Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
Illusztráció: Bethlen Júlia
Magas THC-tartalmú kender
(Cannabis indica néven is ismert, de valójában a Cannabis sativa egyik változata.)
A magyarországi törvények szerint a 0,2 százaléknál több tetrahidrokannabinolt (THC-t) tartalmazó fajták tartoznak ide. Ezek megtermékenyítetlen (mag nélküli) termős virágzata a marihuána. Fő hatóanyagainak – többek között a THC és az azzal ellentétben nem tudatmódosító hatású (nem pszichotróp) kannabidiol (CBD) – aránya fajtánként változik.
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Címlap-, Facebook- és főműsoridős arcok egyaránt megfordultak a márciusi Kilövésen. Mindannyian a maguk pályájának szaktekintélyei, de ezen a szinten a napi nyolc óra már aligha elég. Hogy lehet ezt bírni?
Chikán Attiláról, aki még ma is heti 30–40 órát tölt a Rajk Szakkollégium ügyeivel. A fia mondta róla:
„Amióta az eszemet tudom, elképesztően sokat dolgozik, de minőségi időt tölt a munkájával. Ebbe nőttem bele én is: szeretni is lehet a munkánkat. Apu szerintem napi tizenhat órát dolgozik, én mégiscsak jobb vagyok a napi tíz–tizenkettővel.”
Ifj. Chikán Attila (Alteo). Szerinte éjfélig cikkeket olvasni nem munka, ha őt ez érdekli, de ettől még fontosak neki a keretek:
„A gyerekek miatt időben felkelek, heti kétszer-háromszor hazaérek mesére, és hétvégén is csak vészhelyzetben dolgozom. Jó, ha a család korán elalszik, még éjfélig elbíbelődöm. Az nekem nem munka, ami marhára érdekel.”
Hámori Gabriella (Scripted Productions), a sorozatalkotó. Úgy érzi, rá van függve a nézettségi adatokra, mint egy drogos:
„Megtízszereződött az előállított tartalom, most fog jönni egy paradigmaváltás, ahol a producerek már nem akarnak ennyi sorozatot gyártani. A munkám hetven százaléka írás, húsz a rendezés, tíz az üzlet. Határidőre, kreatívan, viccesen írni egy idő után nyomasztó.”
Lackfi János. Tíz éve túlpörögte a történetet, de – utólag – nagyon sokat köszönhet a stroke-jának:
„A határidő beindítja az ember írókáját, pláne, ha díjazás is tartozik hozzá. Szégyen ezt kimondani mostanában, de tényleg szeretem, amit csinálok. Aki ír, az valamilyen szinten szerelmes az életbe.”
Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
Megrohanták a befektetők az inflációkövető lakossági állampapírt, és igazuk is van, ez tűnik a legjobb védelemnek a jelenlegi gazdasági kilátások mellett. Minden, amire figyelni kell, miközben várjuk a tízszázalékos kamatot.
Magyar tőkét magyar startupba! Igen ám, de mi van akkor, ha azért a kevés kompetens csapatért már az első pillanattól versenyeznek a külföldi befektetők is? Fordul a magyar kockázati tőke, és inkább ő megy külföldre. Három magyar befektetőt kérdeztünk a piacok különbözőségéről és egy-egy határon túli üzletükről.
Lényegében a sütő mellől ment a kórházba második gyermeke születésekor az eleinte csak hobbiból cukrászkodó Tóth Melinda. A hétvégékre eső tortamegrendelésektől menekülve aztán átálltak férjével az előre csomagolt granolákra, magkrémekre és gyümölcsszeletekre.
