Kálomista Gábor Pál és üzlettársai lassan kilenc éve, „dzsungelharcban” építgetik kenderes vállalkozásaikat. Csúcsévükben 300 hektáron vetettek, termésüket részben külföldön tudják feldolgoztatni. Most új, maguk nemesítette fajtákkal támasztanák fel itthon a termelést, közben már most kendermagrekorderek.
„Elvisznek pár virágot, hogy otthon csinálnak belőle teát” – jellemzi egy átlagos hatósági ellenőrzés végét Kálomista Gábor Pál, a Cannatural Kft. többségi tulajdonosa, egyben ügyvezetője. Gáborék 2013-ban kezdték az ipari kender termesztését itthon, de üzlettársával, Beke Tomajjal azt mondják, most sokkal több sztereotípia övezi a tevékenységüket, mint kilenc éve. Sárvárnál, a 84-es út mentén levő földjüknél például a figyelmes autós hamar kiszúrja, hogy másfél kilométer hosszan kenderültetvény mellett suhan. Arra nem igazán gondolnak, hogy teljesen legális ipari kendert látnak.
Olyan ez, mint az alkoholmentes sör. Nincs sok értelme, de van piaca, így ide mi is beléptünk.
Napjainkban a felhasznált energia mennyiségével már tisztában vannak a vállalatok, hiszen ez alapján kell fizetni a számlát. Sok helyen akár még arról is van kép, melyik eszköznek mekkora az energiaigénye és milyen hatásfokkal működik. Viszont elképesztően bonyolult, ha nem lehetetlen megállapítani azt, hogy ez a működés optimális-e, vagy éppen a karbonkibocsátás mekkora és hogyan lehetne kevesebb. Legalábbis a megfelelő mérési rendszerek nélkül biztosan. A Schneider Electric IoT-alapú energiamenedzsment-rendszere okos készülékekkel, vezérlőkkel és folyamatosan fejlesztett applikációkkal támogatja az átlépést az új energiakorszakba. Hajós Balázst, a cég sales igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit jelent az Energia 4.0, hogyan növelheti a magyar cégek versenyképességét, miként csökkentheti kibocsátásukat és hozhat akár megtakarítást is számukra.
Számos olyan vállalat van még hazánkban és világszerte is, amelyek az energia 2.0 korszakában ragadtak. Vagyis egyáltalán nem tudják, hogy mire, mennyi energiát használnak pontosan, mint ahogyan azt sem, mekkora a CO2-kibocsátásuk, hiszen nem mérik az energiafogyasztást, nincsenek okosmérőik, és nem rendelkeznek energiamenedzsment-rendszerrel. Ezek a cégek nem csak, hogy nem működnek környezetkímélően, de nem használják ki az energiamenedzsmentben rejlő, a hatékonyságot és versenyképességet növelő lehetőségeket sem. „Világszerte már az energia 4.0-ra való átállás zajlik, vagyis a tiszta, megújuló energiaforrásokon alapuló, megbízható és rugalmas áramellátás kiépítése olyan rendszerek segítségével, amelyek összekötik az energetikai tapasztalatokat a legújabb digitális megoldásokkal” – magyarázza Hajós Balázs. A Schneider Electric sales igazgatója szerint ma már nem kérdés, hogy egy cégnek – legyen az egy nagy ipari termelő, kkv vagy akár mikrovállalkozás – meg kell tudnia mondani, hogy mekkora a CO2-lábnyoma, ellenkező esetben egészen egyszerűen kiszorul a beszállítói láncokból.
„Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a fosszilis energia termelése és felhasználása drága. Ráadásul a klímaszennyezés sincs ingyen, hiszen komoly pénzeket kell fizetni a CO2-kibocsátásért, napjainkban már 100 eurót tonnánként. Érdemes tehát spórolni, különösen, ha erre még pályázati forrást vagy egyéb támogatást is fel lehet használni. Talán sosem volt még olyan időszak itthon, amikor jobban megérte volna energiát megtakarítani, a megtakarítás ugyanis csökkenti a fizetendő számlát, a csökkentésről szóló tanúsítvány eladható a nagy energiaszolgáltatóknak, ráadásul a karbonlábnyom is azonnal mérséklődik” – mondja a Schneider Electric sales igazgatója.
A megtakarításhoz viszont elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő adatok. A ma elérhető (gáz és áram) okosmérők, termelés- és épületautomatizálási megoldások, valamint az ezekre épülő energiamenedzsment- és okosiroda-, illetve okosgyárrendszerek feltérképezik az energiafogyasztást, monitorozzák az eszközök élettartamát, javaslatokat tesznek a hatékonyabb működésre. Ugyanígy meggátolják a reaktív áram-
és feszültségingadozás okozta károkat, megelőznek tűzeseteket vagy akár emberéletet veszélyeztető baleseteket.
„Miután vállalati szinten azonosítjuk, hogy pontosan melyik tevékenység mekkora kibocsátásért felelős, megkezdhetjük a kibocsátás drasztikus csökkentését a kiválasztott folyamatok felülvizsgálatával vagy kiváltásával. Sőt, ha pontosan ismerjük a fogyasztásunkat, napelemtelepítéssel vagy közvetlen megújuló energiabeszerzéssel akár nullára is csökkenthetjük a kibocsátásunkat. Az ilyen IoT rendszerek, mint a Schneider Electric EcoStruxure megoldáscsomagja, tehát nem csak mérik a fogyasztást és irányítják a hálózat digitalizált elemeit, hanem folyamatosan analizálják és optimalizálják is azokat a hatékonyság, a fenntarthatóság és nem utolsósorban a biztonság jegyében. Ezek együtt pedig nagy mértékben növelik a magyar vállalkozások regionális és globális versenyképességét” – magyarázza az energiamenedzsment-megoldás lényegét Hajós Balázs.
Ezek a rendszerek képesek beépülni a meglévő vállalatirányítási rendszerekbe és könnyedén kinyerhető riportokat szolgáltatnak a fogyasztásról, CO2-lábnyomról, valamint a hálózat általános állapotáról, hatékonyságáról is.
Magyar tőkét magyar startupba! Igen ám, de mi van akkor, ha azért a kevés kompetens csapatért már az első pillanattól versenyeznek a külföldi befektetők is? Fordul a magyar kockázati tőke, és inkább ő megy külföldre. Három magyar befektetőt kérdeztünk a piacok különbözőségéről és egy-egy határon túli üzletükről.
Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.
2022. február 24. Vlagyimir Putyin hadserege kora reggel megindul Ukrajna ellen, a dátum úgy ég az emlékezetünkbe, mint az igazán sötét történelmi pillanatokat megillető ritka fordulópontok egyike. Ami után átértékeljük a biztonságról és a békéről alkotott képünket, keressük az új kapaszkodókat, és figyeljük a mélyebb összefüggéseket. Nincs jó hírünk: a világ a háborútól függetlenül is a feje tetejére állt, az infláció nélküli nyugodt gazdasági növekedés évtizedének vége.
