Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
Hitelcsúcs, kamatcsúcs. Lassan egy terjedelmesebb hegyvonulat összes különböző ormát el lehetne nevezni, ha csupán az elmúlt egy év gazdasági fejleményeinek szalagcímeiből kölcsönöznénk. Nem lenne druszája egy tetőpontnak sem: pörög az infláció, egekben a forint, a Magyar Nemzeti Bank pedig jóformán lavinákat kerülgetve csákányozza felfelé a jegybanki alap- és az egyhetes betéti kamatszintet is. Csakhogy a remegő kezű hegymozgató közben maga is elindít pár lavinát, ahogy azt most a lakáshitelek piacán is látni lehet. A kereskedelmi bankok előtt sincs más út: ha drágulni kell, drágulnak ők is.
Távcsővel nézve még talán azt is mondhatnánk, hogy minden a legnagyobb rendben. Idén januárban 108 milliárd forintra – tavalyhoz képest csaknem 84 százalékkal többre – kötöttek szerződést az újdonsült lakáshitelesek. Viszont ha közelebb hajolunk, már szembetűnő, hogy a trendet az állami támogatások keze mozgatja. A támogatott konstrukciók már az összes folyósítás több mint egyharmadát képviselik, a maximum háromszázalékos hiteldíjmutatók felfűtik a kihelyezéseket. A lavina alatt? A szabadpiaci környezet hitelesei.
Három élethelyzetben – két korábbi hiteladósén és egy leendő lakásvásárlóén – nézzük meg, hogy öt év alatt hogyan lett a fix a király, miért gondolkodnak sokan hitelkiváltáson, előtörlesztésen, és hogy érdemes-e kivárniuk azoknak, akik az állami kapaszkodók nélkül kell, hogy megkeressék a legjobb lakásvásárlási lehetőségeket.
Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Ott volt a kezdeteknél? Hogyan élte meg ezt az időszakot?
Természetesen igen, hiszen azon kevesek közé tartoztam, akit okkal hívtak anno cypherpunknak. Életem legpörgősebb időszaka volt, hiszen jó pár magammal úgy éreztük, meg tudjuk váltani a virtuális pénzvilágot. Mondjuk most is ezt gondolom, csak már cégvezetőként és 10 évnyi tapasztalattal a hátam mögött, ami óriási versenyelőny, különösen a blokklánc fejlesztések piacán.
Mi is pontosan a blokklánc? Milyen igényre ad választ ez a megoldás?
A Bitcoin volt a virtuális tér pénzpiaci prototípusa. Láttuk, hogy globálisan működik, óriási a hype, szimplán bizalmi alapon; ebből lehetett következtetni, hogy érdemes komplex rendszert fejleszteni. Ahhoz azonban, hogy bizalomra épülve sorra szülessenek működő blokkláncok, evolúcióra volt szükség: gondolkodásban, technológiában, az emberek és az Internet közötti kapcsolatban.
Hol tartunk most az evolúcióban?
Az őskor lezárult, beléptünk az ókorba, ami a fintech kultúra felvirágzását, a virtuális pénzpiacok, kriptovaluták térnyerését és teljes demokratizálását hozhatja magával.
A Dlabs cégvezetőjeként és tapasztalt fejlesztőként biztos van személyes küldetése.
Csapatunk küldetése olyan működő blokklánc rendszer fejlesztése, ami stabil, biztonságos, költséghatékony, sztenderdizált és felhasználói alacsony tudásszint mellett is képesek gyorsan megtanulni és alkalmazni.
Mi a legfőbb előnye egy jól működő blokkláncnak?
A blokklánc minden tranzakciót adatdarabokban – innen a név -, blokkokban tárol. Ezek összekapcsolásával kriptográfiailag ellenőrzött digitális nyilvántartás jön létre, vagyis másolhatatlanná válik az adat. Fintech nyelven szólva, megszületett a virtuális világpénz rendszere, aminek számos kriptovalutája létezik ma már. Mi is fejlesztettünk egy sajátot.
Ha már vannak működő blokklánc rendszerek, mi az akadálya a tömeges elterjedésnek?
Nincs jelenleg olyan működő platform, aminek alkalmazása egy átlag felhasználó számára is azonnal befogadható. Ha ez megvalósul, akkor a blokklánc rendszerének legfontosabb mozaikdarabja is a helyére kerül. Ha valamikor, hát most érdemes induló blokklánc fejlesztési projektekhez kapcsolódni, hiszen a Bitcoinon is azok gazdagodtak meg nagyon, akik már a startnál bíztak benne. Most még könnyen be lehet lépni a bizalom körébe, később ez már csak sokkal költségesebben lehetséges.
A blokklánc elsősorban egy adattovábbítási és adattárolási technológia, amiben óriási üzleti lehetőség van. Hogy mekkora, az most fog kiderülni, hiszen sorra jelennek meg funkcionális blokkláncok, mára a multi szektor is felfedezte magának a technológiát.
Kálomista Gábor Pál és üzlettársai lassan kilenc éve, „dzsungelharcban” építgetik kenderes vállalkozásaikat. Csúcsévükben 300 hektáron vetettek, termésüket részben külföldön tudják feldolgoztatni. Most új, maguk nemesítette fajtákkal támasztanák fel itthon a termelést, közben már most kendermagrekorderek.
Az amerikai Flexport vezérigazgatója az ellátási láncok önjelölt guruja lett 2021-ben. Ryan Petersen nemcsak konténerben gondolkodva keresi a megoldást, de nyolcmilliárd dollárosra nőtt cégének meg kell mutatnia, hogy nem kizárólag egy szokásos szilícium-völgyi hájp dagasztja.
A Budapest Bike Maffia éves költségvetésének másfélszeresét szedte össze, amióta kitört az ukrajnai háború, de ennek egy részét továbbosztja kevésbé látható, kisebb szervezeteknek. Az évek óta épített civil kurázsi a legrosszabb időkben mutatja meg legjobb arcát. Most sem csalódtak.
