1. Az ukrajna szó jelentése: határvidék.
2. Az tiszta sor, hogy több mint 603 ezer négyzetkilométerével Ukrajna Európa legnagyobb területű országa. De abba belegondoltál, ki mindenki férne még el benne?
Klisések leszünk, de nem bánjuk. Mostantól rendszeresen a tizedik oldalra (és néha azon túlra is) fogunk gyűjteni szerintünk fontos, ritkán megénekelt infót aktuális, érdekes témákról. Mindezt úgy megkomponálva, hogy akár falra is mehetne a végeredmény. Hívjuk egyelőre a történetet Tíz a tizedikennek (meg van engedve a 1010 átírás is, sőt), első alanyunk pedig Ukrajna.
1. Az ukrajna szó jelentése: határvidék.
2. Az tiszta sor, hogy több mint 603 ezer négyzetkilométerével Ukrajna Európa legnagyobb területű országa. De abba belegondoltál, ki mindenki férne még el benne?
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Az infokommunikációs infrastruktúra-kihelyezést a vállalatok körülbelül tizede alkalmazza itthon, de lassan a többiek is belátják, hogy napjaink bivalyerős felhőszolgáltatásait érdemes használni. A változó környezetre való reagálás a vállalatok fennmaradásának kulcskérdése, melyre megoldást jelenthet a felhőtechnológia által elérhető rugalmasság.
Az online történő digitális folyamatkiszolgálás, az adatbázis- és hálózatkezelés, a szoftveres alkalmazás és az elemzés, vagy a virtuális üzleti asszisztens gyorsabb és hatékonyabb a helyi IT-megoldásoknál, így érdemes olyan szolgáltatót keresni, akitől mindez egy kézből érkezik. Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország Strategy & Governance divízió igazgatója szerint ahhoz, hogy a felhőmegoldásokból profitálni tudjunk, jól átbeszélt stratégia és egy kompakt elemekből álló szolgáltatáscsomag kell. A T-Systems a nagyvállalatok digitális szolgáltatójaként hozott létre sokoldalú kiszolgálóbázist, amelyben ma már együttműködnek a Microsoft Azure felhőplatformmal, az Amazonnal, illetve a virtualizálással foglalkozó VMware-rel.
BIZTONSÁG ÉS SZAKÉRTELEM
A T-Systems tudja, hogy az egyre komplexebb informatikai feladatok nagy kihívást jelentenek a vállalkozásoknak. „Az ügyféllel közösen meg kell találnunk, hogy az üzletmenet és az adatbiztonság szempontjából melyek az informatikai háttérszolgáltatásaik legkritikusabb részei, majd jöhet a stratégia kialakítása, ami most leginkább hibrid infrastruktúrában valósul meg” – magyarázta Bódi Gábor. Az igazgatónak meggyőződése, hogy érdemes továbblépni a nagy kapacitású adattárolást és biztonságos, 24 órás adatforgalmazást garantáló T-Systems Cloud & Data Center felé.
A szolgáltatások rendelkezésre állását a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb, 14 ezer négyzetméteres adatközpontjának és a magasan képzett munkatársaiknak köszönhetik. „A szakemberek folyamatos elérhetősége kéz a kézben jár az általunk kínált jövőbiztos infrastruktúrával, benne például mentés és helyreállítással, adatbáziskezelő, adatreplikációs, vagy big data szolgáltatásokkal, home office-t támogató digitális munkakörnyezetekkel és akár AI megoldásokkal” – sorolta a divízióvezető.
CLOUD 50
A Forbes jövő hónapban megjelenő CLOUD 50 listáját támogató T-Systems szakértője úgy véli, a legjobb félszázhoz hasonló, felhőalapokon szolgáltató cégek és startupok száma jelentősen emelkedni fog a következő években, hiszen az egyik legdinamikusabban növekvő piacról van szó. Lévén a felhőtechnológiák menedzseléséhez bármekkora vállalkozás számára tudnak platformot biztosítani, tisztán látják, hogy mindenki optimalizációs megoldásokat keres, mert rugalmasabb és költséghatékonyabb akar lenni. A versenyben az ár-érték arány lesz a döntő, és az, hogy túlbecsült szükségletek kielégítése helyett ki képes adott vállalkozásra szabott digitális ökoszisztémát létrehozni. „A felhő egyik legnagyobb előnye, hogy skálázható, ráadásul gyorsan bővíthető, de ehhez kell egy robusztus partner, aki garantálni tudja, hogy a ’pay-as-you-go’ üzleti modell mentén csak azért fizessen az ügyfél, amit valóban használ” – foglalta össze Bódi Gábor.
Fájóan hiányzik egy nagy sztori a magyar startuppiacnak annak ellenére is, hogy az állami források még jó ideig ellensúlyozhatják, hogy a világban véget ér egy korszak.
Öt évvel ezelőtti magazinszereplőnk alig győzte magába fojtani 2017-es cikkünkben, mekkora változásra készültek. Az időzítés bája már csak ilyen. Csányi Zoltán fehérnemű- és ruházati webshopja azóta nevet és szintet is váltott. Várost viszont nem, a tulajdonos-ügyvezető a hatodik iksz után is játszi könnyedséggel ingázik Szeged és Pest között. A hdishop.hu-ból lett Dressa történetének folytatása.
Legalább öt háború vagy terrortámadás okozta sokk hagyott már markáns nyomott a pesti tőzsde indexén 1990 óta. A látványos zuhanások után azonban mindig nagy erősödés jött, és a történelmi recept elég meggyőző: aki a puskaropogásra – lehetőleg nem az első napon – bevásárolt, és legalább három hónapot várt, nem járt rosszul.
Napjainkban a felhasznált energia mennyiségével már tisztában vannak a vállalatok, hiszen ez alapján kell fizetni a számlát. Sok helyen akár még arról is van kép, melyik eszköznek mekkora az energiaigénye és milyen hatásfokkal működik. Viszont elképesztően bonyolult, ha nem lehetetlen megállapítani azt, hogy ez a működés optimális-e, vagy éppen a karbonkibocsátás mekkora és hogyan lehetne kevesebb. Legalábbis a megfelelő mérési rendszerek nélkül biztosan. A Schneider Electric IoT-alapú energiamenedzsment-rendszere okos készülékekkel, vezérlőkkel és folyamatosan fejlesztett applikációkkal támogatja az átlépést az új energiakorszakba. Hajós Balázst, a cég sales igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit jelent az Energia 4.0, hogyan növelheti a magyar cégek versenyképességét, miként csökkentheti kibocsátásukat és hozhat akár megtakarítást is számukra.