Az infokommunikációs infrastruktúra-kihelyezést a vállalatok körülbelül tizede alkalmazza itthon, de lassan a többiek is belátják, hogy napjaink bivalyerős felhőszolgáltatásait érdemes használni. A változó környezetre való reagálás a vállalatok fennmaradásának kulcskérdése, melyre megoldást jelenthet a felhőtechnológia által elérhető rugalmasság.
Az online történő digitális folyamatkiszolgálás, az adatbázis- és hálózatkezelés, a szoftveres alkalmazás és az elemzés, vagy a virtuális üzleti asszisztens gyorsabb és hatékonyabb a helyi IT-megoldásoknál, így érdemes olyan szolgáltatót keresni, akitől mindez egy kézből érkezik. Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország Strategy & Governance divízió igazgatója szerint ahhoz, hogy a felhőmegoldásokból profitálni tudjunk, jól átbeszélt stratégia és egy kompakt elemekből álló szolgáltatáscsomag kell. A T-Systems a nagyvállalatok digitális szolgáltatójaként hozott létre sokoldalú kiszolgálóbázist, amelyben ma már együttműködnek a Microsoft Azure felhőplatformmal, az Amazonnal, illetve a virtualizálással foglalkozó VMware-rel.
BIZTONSÁG ÉS SZAKÉRTELEM
A T-Systems tudja, hogy az egyre komplexebb informatikai feladatok nagy kihívást jelentenek a vállalkozásoknak. „Az ügyféllel közösen meg kell találnunk, hogy az üzletmenet és az adatbiztonság szempontjából melyek az informatikai háttérszolgáltatásaik legkritikusabb részei, majd jöhet a stratégia kialakítása, ami most leginkább hibrid infrastruktúrában valósul meg” – magyarázta Bódi Gábor. Az igazgatónak meggyőződése, hogy érdemes továbblépni a nagy kapacitású adattárolást és biztonságos, 24 órás adatforgalmazást garantáló T-Systems Cloud & Data Center felé.
Pálfi Patrik először kacsáknak termelt kendermagot, majd megindult a fantáziája: saját kendermagfeldolgozási módszert alkotott, aztán wakeboardot csinált, idén pedig jön a kendersör és a kenderszappan.
„Falun élek, hamar híre ment, hogy kendert fogok vetni, úgyhogy bementem a rendőségre, és előre elmondtam nekik, hogyha véletlenül feljelentenek, tudják a rendőrök, mire jönnek ki.” Pálfi Patrik kistermelő 2016-ban kopogtatott be a soltvadkerti rendőrségre. Azóta foglalkozik kendertermesztéssel és -feldolgozással a Bács-Kiskun megyei Bócsán. Sokat olvasott a növényről, hogy mennyi oxigént termel, és úgy gondolta, kompenzálhatja utazásai ökolábnyomát, és a vitamindús táplálék-kiegészítőül szolgáló kendermaggal a család többezres szárnyasállományát is el tudja látni. „Olyan ez, mintha kaviáron hizlalnék disznót.”
Három és fél hektáron termel biokendermagot, szezon előtt, február végén még a tavalyi kenderszárak maradványai meredeznek a földön. „Ezt biztos nem tudod elszakítani” – nyújtja felém az egyik szárról leszedett kenderkócot. És tényleg: ujjfehéredésig próbálkozom, sikertelenül. A – már csak babonából is – minden évben április elsején elvetett kendert Patrik az egyik évben sima kombájnnal aratta le, de mivel a növény szára feltekeredik a gépben, és akár tönkre is teheti, így minden sor után ki kellett szednie a nem odavaló növényrészeket.
„Ha ez nem marihuána, akkor miért éri meg?”
Kecskés Éva, aki egy kisebb területen maga is termel kendert Pest megyében, ugyanazt mondja a gépek fontosságáról, mint Patrik és Kálomistáék: fontos a megfelelő célgép, de sokba kerülnek, néhány hektárra nem is éri meg megvenni őket. A gépesítés hiánya és a kézi aratás nehézségei gyakran veszik el az érdeklődő gazdák kedvét a kendertől, mondja Éva.
Patrikék az utóbbi években kézzel arattak. Kivágták a növényt, majd két–három hétig fedett helyen szárították. A szárban lévő nedvesség így felvándorol a magba, ami nagyobb és édesebb lesz. Ezután jön a leginkább munka- és időigényes fázis, a cséplés. A kicsépelt magok tisztítása és UVC-fényes fertőtlenítése után következik a hántolás. Patrik kistermelőként viszi az üzletet, most jutott oda, hogy nagyjából meg tud élni a kenderből, mondja, de fontos lenne a technológiai fejlesztés.
A magból olajat és magas proteintartalmú fehérjeterméket is készít, idén pedig szappant és sört is szeretne gyártani a kenderből. A kenderszárat évek óta gyűjti, ezzel is szeretne majd valamit kezdeni, tavaly például már tesztelte a kenderrostból készített wakeboardját.
A piacokon árulva közvetlenül is visszajelzést kap a vevőktől, a 40–60-as korosztály simán kábítószernek nézi a kendermagot. „Látom a tekintetekből, néha be is szólnak.” Volt, aki azt kérdezte, hogy ha ez nem marihuána, „akkor miért éri meg”. A piacon kóstoltat is, itt is volt, hogy valaki lenmagnak nézte, majd amikor megtudta, hogy kendermag, visszaadta Patriknak a kóstolót.
Kecskés Éva, akit Patrik csak a „magyar kenderanyának” nevez, azt mondja, a drogpolitika ráült a kendertermesztésre, és sajnos az honosodott meg, hogy „ha kender, az csak rossz lehet”. A szakma szereplőinek és a kender iránt érdeklődőknek Éva és férje, Attila, ennek megváltoztatása érdekében tartja meg több éve Pátyon a Kendertánc nevű rendezvényt.
Címlap-, Facebook- és főműsoridős arcok egyaránt megfordultak a márciusi Kilövésen. Mindannyian a maguk pályájának szaktekintélyei, de ezen a szinten a napi nyolc óra már aligha elég. Hogy lehet ezt bírni?
A fiatal magyar asztrobiológus, Dr. Mátyás Bence kutatásai szélesre tárják az űrtechnológiai időkaput a fenntarthatósági problémák leküzdésére és a Mars bolygó Föld-szerűvé alakítására. A növények űrutaztatásán, a Mars terraformálásán és speciális biomarkerek kifejlesztésén dolgozó kutató és munkatársai új fejezetet nyitnak az asztrobiológiában és az űrtechnológiák földi alkalmazásában.
Több tucat hely van Magyarországon, ahol szedd magad! akciók keretében vehetjük meg az epret, almát, cseresznyét, körtét vagy barackot – jóval kevesebb azoknak a termelőknek a száma, akik különlegesebb gyümölcsökre, például fügére, áfonyára vagy fanyarkára hirdetnek hasonlót. Összegyűjtöttük, hol érdemes keresni a Magyarországon nehezen termő gyümölcsöket.
Fájóan hiányzik egy nagy sztori a magyar startuppiacnak annak ellenére is, hogy az állami források még jó ideig ellensúlyozhatják, hogy a világban véget ér egy korszak.
Nyomtatott magazinos szerkesztőségben megélni a mindennapos online munkát mindig izgalmas volt. Az elmúlt hónapokban még izgalmasabbnak bizonyult. A Forbes.hu a kezedben forgatott lapokkal egyenértékű büszkeségünk. Büszkén mutogatjuk róla márciusban megírt sztorijainkat, nagy dobásainkat. És még a hibákat is.
