Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
Illusztráció: Bethlen Júlia
Magas THC-tartalmú kender
(Cannabis indica néven is ismert, de valójában a Cannabis sativa egyik változata.)
A magyarországi törvények szerint a 0,2 százaléknál több tetrahidrokannabinolt (THC-t) tartalmazó fajták tartoznak ide. Ezek megtermékenyítetlen (mag nélküli) termős virágzata a marihuána. Fő hatóanyagainak – többek között a THC és az azzal ellentétben nem tudatmódosító hatású (nem pszichotróp) kannabidiol (CBD) – aránya fajtánként változik.
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Csak paradicsomból több mint négyszáz fajta, uborka helyett fogyasztható sárgadinnyék és a legkülönfélébb lopótökök – egy fóti kisvállalkozás Magyarországon elfeledett, valamint a világ más tájain ismert, de itthon nem elterjedt élelmiszer-, gyógy- és fűszernövényeket termeszt.
„Az egész úgy indult, hogy egy kedves biológus barátom, aki kapcsolatban állt egzotikus növények termesztőivel a világ minden részéről, valamikor a 2000-es évek közepén meglepett pár különleges gyümölcsfával” – meséli Bihari Balázs, a Valeyrac Exotics alapítója, hogyan kezdett vetőmagokkal foglalkozni. Balázs eredetileg geográfus, a növényekhez illő egzotikus cégnév a térképre bökéssel született: Valeyrac egy nyugatfrancia kisváros.
Földút vezet a fóti telekhez, ahol őstermelő társaival gondozzák a sok száz féle növényt, amelyekből aztán szakszerűen kinyerik a magokat, idén 169 oldalas katalógust tölt meg a kínálatuk. Webshop nincs, mailen lehet rendelni tőlük, meg a klasszikus online piactereken, a Vaterán, az Etsyn és az Ebay-en.
Balázs az első termékét, egy méteres örmény uborkát 2010. augusztus 11-én tette fel a Vaterára. „Ez egy sárgadinnyefajta, zsengén, uborka helyett fogyasztható. A sárgadinnyének több különböző alfaja van, például jónéhány kígyóuborka vagy a robbanódinnye, ami szó szerint szinte felrobban, amikor beérik.”
Az irodaként és raktárként egyaránt funkcionáló helyiségben fiókok százai sorakoznak, bennük precízen, latinul is felcímkézett kis zacskóban a magok, legalább 1600–1700 fajta.
„Szerencsére nem kell minden növényt minden évben megtermelni, a paradicsommagok például három-négy évig csíraképesek. Így megtehetjük, hogy újabb és újabb fajtákat vonunk be, ami pedig nekünk sem ízlett annyira, vagy nemigen van rá igény, az kiesik a kínálatból.”
A különleges növények gyűjtésének nyugaton komoly szubkultúrája alakult ki, de a legtöbb gyűjtő specializálódik. „Magyarországon is ismerek gyűjtőt, akinek két-háromezer fajta paradicsoma van, ő csak azokat gyűjti” – mondja Balázs. Nekik nincs ennyi (kiderül, hogy azért legalább 430 féle náluk is van), az a fő gyűjtési szempontjuk, hogy minden, amit árulnak, az ehető vagy valamire hasznosítható legyen.
Legnépszerűbb portékáik talán a nagytermésű piros paradicsomok, de minden évnek megvan a slágere. Volt, hogy órisási mennyiségű rukkolát adtak el, máskor – vélhetően egy tévés főzőműsor hatására – mindenki kukoricát akart. „Csak úgy emlegettük, hogy az volt az üveggyöngy-kukorica éjszakája.”
A magok csomagja 395–695 forintba kerül, és általában öt-hat tő növény lesz belőlük. Az egzotikusabb fajtákért valamivel ezer forint fölötti árat kérnek. Haladóknak pedig a tizenhétezer forintos meglepetéscsomagot ajánlják, amiben ötven random paradicsomfajta összesen 250 magja van.
Valeyrac Exotics Kft.
Alapítás:
2021. június vége
Tulajdonos:
Bihari Balázs
Árbevétel
(millió forint):
2021
II. félév
7,0
Adózott eredmény:
nincs adat
Forrás: cégközlés
Címlap-, Facebook- és főműsoridős arcok egyaránt megfordultak a márciusi Kilövésen. Mindannyian a maguk pályájának szaktekintélyei, de ezen a szinten a napi nyolc óra már aligha elég. Hogy lehet ezt bírni?
Hasonló folyamatok hasonló helyzetet kezdenek kialakítani most, mint 1914-ben, mondja Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke és a március végén megjelent A nagy háború százéves nyomában című könyv szerzője szerint olyan szankció nincs, ami kizárólag az oroszoknak fáj, de nem is így kell feltenni a kérdést. Részlet e Forbes.hu-n megjelent nagy interjúból.
Fájóan hiányzik egy nagy sztori a magyar startuppiacnak annak ellenére is, hogy az állami források még jó ideig ellensúlyozhatják, hogy a világban véget ér egy korszak.
Mi sül ki belőle, ha egy néprajzos-tanár házaspár tormatermesztésbe kezd? Heiték esetében egy apró családi vállalkozás Európa tormaközpontjában, a Hajdúságban, évi hétezer tő növény és negyvenötezer üveg Heit torma. Utóbbi eladásával húsvét után nincs könnyű dolguk, de megoldják a feladatot.
