Kálomista Gábor Pál és üzlettársai lassan kilenc éve, „dzsungelharcban” építgetik kenderes vállalkozásaikat. Csúcsévükben 300 hektáron vetettek, termésüket részben külföldön tudják feldolgoztatni. Most új, maguk nemesítette fajtákkal támasztanák fel itthon a termelést, közben már most kendermagrekorderek.
„Elvisznek pár virágot, hogy otthon csinálnak belőle teát” – jellemzi egy átlagos hatósági ellenőrzés végét Kálomista Gábor Pál, a Cannatural Kft. többségi tulajdonosa, egyben ügyvezetője. Gáborék 2013-ban kezdték az ipari kender termesztését itthon, de üzlettársával, Beke Tomajjal azt mondják, most sokkal több sztereotípia övezi a tevékenységüket, mint kilenc éve. Sárvárnál, a 84-es út mentén levő földjüknél például a figyelmes autós hamar kiszúrja, hogy másfél kilométer hosszan kenderültetvény mellett suhan. Arra nem igazán gondolnak, hogy teljesen legális ipari kendert látnak.
Olyan ez, mint az alkoholmentes sör. Nincs sok értelme, de van piaca, így ide mi is beléptünk.
A fiatal magyar asztrobiológus, Dr. Mátyás Bence kutatásai szélesre tárják az űrtechnológiai időkaput a fenntarthatósági problémák leküzdésére és a Mars bolygó Föld-szerűvé alakítására. A növények űrutaztatásán, a Mars terraformálásán és speciális biomarkerek kifejlesztésén dolgozó kutató és munkatársai új fejezetet nyitnak az asztrobiológiában és az űrtechnológiák földi alkalmazásában.
A Design Terminal ESA BIC Hungary űripari startup inkubációs programjának első szakmai rendezvényén jártunk, amelyen a hazai űrkutatás szereplői és az Európai Űrügynökség is képviseltette magát. A kifejezetten inspiráló, lelkes fiatal kutatókból és tapasztalt szakemberekből álló fórumon Dr. Mátyás Bence innovatív víziót tárt a közönség elé: „Mielőtt embereket juttatnánk a Marsra, egy extrém zord környezetbe, logikusabb volna kezdetben talamikróbákat kitelepíteni, amelyeknek több esélyük van a túlélésre és a légkör dúsítására. Fokozatosan kell felpezsdíteni a talaj-mikrobiológiai életet a vörös bolygón ahhoz, hogy alkalmassá tegyük azt a humán berendezkedésre. Erre keressük a megoldásokat kutatásainkban, miközben olyan szenzorokat és analitikai eszközöket fejlesztünk, például a Microchip Elektroforézist, amelyek a Földön is hasznosíthatók.”
A Genesis Sustainable Future Kft. hosszútávú küldetése a fenntartható jövő megvalósítása, a földi környezet és az emberi élettér több bolygóra való kiterjesztése által. A Mars kolonizálását előkészítő szakaszban, a vörös bolygó Földszerűvé alakításában vállal szerepet a cég, elsősorban növények űrutaztatásával, valamint a küldetést kiszolgáló technológiai fejlesztésekkel és kutatási eredményekkel. Az utóbbi években fokozott figyelem irányul az űrtechnológia földi hasznosítására, Magyarországon a Design Terminal vezeti az Európai Űrügynökség (ESA) start-up inkubációs programját. A Business Incubation Center Hungary (BIC) szakmai, kapcsolatépítési és anyagi támogatással segíti azokat a startup vállalkozásokat, amelyek űrkutatásra alapozva fejlesztenek innovatív technológiákat Magyarországon.
A Genesis 1:11™ megközelítése szerint a növényeket a mesterséges dómokon kívül, közvetlenül a földöntúli talajokba gyökereztetnék, ami támogatja a földi talajmikrobák regolitba jutását. A cég úttörő szerepet tölt be a növények korai stresszreakcióinak felismerésében is (bővebb információ: glycoplants.org).
FÖLDI HASZNOSÍTÁS
A Mars terraformálása mellett, a Genesis Sustainable Future Kft. földi problémák megoldását is felvállalja. A cég tevékenysége által több, nagy piaci potenciállal rendelkező termék születik: Microchip Elektroforézis alapú eszközök (kevés energia- és vegyszerigénnyel lehetővé tesz nagy ismétlésszámú analitikai mérést a helyszínen); precíziós agrárgazdálkodási eszközkészlet (talaj- és növényi stresszmonitoring rendszerek); biomarkerek (főleg növényélettani, továbbá a rákkutatásban és a cukorbetegség korai diagnosztizálásában is alkalmazható indikátorok).
A növények űrutaztatásának nélkülözhetetlen feltétele a legmodernebb növényi stresszdetektáló eszközök és technológiai megoldások fejlesztése. A cég kutatási eredményei azt igazolják, hogy a növényi szabad cukorstruktúrák megismerése kulcsfontosságú szerepet játszik a növények korai stresszfelismerésében. Ennek ellenére, jelenleg elenyésző mennyiségű nyílt hozzáférésű növényi glikán-attribútum található a szakirodalomban– eddig csak 4 darab növényben detektált glikánprofilt tettek közzé a szakterületen széleskörűen elismert GlycoStore adatbázisban. Az adatok szűkös mivolta nem szerencsés, mivel a glikolízis nagyon fontos a növénytudományban, ugyanis módosíthatja a fehérjék különböző biológiai funkcióit, és befolyásolhatja a növények fejlődését, növekedését és fiziológiáját. A cég elsőként hozta összefüggésbe a növények tápanyaghiányos tüneteit és a PCT-FNG profilokban beállt változásokat (Mátyás et al., 2021).
