Öt évvel ezelőtti magazinszereplőnk alig győzte magába fojtani 2017-es cikkünkben, mekkora változásra készültek. Az időzítés bája már csak ilyen. Csányi Zoltán fehérnemű- és ruházati webshopja azóta nevet és szintet is váltott. Várost viszont nem, a tulajdonos-ügyvezető a hatodik iksz után is játszi könnyedséggel ingázik Szeged és Pest között. A hdishop.hu-ból lett Dressa történetének folytatása.
ZV-Impex Bt. Alapítás: 1992 Székhely: Szeged Tulajdonosok: Csányi Veronika és Csányi Zoltán (ügyvezető)
2016 Árbevétel: 166,7 Adózott eredmény: 7,2 Az egyik első hazai webshop tizenhárom évvel az indulás után beállt egy stabil, nyereséges teljesítményre. Viszont ebben az évben megírtak egy ötéves rebrandingtervet is. „Még annyira az elején voltunk, hogy amikor Laza Bálinttal (a Forbes volt újságírójával – a szerk.) megcsináltuk ezt az interjút, szinte ki sem mertük mondani, milyen hatalmas feladat vár ránk” – emlékszik vissza Zoltán. Menekülni akartak a hdishop.hu névtől, ami – utólag úgy látják – „rossz döntés volt”, nagyban gátolta fejlődésüket a szerencsétlennek bizonyuló névválasztás.
Közben konkurensük lett a Wallis Csoport érdekeltségébe tartozó Dressa, mindig rájuk licitáltak, többet költöttek hirdetésre, jobb keresési eredményeket produkáltak. Szó sem volt még ekkor márkaeladásról, sőt akkortájt közép-európai régiós álmokat is dédelgettek.
Az infokommunikációs infrastruktúra-kihelyezést a vállalatok körülbelül tizede alkalmazza itthon, de lassan a többiek is belátják, hogy napjaink bivalyerős felhőszolgáltatásait érdemes használni. A változó környezetre való reagálás a vállalatok fennmaradásának kulcskérdése, melyre megoldást jelenthet a felhőtechnológia által elérhető rugalmasság.
Az online történő digitális folyamatkiszolgálás, az adatbázis- és hálózatkezelés, a szoftveres alkalmazás és az elemzés, vagy a virtuális üzleti asszisztens gyorsabb és hatékonyabb a helyi IT-megoldásoknál, így érdemes olyan szolgáltatót keresni, akitől mindez egy kézből érkezik. Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország Strategy & Governance divízió igazgatója szerint ahhoz, hogy a felhőmegoldásokból profitálni tudjunk, jól átbeszélt stratégia és egy kompakt elemekből álló szolgáltatáscsomag kell. A T-Systems a nagyvállalatok digitális szolgáltatójaként hozott létre sokoldalú kiszolgálóbázist, amelyben ma már együttműködnek a Microsoft Azure felhőplatformmal, az Amazonnal, illetve a virtualizálással foglalkozó VMware-rel.
BIZTONSÁG ÉS SZAKÉRTELEM
A T-Systems tudja, hogy az egyre komplexebb informatikai feladatok nagy kihívást jelentenek a vállalkozásoknak. „Az ügyféllel közösen meg kell találnunk, hogy az üzletmenet és az adatbiztonság szempontjából melyek az informatikai háttérszolgáltatásaik legkritikusabb részei, majd jöhet a stratégia kialakítása, ami most leginkább hibrid infrastruktúrában valósul meg” – magyarázta Bódi Gábor. Az igazgatónak meggyőződése, hogy érdemes továbblépni a nagy kapacitású adattárolást és biztonságos, 24 órás adatforgalmazást garantáló T-Systems Cloud & Data Center felé.
A szolgáltatások rendelkezésre állását a közép-kelet-európai régió egyik legnagyobb, 14 ezer négyzetméteres adatközpontjának és a magasan képzett munkatársaiknak köszönhetik. „A szakemberek folyamatos elérhetősége kéz a kézben jár az általunk kínált jövőbiztos infrastruktúrával, benne például mentés és helyreállítással, adatbáziskezelő, adatreplikációs, vagy big data szolgáltatásokkal, home office-t támogató digitális munkakörnyezetekkel és akár AI megoldásokkal” – sorolta a divízióvezető.
CLOUD 50
A Forbes jövő hónapban megjelenő CLOUD 50 listáját támogató T-Systems szakértője úgy véli, a legjobb félszázhoz hasonló, felhőalapokon szolgáltató cégek és startupok száma jelentősen emelkedni fog a következő években, hiszen az egyik legdinamikusabban növekvő piacról van szó. Lévén a felhőtechnológiák menedzseléséhez bármekkora vállalkozás számára tudnak platformot biztosítani, tisztán látják, hogy mindenki optimalizációs megoldásokat keres, mert rugalmasabb és költséghatékonyabb akar lenni. A versenyben az ár-érték arány lesz a döntő, és az, hogy túlbecsült szükségletek kielégítése helyett ki képes adott vállalkozásra szabott digitális ökoszisztémát létrehozni. „A felhő egyik legnagyobb előnye, hogy skálázható, ráadásul gyorsan bővíthető, de ehhez kell egy robusztus partner, aki garantálni tudja, hogy a ’pay-as-you-go’ üzleti modell mentén csak azért fizessen az ügyfél, amit valóban használ” – foglalta össze Bódi Gábor.
Több mint 10 évvel ezelőtt arra ébredt a világ, hogy matematikusokból, programozókból verbuválódott cypherpunk nemzetközi közösségek nekiláttak internetre optimalizált, titkosított adattovábbítási rendszerek fejlesztésének, mert úgy gondolták, a demokratizált, mindentől és mindenkitől független informatikai megoldásoké a jövő. Lelkesedésüket a Bitcoin sikere és népszerűsége fűtötte. Így születtek meg az első blokkláncok és váltak a XXI. század legnagyobb virtuális ígéretévé. Vidákovics Attilát, a Dlabs Kft. vezetőjét, a magyar blokklánc technológia és közösség egyik emblematikus figuráját, a Mensa HungarIQa tagját kérdeztük sikerekről és kihívásokról.
Hasonló folyamatok hasonló helyzetet kezdenek kialakítani most, mint 1914-ben, mondja Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke és a március végén megjelent A nagy háború százéves nyomában című könyv szerzője szerint olyan szankció nincs, ami kizárólag az oroszoknak fáj, de nem is így kell feltenni a kérdést. Részlet e Forbes.hu-n megjelent nagy interjúból.
Hogyan érhető el, hogy egy felnőtt ember önként, lelkesen megváltoztassa a viselkedését úgy, hogy attól neki is, és munkaadójának is jobb legyen? Erre a kérdésre sokan próbáltak jó választ találni a tréningpiacon, de az ActionLabnél úgy tűnik, megvan a megoldás: sorozatnézéssel.
