Noszvaj, március eleje. Távol Budapesttől, távol a hírektől, kiszakadunk. Csak egyetlen nap, de azért jó. Kellett. Rügyeznek a fák, az erdőben a levegő mellett a csendet is harapni lehet. Néha belém mar a lelkiismeret-furdalás, hogy más a bombák között, mi meg itt… A lightos túra után teázunk egyet a főutcán, majd beugrunk az élelmiszerboltba kifliért, hogy legyen otthon estére. Idős asszony áll tanácstalanul a tésztáspolc előtt, menekülteknek vásárol. „Májkrémet vegyek, vagy milyen tartós élelmiszert még?” – kérdezi a közelben álló eladótól. Végül a tészta kerül a kosárba, aztán megint megállnak. „Tudja, ez olyan kiszívós gyümölcspüré, a gyerekeknek” – mondja az eladó. Kilépek a kiflis zacskóval a kora tavaszi napfénybe.
Eddig Ukrajna volt Európa éléskamrája, most mi vagyunk az övék, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.
Csak paradicsomból több mint négyszáz fajta, uborka helyett fogyasztható sárgadinnyék és a legkülönfélébb lopótökök – egy fóti kisvállalkozás Magyarországon elfeledett, valamint a világ más tájain ismert, de itthon nem elterjedt élelmiszer-, gyógy- és fűszernövényeket termeszt.
„Az egész úgy indult, hogy egy kedves biológus barátom, aki kapcsolatban állt egzotikus növények termesztőivel a világ minden részéről, valamikor a 2000-es évek közepén meglepett pár különleges gyümölcsfával” – meséli Bihari Balázs, a Valeyrac Exotics alapítója, hogyan kezdett vetőmagokkal foglalkozni. Balázs eredetileg geográfus, a növényekhez illő egzotikus cégnév a térképre bökéssel született: Valeyrac egy nyugatfrancia kisváros.
Földút vezet a fóti telekhez, ahol őstermelő társaival gondozzák a sok száz féle növényt, amelyekből aztán szakszerűen kinyerik a magokat, idén 169 oldalas katalógust tölt meg a kínálatuk. Webshop nincs, mailen lehet rendelni tőlük, meg a klasszikus online piactereken, a Vaterán, az Etsyn és az Ebay-en.
Balázs az első termékét, egy méteres örmény uborkát 2010. augusztus 11-én tette fel a Vaterára. „Ez egy sárgadinnyefajta, zsengén, uborka helyett fogyasztható. A sárgadinnyének több különböző alfaja van, például jónéhány kígyóuborka vagy a robbanódinnye, ami szó szerint szinte felrobban, amikor beérik.”
Az irodaként és raktárként egyaránt funkcionáló helyiségben fiókok százai sorakoznak, bennük precízen, latinul is felcímkézett kis zacskóban a magok, legalább 1600–1700 fajta.
„Szerencsére nem kell minden növényt minden évben megtermelni, a paradicsommagok például három-négy évig csíraképesek. Így megtehetjük, hogy újabb és újabb fajtákat vonunk be, ami pedig nekünk sem ízlett annyira, vagy nemigen van rá igény, az kiesik a kínálatból.”
A különleges növények gyűjtésének nyugaton komoly szubkultúrája alakult ki, de a legtöbb gyűjtő specializálódik. „Magyarországon is ismerek gyűjtőt, akinek két-háromezer fajta paradicsoma van, ő csak azokat gyűjti” – mondja Balázs. Nekik nincs ennyi (kiderül, hogy azért legalább 430 féle náluk is van), az a fő gyűjtési szempontjuk, hogy minden, amit árulnak, az ehető vagy valamire hasznosítható legyen.
Legnépszerűbb portékáik talán a nagytermésű piros paradicsomok, de minden évnek megvan a slágere. Volt, hogy órisási mennyiségű rukkolát adtak el, máskor – vélhetően egy tévés főzőműsor hatására – mindenki kukoricát akart. „Csak úgy emlegettük, hogy az volt az üveggyöngy-kukorica éjszakája.”
A magok csomagja 395–695 forintba kerül, és általában öt-hat tő növény lesz belőlük. Az egzotikusabb fajtákért valamivel ezer forint fölötti árat kérnek. Haladóknak pedig a tizenhétezer forintos meglepetéscsomagot ajánlják, amiben ötven random paradicsomfajta összesen 250 magja van.
Valeyrac Exotics Kft.
Alapítás: 2021. június vége Tulajdonos: Bihari Balázs Árbevétel (millió forint): 2021 II. félév 7,0 Adózott eredmény: nincs adat Forrás: cégközlés
Pannon. Telenor. Yettel. Három név, egy mobilszolgáltató. Tizenkét év után ismét váltanak, a norvég anyacég licencét ugyanis nem újította meg a vállalat kelet-európai üzletágát felvásárló cseh PPF Csoport. Interjú Marek Sláčíkkal, a befektetőcég magyar, szerb és bolgár telekommunikációs piacáért felelős ügyvezető igazgatójával a márkaváltás miértjéről, mikéntjéről, a Yettel piaci pozíciójáról és arról, hogyan változik egy vállalat stratégiája, amikor a szomszédban háború van.
Döntéshelyzetek, csapatszellem, egyéni hőstettek, kritikus pillanatok és félrecsúszott életek – ami egy fiktív regényhőst, az vesz körül mindenkit a való életben is. Nem csoda, hogy a gyakorló vezetők szépirodalomból is inspirálódnak, Hesse, Kundera, Márquez vagy Molnár Ferenc hőseihez nyúlnak, ha példákat keresnek békés hétköznapok dilemmáira vagy háborús veszélyhelyzettel terhelt posztpandémiás problémáikra. A Bridge Budapest vállalkozói kultúrát erősító civil szervezet üzleti könyveket ajánló első listája, a Bridge Booklist (Forbes, 2021/12.) után itt a szépirodalmi válogatás. Vezetőktől vezetőknek.
Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.
