg, tartanak-e idén is szedd magad! akciót, ha az időjárás is megengedi. A térképen azokat tüntettük fel, akik igennel válaszoltak. A pontos címeket egy gyors Google-keresés kiadja, indulás előtt mindig érdemes bejelentkezni.
Klisések leszünk, de nem bánjuk. Mostantól rendszeresen a tizedik oldalra (és néha azon túlra is) fogunk gyűjteni szerintünk fontos, ritkán megénekelt infót aktuális, érdekes témákról. Mindezt úgy megkomponálva, hogy akár falra is mehetne a végeredmény. Hívjuk egyelőre a történetet Tíz a tizedikennek (meg van engedve a 1010 átírás is, sőt), első alanyunk pedig Ukrajna.
1. Az ukrajna szó jelentése: határvidék.
2. Az tiszta sor, hogy több mint 603 ezer négyzetkilométerével Ukrajna Európa legnagyobb területű országa. De abba belegondoltál, ki mindenki férne még el benne?
3. A kijevi Arszenalna metrómegálló. 1960-ban nyitották meg, 105,5 méteres mélységével a világ legmélyebben levő metróállomása. Viszonyításképpen a Széll Kálmán téri (Moszkva téri) állomás 38 méterre van a felszín alatt.
4. A Guinness-rekordok könyvébe 2015-ben került be a kárpátaljai huculok havasi kürtje, a trembita mint a világ leghosszabb hangszere. A nyolc és fél méteres rekorder hangszert lengyel kezek gyártották, ráadásul Csehországban.
5. Az országgal együtt az UNESCO hét világörökségi helyszíne is veszélyben van, nem egyet ért már el az oroszok támadása. • Kijev: a Szent Szófia-székesegyház és a barlangkolostor (Pecserszka lavra) • Lviv történelmi központja • Struve földmérő vonal • Az ősbükkösök • A fatemplomok • Az ókori Herszon romjai • Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye
6. Ukrajna egy főre jutó GDP-je dollárban A Nemzetközi Valutaalap szerint idén 10%-kal zuhanhat az éves összvolumen a háború és a tömeges kivándorlás miatt, de a háború végére akár 35%-os is lehet az esés.
7. A kijevi Krescsatyik utca a világ legrövidebb (1,2 km), egyben egyik legszélesebb (130 méter) főutcája. Emiatt biztosan tankcsapdákból is rekordszéleset igényel.
8. Ukrajna leggazdagabb milliárdosa: Rinat Ahmetov szektor: bányászat (Metainvest) Becsült vagyona: 2022. március 21.: 4,7 Mrd dollár A február 24-i orosz támadás előtt: 14 Mrd dollár Globális Forbes-listás helyezése: 645. (Forbes.com, 2022. március 21.) „Nem fogom elhagyni az országot. Ugyanazokat az értékeket osztom minden ukránnal: őszintén remélem győzelmünket a háborúban, hogy aztán elkezdjünk újjáépíteni, még boldogabbá, még virágzóbbá. Pénzt és erőfeszítéseket nem kímélve fogok ezért dolgozni.” (Az ukrán Forbes március 10-én megjelent interjújából.)
9. Hadi célú költések 2020-ban OROSZORSZÁG: 61,7 milliárd dollár (költségvetési kiadások 11,4 százaléka)
VS.
UKRAJNA: 5,9 milliárd dollár (költségvetési kiadások 8,8 százaléka)
(Forrás: Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, 2020.)
Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.
Döntéshelyzetek, csapatszellem, egyéni hőstettek, kritikus pillanatok és félrecsúszott életek – ami egy fiktív regényhőst, az vesz körül mindenkit a való életben is. Nem csoda, hogy a gyakorló vezetők szépirodalomból is inspirálódnak, Hesse, Kundera, Márquez vagy Molnár Ferenc hőseihez nyúlnak, ha példákat keresnek békés hétköznapok dilemmáira vagy háborús veszélyhelyzettel terhelt posztpandémiás problémáikra. A Bridge Budapest vállalkozói kultúrát erősító civil szervezet üzleti könyveket ajánló első listája, a Bridge Booklist (Forbes, 2021/12.) után itt a szépirodalmi válogatás. Vezetőktől vezetőknek.
Legalább öt háború vagy terrortámadás okozta sokk hagyott már markáns nyomott a pesti tőzsde indexén 1990 óta. A látványos zuhanások után azonban mindig nagy erősödés jött, és a történelmi recept elég meggyőző: aki a puskaropogásra – lehetőleg nem az első napon – bevásárolt, és legalább három hónapot várt, nem járt rosszul.
Hasonló folyamatok hasonló helyzetet kezdenek kialakítani most, mint 1914-ben, mondja Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke és a március végén megjelent A nagy háború százéves nyomában című könyv szerzője szerint olyan szankció nincs, ami kizárólag az oroszoknak fáj, de nem is így kell feltenni a kérdést. Részlet e Forbes.hu-n megjelent nagy interjúból.