Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
Hitelcsúcs, kamatcsúcs. Lassan egy terjedelmesebb hegyvonulat összes különböző ormát el lehetne nevezni, ha csupán az elmúlt egy év gazdasági fejleményeinek szalagcímeiből kölcsönöznénk. Nem lenne druszája egy tetőpontnak sem: pörög az infláció, egekben a forint, a Magyar Nemzeti Bank pedig jóformán lavinákat kerülgetve csákányozza felfelé a jegybanki alap- és az egyhetes betéti kamatszintet is. Csakhogy a remegő kezű hegymozgató közben maga is elindít pár lavinát, ahogy azt most a lakáshitelek piacán is látni lehet. A kereskedelmi bankok előtt sincs más út: ha drágulni kell, drágulnak ők is.
Távcsővel nézve még talán azt is mondhatnánk, hogy minden a legnagyobb rendben. Idén januárban 108 milliárd forintra – tavalyhoz képest csaknem 84 százalékkal többre – kötöttek szerződést az újdonsült lakáshitelesek. Viszont ha közelebb hajolunk, már szembetűnő, hogy a trendet az állami támogatások keze mozgatja. A támogatott konstrukciók már az összes folyósítás több mint egyharmadát képviselik, a maximum háromszázalékos hiteldíjmutatók felfűtik a kihelyezéseket. A lavina alatt? A szabadpiaci környezet hitelesei.
Három élethelyzetben – két korábbi hiteladósén és egy leendő lakásvásárlóén – nézzük meg, hogy öt év alatt hogyan lett a fix a király, miért gondolkodnak sokan hitelkiváltáson, előtörlesztésen, és hogy érdemes-e kivárniuk azoknak, akik az állami kapaszkodók nélkül kell, hogy megkeressék a legjobb lakásvásárlási lehetőségeket.
Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
Illusztráció: Bethlen Júlia
Magas THC-tartalmú kender (Cannabis indica néven is ismert, de valójában a Cannabis sativa egyik változata.) A magyarországi törvények szerint a 0,2 százaléknál több tetrahidrokannabinolt (THC-t) tartalmazó fajták tartoznak ide. Ezek megtermékenyítetlen (mag nélküli) termős virágzata a marihuána. Fő hatóanyagainak – többek között a THC és az azzal ellentétben nem tudatmódosító hatású (nem pszichotróp) kannabidiol (CBD) – aránya fajtánként változik.
Ipari kender (Cannabis sativa) A klasszikus, rostra és magra nemesített fajták tartoznak ide. A két ezreléknél kisebb THC-tartalmú fajták Magyarországon is legálisan termeszthetők, területalapú támogatás is ugyanúgy jár rájuk, mint más növényekre. A hajtások főként CBD-t, THC-t és nem pszichotróp kannabigerolt (CBG-t) tartalmaznak, de a virágzatban számos más kannabinoid is van. A piac a magas CBD-tartalmú, THC-szegény fajtákat keresi.
Autovirágzó kender (Cannabis ruderalis) THC-tartalma kicsi, és fontos jellemzője a korai, fénytől független „önvirágzás”. Számos mezőgazdasági előnye van a fotoperiodikus – megvilágítástól függően virágzó – , valamint rovarokra, betegségekre érzékeny fajtákkal szemben. Autovirágzó törzsek nemesítésére használják.
Elvadult kender (Cannabis sativa var. spontanea) Bár a köznyelvben vadkenderként, a marihuána szinonimájaként terjedt el, valójában ez áll a legtávolabb a marihuánától, hivatalosan tájjellegű fajtának nevezik itthon. Az ötven–hetven évvel ezelőtti régi magyar fajták elvadult, utak, árokpartok mentén tenyésző verziója, THC-tartalma alacsony.
Az ipari kender hatóanyagai közül még mindig csak néhánynak ismerjük pontosan az élettani hatását.
Az ipari kender az új esőerdő?
