1. Az ukrajna szó jelentése: határvidék.
2. Az tiszta sor, hogy több mint 603 ezer négyzetkilométerével Ukrajna Európa legnagyobb területű országa. De abba belegondoltál, ki mindenki férne még el benne?
Klisések leszünk, de nem bánjuk. Mostantól rendszeresen a tizedik oldalra (és néha azon túlra is) fogunk gyűjteni szerintünk fontos, ritkán megénekelt infót aktuális, érdekes témákról. Mindezt úgy megkomponálva, hogy akár falra is mehetne a végeredmény. Hívjuk egyelőre a történetet Tíz a tizedikennek (meg van engedve a 1010 átírás is, sőt), első alanyunk pedig Ukrajna.
1. Az ukrajna szó jelentése: határvidék.
2. Az tiszta sor, hogy több mint 603 ezer négyzetkilométerével Ukrajna Európa legnagyobb területű országa. De abba belegondoltál, ki mindenki férne még el benne?
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
A z ukránok sárga szalagot ragasztanak magukra, az oroszok pirosat vagy fehéret. A háború ilyen brutálisan egyszerű. Aki mindkét szalagot felragasztja, gondolom, rövid úton lelövik, biztos, ami biztos. A magyar kormány mégis valami ilyesmivel próbálkozik, mert jó rég felragasztotta magára a nyugati és a keleti színt is, és nem volt bátorsága vagy lehetősége most az egyiket letépni. Számháborúban elmegy, háborús helyzetben veszélyes. A kétszínűséggel együtt járó propagandának „köszönhetően” a jobboldali szavazók egy része komolyan gondolja az Egyesült Államokról és Oroszországról, hogy „egyik kutya, másik eb”. Fatális tévedés.
A demokrácia, a kapitalizmus és Amerika mint világbirodalom nem tökéletesek. De jobbat még nem láttunk.
Amerika is birodalom, birodalmi logikával. Terjeszkedik, befolyásol, lenyom kisebb országok torkán dolgokat. Tetszik ez nekünk? Nem tetszik. Ahol érdekünkben áll, meg kell próbálni ellenállni, amíg megéri. Ettől még mindenki, aki járt már Oroszországban és az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában, minden kétséget kizáróan látja, hol jobb az élet. Az oroszok sem véletlenül veszik azokat a villákat Európa-szerte. Ki vesz dácsákat Oroszországban? De ha nekik nem hiszünk, legalább kisemmizett, megerőszakolt, megnyomorított szüleinknek, nagyszüleinknek, dédszüleinknek higgyünk – nem fedve el a szovjetek szerepét a nácik legyőzésében.
De nem, nem változott meg azóta Oroszország. Pont most mutatja meg, hogy ott ragadt valahol a XX. század elején, szemben Németországgal, ami például megváltozott. A demokrácia, a kapitalizmus és Amerika mint világbirodalom nem tökéletesek. De jobbat még nem láttunk. A világbirodalmak sorában hiszem, hogy ez Amerikára is illik. Milyen szerencsém van, hogy egy 101 éves amerikai márkát képviselhetek Magyarországon.
Úgy döntöttünk, hogy ebben a lapszámban ingyen adunk hirdetési lehetőséget azoknak az egyházi és civil szervezeteknek, akik a menekülteket támogatják. Sokan segítenek, így sok olyan oldalt találtok a mostani lapban, amin egy ukrán nemzetiszín szalag van a jobb felső sarokban, úgy, mint ezen az oldalon.
A címlapsztori sem szólhat másról, mint a háború hozta új helyzetről. Ilyenkor ösztönösen azok felé az üzleti-gazdasági gondolkodók felé fordulunk, akiknek tapasztalata és tudása miatt kíváncsiak vagyunk a véleményére. A leggazdagabb magyar Péterffy Tamás a West Palm Beachről például faék egyszerűen látja a jövőt. Az oroszok addig bombáznak, amíg a korábban elfoglalt területeket és a neutrális Ukrajnát meg nem kapják. Szalay-Berzeviczy Attilával a Forbes.hu-n készítettünk interjút – ami többé-kevésbé be is járta a magyar internetet –, itt a lapban most csak egy részletet hozunk belőle, szerinte érdemes az első világháborúhoz vezető utat újra átnézni, és ha lehet, tanulni belőle.
Itt az oldal végén jókor mondom, de aki inkább másfelé fordítaná a figyelmét, mert óvja magát, vagy csak bölcsen meghatározta, hogy napi 20, 30 vagy 60 percet foglalkozik az orosz–ukrán háborúval, szóval nekik is van bőven ajánlatunk. Az éves startupjelentésünktől a Chefparade történetén és a Gazda különszámon át a Bridge Budapest legújabb könyvlistájáig, amiben ezúttal – micsoda időzítés – kikapcsolódást és feltöltődést adó regények vannak.
Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Megrohanták a befektetők az inflációkövető lakossági állampapírt, és igazuk is van, ez tűnik a legjobb védelemnek a jelenlegi gazdasági kilátások mellett. Minden, amire figyelni kell, miközben várjuk a tízszázalékos kamatot.
Fájóan hiányzik egy nagy sztori a magyar startuppiacnak annak ellenére is, hogy az állami források még jó ideig ellensúlyozhatják, hogy a világban véget ér egy korszak.
Napjainkban a felhasznált energia mennyiségével már tisztában vannak a vállalatok, hiszen ez alapján kell fizetni a számlát. Sok helyen akár még arról is van kép, melyik eszköznek mekkora az energiaigénye és milyen hatásfokkal működik. Viszont elképesztően bonyolult, ha nem lehetetlen megállapítani azt, hogy ez a működés optimális-e, vagy éppen a karbonkibocsátás mekkora és hogyan lehetne kevesebb. Legalábbis a megfelelő mérési rendszerek nélkül biztosan. A Schneider Electric IoT-alapú energiamenedzsment-rendszere okos készülékekkel, vezérlőkkel és folyamatosan fejlesztett applikációkkal támogatja az átlépést az új energiakorszakba. Hajós Balázst, a cég sales igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit jelent az Energia 4.0, hogyan növelheti a magyar cégek versenyképességét, miként csökkentheti kibocsátásukat és hozhat akár megtakarítást is számukra.