Az amerikai Flexport vezérigazgatója az ellátási láncok önjelölt guruja lett 2021-ben. Ryan Petersen nemcsak konténerben gondolkodva keresi a megoldást, de nyolcmilliárd dollárosra nőtt cégének meg kell mutatnia, hogy nem kizárólag egy szokásos szilícium-völgyi hájp dagasztja.
Írta: Alex Konrad // Fordította: Zsadon Béla
Az oaklandi kikötőből kiúszó San Franciscó-i kompon Ryan Petersen, a Flexport alapító-CEO-ja azt figyeli, hogyan rakodja egyik konténert a másik után egy teherhajó fedélzetére az egyik százméteres toronydaru. Elgyönyörködik a kék, rozsdavörös, néhol zöldes négyszögek rendezett soraiban a Poszt-Panamax osztályú – azaz a Panama-csatornához túlméretes – hajón. A szállítmány Jokohamába készül.
„Bele kéne nézni egy Hololensszel, melyik konténer a Flexporté – képzel el Petersen egy röntgen funkcióval felszerelt AR-szemüveget. – Biztos, hogy egyetlen konténerszállító hajó sincs a nyugati parton, amin ne volnánk rajta.” Hencegésnek hangzik, de a 41 éves Petersentől egyszerű számtan. A Flexportnak nincs egyetlen tehervagonja, se repülőgépe, se hajója, mégis az egyik leggyorsabban terjeszkedő szereplő a digitális szállítmányozásnak nevezett területen. Ezeken a transz-csendes-óceáni útvonalakon ma már Petersen nyolcéves vállalata a hetedik legnagyobb raktérvásárló. Nemigen indul Ázsia felé olyan teherhajó, amin ne lenne legalább egy-két olyan konténer, amit a Flexport szoftvere rakott meg kaliforniai mandulával vagy autóalkatrészekkel.
Klisések leszünk, de nem bánjuk. Mostantól rendszeresen a tizedik oldalra (és néha azon túlra is) fogunk gyűjteni szerintünk fontos, ritkán megénekelt infót aktuális, érdekes témákról. Mindezt úgy megkomponálva, hogy akár falra is mehetne a végeredmény. Hívjuk egyelőre a történetet Tíz a tizedikennek (meg van engedve a 1010 átírás is, sőt), első alanyunk pedig Ukrajna.
1. Az ukrajna szó jelentése: határvidék.
2. Az tiszta sor, hogy több mint 603 ezer négyzetkilométerével Ukrajna Európa legnagyobb területű országa. De abba belegondoltál, ki mindenki férne még el benne?
3. A kijevi Arszenalna metrómegálló. 1960-ban nyitották meg, 105,5 méteres mélységével a világ legmélyebben levő metróállomása. Viszonyításképpen a Széll Kálmán téri (Moszkva téri) állomás 38 méterre van a felszín alatt.
4. A Guinness-rekordok könyvébe 2015-ben került be a kárpátaljai huculok havasi kürtje, a trembita mint a világ leghosszabb hangszere. A nyolc és fél méteres rekorder hangszert lengyel kezek gyártották, ráadásul Csehországban.
5. Az országgal együtt az UNESCO hét világörökségi helyszíne is veszélyben van, nem egyet ért már el az oroszok támadása. • Kijev: a Szent Szófia-székesegyház és a barlangkolostor (Pecserszka lavra) • Lviv történelmi központja • Struve földmérő vonal • Az ősbükkösök • A fatemplomok • Az ókori Herszon romjai • Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye
6. Ukrajna egy főre jutó GDP-je dollárban A Nemzetközi Valutaalap szerint idén 10%-kal zuhanhat az éves összvolumen a háború és a tömeges kivándorlás miatt, de a háború végére akár 35%-os is lehet az esés.
7. A kijevi Krescsatyik utca a világ legrövidebb (1,2 km), egyben egyik legszélesebb (130 méter) főutcája. Emiatt biztosan tankcsapdákból is rekordszéleset igényel.
8. Ukrajna leggazdagabb milliárdosa: Rinat Ahmetov szektor: bányászat (Metainvest) Becsült vagyona: 2022. március 21.: 4,7 Mrd dollár A február 24-i orosz támadás előtt: 14 Mrd dollár Globális Forbes-listás helyezése: 645. (Forbes.com, 2022. március 21.) „Nem fogom elhagyni az országot. Ugyanazokat az értékeket osztom minden ukránnal: őszintén remélem győzelmünket a háborúban, hogy aztán elkezdjünk újjáépíteni, még boldogabbá, még virágzóbbá. Pénzt és erőfeszítéseket nem kímélve fogok ezért dolgozni.” (Az ukrán Forbes március 10-én megjelent interjújából.)
9. Hadi célú költések 2020-ban OROSZORSZÁG: 61,7 milliárd dollár (költségvetési kiadások 11,4 százaléka)
VS.
UKRAJNA: 5,9 milliárd dollár (költségvetési kiadások 8,8 százaléka)
(Forrás: Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, 2020.)
Hogyan érhető el, hogy egy felnőtt ember önként, lelkesen megváltoztassa a viselkedését úgy, hogy attól neki is, és munkaadójának is jobb legyen? Erre a kérdésre sokan próbáltak jó választ találni a tréningpiacon, de az ActionLabnél úgy tűnik, megvan a megoldás: sorozatnézéssel.
Az ipari kendert az 1958-ban kiadott mezőgazdasági lexikon Magyarország egyik legfontosabb rostnövényének minősíti. Ez jó régen volt, sokat fordult azóta a világ, mindenesetre a közbeszédben manapság a kender inkább negatív kontextusban jelenik meg. Pedig vannak olyan úttörők, akik visszahoznák az itthoni termesztést. Megnéztük, kik ők, hol tartanak, és mi az az ipari kender.
A királynő asztalára! Novák Tibor, a Nobilis alapítója mindig ezekkel a szavakkal határozta meg, milyen minőséget vár el a termékeiktől. Noha II. Erzsébetnek egyelőre várnia kell az étcsokis almaszirmokra, a mátészalkai cég főleg szárított almából és meggyből készülő snackjei huszonegy országban kaphatók, gyümölcsvágataikat a legnagyobb világmárkák használják. A Nobilis mindezt úgy érte el, hogy az átlagos magyar családi vállalkozásokkal ellentétben a családtagok hosszú évekig három országból intézték a cég ügyes-bajos dolgait. „Nincs lehetetlen, mindent meg tudunk oldani” – mondta hét évvel ezelőtt a Forbesnak Novák Tibor, de a történetet ma már nem ő, hanem lányai mesélik tovább.
Címlap-, Facebook- és főműsoridős arcok egyaránt megfordultak a márciusi Kilövésen. Mindannyian a maguk pályájának szaktekintélyei, de ezen a szinten a napi nyolc óra már aligha elég. Hogy lehet ezt bírni?
A fiatal magyar asztrobiológus, Dr. Mátyás Bence kutatásai szélesre tárják az űrtechnológiai időkaput a fenntarthatósági problémák leküzdésére és a Mars bolygó Föld-szerűvé alakítására. A növények űrutaztatásán, a Mars terraformálásán és speciális biomarkerek kifejlesztésén dolgozó kutató és munkatársai új fejezetet nyitnak az asztrobiológiában és az űrtechnológiák földi alkalmazásában.