Kendermag Az ipari kender magjában nincs se THC, se CBD, a határértékek annak ellenőrzésére szolgának, hogy feldolgozás közben nem szennyeződött-e a mag hatóanyagokat tartalmazó növényrészekkel. A kendermag nem számít új élelmiszernek (Az Európai Unióban új élelmiszerként az 1997 előtt nem igazán fogyasztott élelmiszereket kell engedélyeztetni, mert újszerűségük miatt élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosak lehetnek.), ezért használható élelmiszertermékekben, de csak szigorú előírások mellett.
• A termesztett kendernek csak a magja és az abból sajtolt olaj használható élelmiszerben és étrend-kiegészítőben. A kendermagolaj maximális THC-tartalma 10 mg/kg lehet, a kendermagé 0,2 mg/kg, ez alatt nem minősülnek kábítószernek.
• A CBD-tartalom a felhasznált kendermagban, illetve a kendermag-olajban nem haladhatja meg a 25 mg/kg-ot. • Az ennél több CBD-t tartalmazó termékekre akkor lesz EU-szerte egységes szabályozás, ha ezeket is elismerik új élelmiszernek, ez egyelőre még nem történt meg.
Engedélyezett fajták A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fajtajegyzékében tizenötféle, engedélyezett ipari kender van, vannak köztük nagy hagyományú, akár 1954 óta vetett magyar fajták is.
Mi van benne? Eddig több mint százféle vegyületet, kannabinoidot azonosítottak az ipari kenderben. Csupor Dezső, szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Pirulakalauz főszerkesztője azt mondja, ezek közül egyelőre csak a legnagyobb mennyiségben jelenlévőkkel – THC, CBD, CBG (kannabigerol), CBC (kannabikromén) – folytattak kísérleteket. Az emberi szervezetre kifejtett hatást tekintve a THC-t és a CBD-t vizsgálták, de ezek feltérképezése sem teljes. A CBD az idegsejtekre hat, gátolja az epilepsziás rohamokat, de az a feltételezés, hogy daganatellenes hatása van, egyáltalán nincs tudományosan feltárva. Vannak vizsgálatok a CBC-re és a CBG-re is, de egyelőre alig tudunk valamit róluk, pontos biológiai hatásuk megállapítása még várat magára. „Nem azt mondom, hogy nem jó hatóanyagok – mondja Csupor Dezső –, de attól messze vagyunk, hogy gyógyászatilag hasznosíthatók legyenek.”
A klíma barátja Egy hektár kender 8,9–13,4 tonna szén-dioxidot köt meg, ebben a tekintetben olyan hatékony, mint egy erdő. Ráadásul termesztéséhez alig van, vagy egyáltalán nincs szükség vegyszerekre.
Csak paradicsomból több mint négyszáz fajta, uborka helyett fogyasztható sárgadinnyék és a legkülönfélébb lopótökök – egy fóti kisvállalkozás Magyarországon elfeledett, valamint a világ más tájain ismert, de itthon nem elterjedt élelmiszer-, gyógy- és fűszernövényeket termeszt.
Megrohanták a befektetők az inflációkövető lakossági állampapírt, és igazuk is van, ez tűnik a legjobb védelemnek a jelenlegi gazdasági kilátások mellett. Minden, amire figyelni kell, miközben várjuk a tízszázalékos kamatot.
Pannon. Telenor. Yettel. Három név, egy mobilszolgáltató. Tizenkét év után ismét váltanak, a norvég anyacég licencét ugyanis nem újította meg a vállalat kelet-európai üzletágát felvásárló cseh PPF Csoport. Interjú Marek Sláčíkkal, a befektetőcég magyar, szerb és bolgár telekommunikációs piacáért felelős ügyvezető igazgatójával a márkaváltás miértjéről, mikéntjéről, a Yettel piaci pozíciójáról és arról, hogyan változik egy vállalat stratégiája, amikor a szomszédban háború van.
A Budapest Bike Maffia éves költségvetésének másfélszeresét szedte össze, amióta kitört az ukrajnai háború, de ennek egy részét továbbosztja kevésbé látható, kisebb szervezeteknek. Az évek óta épített civil kurázsi a legrosszabb időkben mutatja meg legjobb arcát. Most sem csalódtak.
