Pálfi Patrik először kacsáknak termelt kendermagot, majd megindult a fantáziája: saját kendermagfeldolgozási módszert alkotott, aztán wakeboardot csinált, idén pedig jön a kendersör és a kenderszappan.
„Falun élek, hamar híre ment, hogy kendert fogok vetni, úgyhogy bementem a rendőségre, és előre elmondtam nekik, hogyha véletlenül feljelentenek, tudják a rendőrök, mire jönnek ki.” Pálfi Patrik kistermelő 2016-ban kopogtatott be a soltvadkerti rendőrségre. Azóta foglalkozik kendertermesztéssel és -feldolgozással a Bács-Kiskun megyei Bócsán. Sokat olvasott a növényről, hogy mennyi oxigént termel, és úgy gondolta, kompenzálhatja utazásai ökolábnyomát, és a vitamindús táplálék-kiegészítőül szolgáló kendermaggal a család többezres szárnyasállományát is el tudja látni. „Olyan ez, mintha kaviáron hizlalnék disznót.”
Három és fél hektáron termel biokendermagot, szezon előtt, február végén még a tavalyi kenderszárak maradványai meredeznek a földön. „Ezt biztos nem tudod elszakítani” – nyújtja felém az egyik szárról leszedett kenderkócot. És tényleg: ujjfehéredésig próbálkozom, sikertelenül. A – már csak babonából is – minden évben április elsején elvetett kendert Patrik az egyik évben sima kombájnnal aratta le, de mivel a növény szára feltekeredik a gépben, és akár tönkre is teheti, így minden sor után ki kellett szednie a nem odavaló növényrészeket.
Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Ott volt a kezdeteknél? Hogyan élte meg ezt az időszakot?
Természetesen igen, hiszen azon kevesek közé tartoztam, akit okkal hívtak anno cypherpunknak. Életem legpörgősebb időszaka volt, hiszen jó pár magammal úgy éreztük, meg tudjuk váltani a virtuális pénzvilágot. Mondjuk most is ezt gondolom, csak már cégvezetőként és 10 évnyi tapasztalattal a hátam mögött, ami óriási versenyelőny, különösen a blokklánc fejlesztések piacán.
Mi is pontosan a blokklánc? Milyen igényre ad választ ez a megoldás?
A Bitcoin volt a virtuális tér pénzpiaci prototípusa. Láttuk, hogy globálisan működik, óriási a hype, szimplán bizalmi alapon; ebből lehetett következtetni, hogy érdemes komplex rendszert fejleszteni. Ahhoz azonban, hogy bizalomra épülve sorra szülessenek működő blokkláncok, evolúcióra volt szükség: gondolkodásban, technológiában, az emberek és az Internet közötti kapcsolatban.
Hol tartunk most az evolúcióban?
Az őskor lezárult, beléptünk az ókorba, ami a fintech kultúra felvirágzását, a virtuális pénzpiacok, kriptovaluták térnyerését és teljes demokratizálását hozhatja magával.
A Dlabs cégvezetőjeként és tapasztalt fejlesztőként biztos van személyes küldetése.
Csapatunk küldetése olyan működő blokklánc rendszer fejlesztése, ami stabil, biztonságos, költséghatékony, sztenderdizált és felhasználói alacsony tudásszint mellett is képesek gyorsan megtanulni és alkalmazni.
Mi a legfőbb előnye egy jól működő blokkláncnak?
A blokklánc minden tranzakciót adatdarabokban – innen a név -, blokkokban tárol. Ezek összekapcsolásával kriptográfiailag ellenőrzött digitális nyilvántartás jön létre, vagyis másolhatatlanná válik az adat. Fintech nyelven szólva, megszületett a virtuális világpénz rendszere, aminek számos kriptovalutája létezik ma már. Mi is fejlesztettünk egy sajátot.
Ha már vannak működő blokklánc rendszerek, mi az akadálya a tömeges elterjedésnek?
Nincs jelenleg olyan működő platform, aminek alkalmazása egy átlag felhasználó számára is azonnal befogadható. Ha ez megvalósul, akkor a blokklánc rendszerének legfontosabb mozaikdarabja is a helyére kerül. Ha valamikor, hát most érdemes induló blokklánc fejlesztési projektekhez kapcsolódni, hiszen a Bitcoinon is azok gazdagodtak meg nagyon, akik már a startnál bíztak benne. Most még könnyen be lehet lépni a bizalom körébe, később ez már csak sokkal költségesebben lehetséges.
A blokklánc elsősorban egy adattovábbítási és adattárolási technológia, amiben óriási üzleti lehetőség van. Hogy mekkora, az most fog kiderülni, hiszen sorra jelennek meg funkcionális blokkláncok, mára a multi szektor is felfedezte magának a technológiát.
Több tucat hely van Magyarországon, ahol szedd magad! akciók keretében vehetjük meg az epret, almát, cseresznyét, körtét vagy barackot – jóval kevesebb azoknak a termelőknek a száma, akik különlegesebb gyümölcsökre, például fügére, áfonyára vagy fanyarkára hirdetnek hasonlót. Összegyűjtöttük, hol érdemes keresni a Magyarországon nehezen termő gyümölcsöket.
Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
Megrohanták a befektetők az inflációkövető lakossági állampapírt, és igazuk is van, ez tűnik a legjobb védelemnek a jelenlegi gazdasági kilátások mellett. Minden, amire figyelni kell, miközben várjuk a tízszázalékos kamatot.