A cég által fejlesztett szenzorok piaci értékesíthetőségét igazolja, hogy a know-how-t több mint 2 milliárd forintra értékelték fel.
VÁLLALKOZÁSOK SZEREPE AZ ŰRIPARBAN
„Az űrkutatásról leginkább az a kép él az emberek fejében, hogy robusztus ipari szereplők robusztus műholdakat építenek évtizedeken keresztül, hatalmas költségvetéssel. Ehhez képest ma már rengeteg olyan területe létezik az iparágnak, ahol startupok is be tudnak kapcsolódni a munkába. A szoftverfejlesztés és a digitalizáció is sokféle formában kaphat szerepet az űrkutatásban, de fordítva is igaz, az űrtechnológiák földi hasznosítása is igen széleskörű. Az agrárium, a járműipar, az orvostudomány is mind-mind használnak űrtechnológiát. Szemléletes példái ennek a vadkárok felmérésére használt műholdképek, a sugárzás mérését végző doziméterek vagy a különböző élettani funkciók mérésére kifejlesztett szenzorok. Ezek mind gondos tervezést igényelnek és mind alkalmaznak valamilyen, űriparhoz kapcsolódó technológiát” – avat be Jónás László, a Design Terminal szakmai vezetője, hogyan profitálhatnak az induló vállalkozások abból, ha csatlakoznak az űriparhoz.
Az ME lézerdetekcióval (LIF) a kapilláriselektroforézis (CE) legkorszerűbb, miniatürizált változata. Az ME-LIF alapú műszerek előnyei a következők: (a) a minta gyorsabb és egyszerűbb előkészítése a CE-tömegspektrométer-kapcsoláshoz képest; (b) a minimális tömeg / teljesítmény / térfogatigény által nagyobb számú helyszíni mérés végezhető el (Mátyás et al., 2018); (c) rövid elemzési idő: a glikánok kimutatása mellett elemezhetőek aminosavak és lipidek is; (d) alacsony költségű és minimális energiafogyasztás, (e) a miniatürizálás, a hordozhatóság és a mikro-gyártási technológiákkal való kompatibilitás (Szarka 2020).
Javasolt hazai felhasználási területek:
agráriumban: mű, és -biotrágya hatáselemzés, növényi betegségek (elsősorban
gabonák, és zöldségek) és tápelemhiány korai kimutatása (nagytermelőknek),
talaj, talajvíz szennyezés elemzés
humán-felhasználás: cukorbetegség korai diagnosztizálása, rákkutatás
gyógyszeripar (biomarker fejlesztés).
Információ, növényi és talajszenzorok megrendelése: genesissus.eu vagy info@genesissus.eu
Referenciák:
Mátyás et al. (2018). Decision support algorithm for the selection of analytical methods in organic compounds detection for future extraterrestrial exploratory missions. ELECTROPHORESIS (Wiley) 39
Mátyás et al. (2021). Determination of complex type free, non-conjugated oligosaccharide glucose unit values in tomato xylem sap for early detection of nutrient deficiency. ELECTROPHORESIS (Wiley) 42
Szarka (2020). Greening Capillary Electrophoresis, a promising sprout of Separation Science toward sustainability. DRC Sustainable Future, 1(1)
Az inflációs nyomás drasztikusan átszabja a piaci lakáshitelek helyzetét. A tíz éve nem látott átlagkamat-drágulás miatt kiárazódhatnak, a hitelféktől pedig akár ki is záródhatnak azok a hitelfelvevők, akik nem számíthatnak állami támogatásokra. Két mai és egy leendő adós szemével nézzük meg a kamatkörnyezet utóbbi években tett ugrándozásait, a lakáshitelek piacának múltját, jelenét és volatilis jövőjét.
Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
Évente nyolc–tíz kenderházat épít fel itthon a műfaj magyar apostola, az exrendőr Horesnyi Béla. A kender szárának eddig alig felhasznált belső, fás részéből, a pozdorjából készítenek „betont” a környezetbarát épületekhez. Béla építette Magyarország első kenderházát 2016-ban, és főként neki köszönhető, hogy országszerte sokasodnak az ilyen otthonok.
Megrohanták a befektetők az inflációkövető lakossági állampapírt, és igazuk is van, ez tűnik a legjobb védelemnek a jelenlegi gazdasági kilátások mellett. Minden, amire figyelni kell, miközben várjuk a tízszázalékos kamatot.
Pannon. Telenor. Yettel. Három név, egy mobilszolgáltató. Tizenkét év után ismét váltanak, a norvég anyacég licencét ugyanis nem újította meg a vállalat kelet-európai üzletágát felvásárló cseh PPF Csoport. Interjú Marek Sláčíkkal, a befektetőcég magyar, szerb és bolgár telekommunikációs piacáért felelős ügyvezető igazgatójával a márkaváltás miértjéről, mikéntjéről, a Yettel piaci pozíciójáról és arról, hogyan változik egy vállalat stratégiája, amikor a szomszédban háború van.
