Mire lemásolják, mi már kijövünk a következővel

„Még folyik az almaszárítás gőzerővel!” – írta e-mailben pár nappal az érkezésem előtt Novák Mariann, de hogy a gőzerő kifejezés egyáltalán nem túlzás, csak akkor értem meg, amikor tetőtől talpig védőruhába öltözve és fertőtlenítve állok a mátészalkai üzemben. A maszk ellenére is bódító almaillattal körülvéve nézem végig, hogyan tisztítják, válogatják, magozzák, szeletelik és szárítják a különböző berendezések a több száz láda szabolcsi jonatánalmát, és hasonlóan telítődöm a belga étcsokoládé illatával is a szomszédos üzemházban, ahol a különböző gyümölcsök drazsírozása folyik.


A munka három műszakban, éjjel-nappal zajlik. Nem csoda, a Novák család ilyenkor már versenyt fut az idővel. Az almaszezon októbertől nagyjából áprilisig, májusig tart, ennyi ideig tárolhatók a gyümölcsök jó minőségben. Pihenésre a nyár eljövetelével sincs idő, a Nobilis másik fő profiljának számító meggy júliusban érik – az almával ellentétben viszont nem áll el sokáig.