Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
Hitelcsúcs, kamatcsúcs. Lassan egy terjedelmesebb hegyvonulat összes különböző ormát el lehetne nevezni, ha csupán az elmúlt egy év gazdasági fejleményeinek szalagcímeiből kölcsönöznénk. Nem lenne druszája egy tetőpontnak sem: pörög az infláció, egekben a forint, a Magyar Nemzeti Bank pedig jóformán lavinákat kerülgetve csákányozza felfelé a jegybanki alap- és az egyhetes betéti kamatszintet is. Csakhogy a remegő kezű hegymozgató közben maga is elindít pár lavinát, ahogy azt most a lakáshitelek piacán is látni lehet. A kereskedelmi bankok előtt sincs más út: ha drágulni kell, drágulnak ők is.
Távcsővel nézve még talán azt is mondhatnánk, hogy minden a legnagyobb rendben. Idén januárban 108 milliárd forintra – tavalyhoz képest csaknem 84 százalékkal többre – kötöttek szerződést az újdonsült lakáshitelesek. Viszont ha közelebb hajolunk, már szembetűnő, hogy a trendet az állami támogatások keze mozgatja. A támogatott konstrukciók már az összes folyósítás több mint egyharmadát képviselik, a maximum háromszázalékos hiteldíjmutatók felfűtik a kihelyezéseket. A lavina alatt? A szabadpiaci környezet hitelesei.
Három élethelyzetben – két korábbi hiteladósén és egy leendő lakásvásárlóén – nézzük meg, hogy öt év alatt hogyan lett a fix a király, miért gondolkodnak sokan hitelkiváltáson, előtörlesztésen, és hogy érdemes-e kivárniuk azoknak, akik az állami kapaszkodók nélkül kell, hogy megkeressék a legjobb lakásvásárlási lehetőségeket.
Pálfi Patrik először kacsáknak termelt kendermagot, majd megindult a fantáziája: saját kendermagfeldolgozási módszert alkotott, aztán wakeboardot csinált, idén pedig jön a kendersör és a kenderszappan.
„Falun élek, hamar híre ment, hogy kendert fogok vetni, úgyhogy bementem a rendőségre, és előre elmondtam nekik, hogyha véletlenül feljelentenek, tudják a rendőrök, mire jönnek ki.” Pálfi Patrik kistermelő 2016-ban kopogtatott be a soltvadkerti rendőrségre. Azóta foglalkozik kendertermesztéssel és -feldolgozással a Bács-Kiskun megyei Bócsán. Sokat olvasott a növényről, hogy mennyi oxigént termel, és úgy gondolta, kompenzálhatja utazásai ökolábnyomát, és a vitamindús táplálék-kiegészítőül szolgáló kendermaggal a család többezres szárnyasállományát is el tudja látni. „Olyan ez, mintha kaviáron hizlalnék disznót.”
Három és fél hektáron termel biokendermagot, szezon előtt, február végén még a tavalyi kenderszárak maradványai meredeznek a földön. „Ezt biztos nem tudod elszakítani” – nyújtja felém az egyik szárról leszedett kenderkócot. És tényleg: ujjfehéredésig próbálkozom, sikertelenül. A – már csak babonából is – minden évben április elsején elvetett kendert Patrik az egyik évben sima kombájnnal aratta le, de mivel a növény szára feltekeredik a gépben, és akár tönkre is teheti, így minden sor után ki kellett szednie a nem odavaló növényrészeket.
„Ha ez nem marihuána, akkor miért éri meg?”
Kecskés Éva, aki egy kisebb területen maga is termel kendert Pest megyében, ugyanazt mondja a gépek fontosságáról, mint Patrik és Kálomistáék: fontos a megfelelő célgép, de sokba kerülnek, néhány hektárra nem is éri meg megvenni őket. A gépesítés hiánya és a kézi aratás nehézségei gyakran veszik el az érdeklődő gazdák kedvét a kendertől, mondja Éva.
Patrikék az utóbbi években kézzel arattak. Kivágták a növényt, majd két–három hétig fedett helyen szárították. A szárban lévő nedvesség így felvándorol a magba, ami nagyobb és édesebb lesz. Ezután jön a leginkább munka- és időigényes fázis, a cséplés. A kicsépelt magok tisztítása és UVC-fényes fertőtlenítése után következik a hántolás. Patrik kistermelőként viszi az üzletet, most jutott oda, hogy nagyjából meg tud élni a kenderből, mondja, de fontos lenne a technológiai fejlesztés.
A magból olajat és magas proteintartalmú fehérjeterméket is készít, idén pedig szappant és sört is szeretne gyártani a kenderből. A kenderszárat évek óta gyűjti, ezzel is szeretne majd valamit kezdeni, tavaly például már tesztelte a kenderrostból készített wakeboardját.
A piacokon árulva közvetlenül is visszajelzést kap a vevőktől, a 40–60-as korosztály simán kábítószernek nézi a kendermagot. „Látom a tekintetekből, néha be is szólnak.” Volt, aki azt kérdezte, hogy ha ez nem marihuána, „akkor miért éri meg”. A piacon kóstoltat is, itt is volt, hogy valaki lenmagnak nézte, majd amikor megtudta, hogy kendermag, visszaadta Patriknak a kóstolót.
Kecskés Éva, akit Patrik csak a „magyar kenderanyának” nevez, azt mondja, a drogpolitika ráült a kendertermesztésre, és sajnos az honosodott meg, hogy „ha kender, az csak rossz lehet”. A szakma szereplőinek és a kender iránt érdeklődőknek Éva és férje, Attila, ennek megváltoztatása érdekében tartja meg több éve Pátyon a Kendertánc nevű rendezvényt.
Megrohanták a befektetők az inflációkövető lakossági állampapírt, és igazuk is van, ez tűnik a legjobb védelemnek a jelenlegi gazdasági kilátások mellett. Minden, amire figyelni kell, miközben várjuk a tízszázalékos kamatot.
Több tucat hely van Magyarországon, ahol szedd magad! akciók keretében vehetjük meg az epret, almát, cseresznyét, körtét vagy barackot – jóval kevesebb azoknak a termelőknek a száma, akik különlegesebb gyümölcsökre, például fügére, áfonyára vagy fanyarkára hirdetnek hasonlót. Összegyűjtöttük, hol érdemes keresni a Magyarországon nehezen termő gyümölcsöket.
Gyerekkorában minden évben Kijevbe küldték nyelvet tanulni. A moszkvai Lomonoszovon diplomázott történelemből. Kedvenc olvasmányai a háborús történetek. Az első (sok) millióját még a szovjet fővárosban kereste meg, az első autója Zsiguli volt, vidéki tanyáján ma is tucatszámra parkolnak veterán keleti autócsodák. Füzesi Attila sohasem gondolta volna, hogy orosz és ukrán egymás ellen harcol.
Csak paradicsomból több mint négyszáz fajta, uborka helyett fogyasztható sárgadinnyék és a legkülönfélébb lopótökök – egy fóti kisvállalkozás Magyarországon elfeledett, valamint a világ más tájain ismert, de itthon nem elterjedt élelmiszer-, gyógy- és fűszernövényeket termeszt.