1. Az ukrajna szó jelentése: határvidék.
2. Az tiszta sor, hogy több mint 603 ezer négyzetkilométerével Ukrajna Európa legnagyobb területű országa. De abba belegondoltál, ki mindenki férne még el benne?
Klisések leszünk, de nem bánjuk. Mostantól rendszeresen a tizedik oldalra (és néha azon túlra is) fogunk gyűjteni szerintünk fontos, ritkán megénekelt infót aktuális, érdekes témákról. Mindezt úgy megkomponálva, hogy akár falra is mehetne a végeredmény. Hívjuk egyelőre a történetet Tíz a tizedikennek (meg van engedve a 1010 átírás is, sőt), első alanyunk pedig Ukrajna.
1. Az ukrajna szó jelentése: határvidék.
2. Az tiszta sor, hogy több mint 603 ezer négyzetkilométerével Ukrajna Európa legnagyobb területű országa. De abba belegondoltál, ki mindenki férne még el benne?
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Ott volt a kezdeteknél? Hogyan élte meg ezt az időszakot?
Természetesen igen, hiszen azon kevesek közé tartoztam, akit okkal hívtak anno cypherpunknak. Életem legpörgősebb időszaka volt, hiszen jó pár magammal úgy éreztük, meg tudjuk váltani a virtuális pénzvilágot. Mondjuk most is ezt gondolom, csak már cégvezetőként és 10 évnyi tapasztalattal a hátam mögött, ami óriási versenyelőny, különösen a blokklánc fejlesztések piacán.
Mi is pontosan a blokklánc? Milyen igényre ad választ ez a megoldás?
A Bitcoin volt a virtuális tér pénzpiaci prototípusa. Láttuk, hogy globálisan működik, óriási a hype, szimplán bizalmi alapon; ebből lehetett következtetni, hogy érdemes komplex rendszert fejleszteni. Ahhoz azonban, hogy bizalomra épülve sorra szülessenek működő blokkláncok, evolúcióra volt szükség: gondolkodásban, technológiában, az emberek és az Internet közötti kapcsolatban.
Hol tartunk most az evolúcióban?
Az őskor lezárult, beléptünk az ókorba, ami a fintech kultúra felvirágzását, a virtuális pénzpiacok, kriptovaluták térnyerését és teljes demokratizálását hozhatja magával.
A Dlabs cégvezetőjeként és tapasztalt fejlesztőként biztos van személyes küldetése.
Csapatunk küldetése olyan működő blokklánc rendszer fejlesztése, ami stabil, biztonságos, költséghatékony, sztenderdizált és felhasználói alacsony tudásszint mellett is képesek gyorsan megtanulni és alkalmazni.
Mi a legfőbb előnye egy jól működő blokkláncnak?
A blokklánc minden tranzakciót adatdarabokban – innen a név -, blokkokban tárol. Ezek összekapcsolásával kriptográfiailag ellenőrzött digitális nyilvántartás jön létre, vagyis másolhatatlanná válik az adat. Fintech nyelven szólva, megszületett a virtuális világpénz rendszere, aminek számos kriptovalutája létezik ma már. Mi is fejlesztettünk egy sajátot.
Ha már vannak működő blokklánc rendszerek, mi az akadálya a tömeges elterjedésnek?
Nincs jelenleg olyan működő platform, aminek alkalmazása egy átlag felhasználó számára is azonnal befogadható. Ha ez megvalósul, akkor a blokklánc rendszerének legfontosabb mozaikdarabja is a helyére kerül. Ha valamikor, hát most érdemes induló blokklánc fejlesztési projektekhez kapcsolódni, hiszen a Bitcoinon is azok gazdagodtak meg nagyon, akik már a startnál bíztak benne. Most még könnyen be lehet lépni a bizalom körébe, később ez már csak sokkal költségesebben lehetséges.
A blokklánc elsősorban egy adattovábbítási és adattárolási technológia, amiben óriási üzleti lehetőség van. Hogy mekkora, az most fog kiderülni, hiszen sorra jelennek meg funkcionális blokkláncok, mára a multi szektor is felfedezte magának a technológiát.
Ahhoz képest, hogy nem egyértelmű, a Meshuga tulajdonképpen bár, szórakozóhely vagy étterem, közel-keleti vonalon egészen jókat lehet enni benne.
Amikor 2006 elején elindult a Chefparade, Kócsa László azt gondolta, öt vagy tíz év lehet az ötletben, a legrégebbi és legnagyobb magyarországi főzőiskola mégis már működése tizenhatodik éve vége felé jár, miközben a legtöbb versenytárs kikopott mellőle. Katalógusában legalább százötvenféle kurzus van, a kurzusok felét mindig műsoron tartják, havonta száz–százhúsz foglalkozást hirdetnek meg, több mint kétszázezren jártak már náluk, és karácsonykor háromezer fa alatt volt ott a voucherük.
Mi sül ki belőle, ha egy néprajzos-tanár házaspár tormatermesztésbe kezd? Heiték esetében egy apró családi vállalkozás Európa tormaközpontjában, a Hajdúságban, évi hétezer tő növény és negyvenötezer üveg Heit torma. Utóbbi eladásával húsvét után nincs könnyű dolguk, de megoldják a feladatot.