Különös fotókat lapozgatni hintaágyban, rocklegendák anekdotáit idézgetni sportfröccs mellett, egy gyanúsan Magyarország-ihlette disztopikus regénybe feledkezni a stégen – ehhez mind ajánlunk ideális könyveket.
Rahaf Mohammed: A lázadó (2022, 21. Század Kiadó, 3990 forint) Miről szól? 2019 januárjában a Twitteren küldött kétségbeesett segélykiáltást az emberiségnek egy tizennyolc éves szaúdi lány, aki megszökött a családja elől, ám a bangkoki reptéren lekapcsolták. Egy hotelszobában barikádozta el magát, mert ha a helyi hatóságok kiadták volna befolyásos apjának, otthon biztos halál vár rá. Rahaf Mohammed hangja szerencsére eljutott az emberi jogi szervezetekig, és a segítségére siettek, a kanadai kormány pedig menedékjogot adott neki.
A lány történetét Sally Armstrong újságíró, emberi jogi aktivista jegyezte le, és amellett, hogy a könyv személyes, igaz történetet mesél el, precízen írja le, hogyan változtak az utóbbi évtizedekben a szaúdi nők jogai. Például 1955-től már lányok is járhattak iskolába, 1970-től egyetemre is, de az egyes szabályok máig eltérnek az ország különböző régióiban. Háilban például, ahol Rahaf élt, a foci sem volt a nőknek megengedve. „Nehogy férfias nő vagy leszbikus váljék belőlem!” Szerencsére közben létezik a szaúdi menekültek titkos online hálózata, ahol egymást segítik a hazájukból való kijutásban. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki többet szeretne megtudni az iszlámról, annak is a legkonzervatívabb értelmezéséről, a vahhábizmusról, és kötélből vannak az idegei.
Írta: Tilesch György A pandémia előtti utolsó San Franciscó-i koktélpartin hosszan beszélgettem egy google-ös mesterségesintelligencia-guruval. Azóta tele lett a nevével a világsajtó. A mérnök-etikus Blake Lemoine szerint ugyanis LaMDA nevű nyelvi MI-modelljük öntudatra ébredt, önálló gondolatokat és valós érzelmeket fejezett ki, sőt még ügyvédet is kért magának, felkészülve a várható viszontagságokra. Bár Blake-et sokan vádolják […]
Írta: Tilesch György
A pandémia előtti utolsó San Franciscó-i koktélpartin hosszan beszélgettem egy google-ös mesterségesintelligencia-guruval. Azóta tele lett a nevével a világsajtó. A mérnök-etikus Blake Lemoine szerint ugyanis LaMDA nevű nyelvi MI-modelljük öntudatra ébredt, önálló gondolatokat és valós érzelmeket fejezett ki, sőt még ügyvédet is kért magának, felkészülve a várható viszontagságokra. Bár Blake-et sokan vádolják merő szenzációhajhászással, én mély gondolkodót és értékelvű, csupa szív embert ismertem meg benne. Története nekem sokkal inkább Pügmalión újjáéledése az MI korában.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Szeptemberben más jön!
Egy szívhez szólóan társalkodó MI-csetbot nagyon emberi húrokat pendít meg. Míg a világ önfeledten nyári sörkorcsolyának használta az esetet, a szakma egyöntetűen úgy vélte, a web hatalmas szöveges adattömegein (2,81 trillió mondattöredéken) betanított MI-papagájuk esetében illúzió öntudatról beszélni.
Az illúziókeltés Turing 1950-ben publikált tesztje óta mélyen bele lett kódolva az MI fejlődésébe. Ha egy szöveges MI elhiteti velünk, hogy ember, akkor emberrel egyenértékű képességűnek kell tekintenünk? Az évtizedek óta regnáló és közös tudatalattinkba beivódott imitációs játék egyfajta ősbűn – már ha úgy gondoljuk, hogy az MI-kor egyik legnagyobb kihívása az emberi tisztánlátás és felelős gondozás megteremtése. Mégsem arról beszélünk, amiről igazán kellene: ha a nyelvi MI-modell még az alkotóját is képes érzelmileg, lelkileg megvezetni, akkor bár öntudata nincs, hatalma és manipulációs képessége elég riasztó.
A színpadon: „Ha a mesterséges intelligencia elhiteti velünk, hogy ember, akkor emberrel egyenértékű képességűnek kell tekintenünk?”
– Tilesch György
Immár csaknem havonta jelennek meg új bejelentések olyan gigantikus MI-rendszerekről, amik a szakmát fejvakarásra, a nagyérdeműt pedig további egyensúlyvesztésre sarkallják. Ha csak a nyelvi modelleknél maradunk, a nagy tech cégek végtelen erőforrásai és versengése exponenciálisan egyre nagyobb, erősebb, hatékonyabb és diszruptívabb rendszereket állítanak csatasorba. DALL-E például bármely szöveges leírásból képet generál, profi vizuális alkotást hozva létre másodpercek alatt. Gondoljuk csak át ennek hatását a vonatkozó szakmákra és képzőművészetekre. GATO az áhított sokoldalúságban jeleskedik: amellett, hogy nyelvzsonglőr, képeket címkéz fel, videójátékot játszik, valamint robotkarokat kezel. Mivel a programnyelv is nyelv, az MI-szoftverek programkódokat is köpködnek, így már havidíjas konstrukcióban kódolási asszisztensként segítik a fejlesztőket – amíg túl nem nőnek a fejükön.
Hatásos ugrások. Pozitív paradigmaváltás mégsem innen várható. Az MI hatalmának robbanása felelősségérzetünk, éleslátásunk és cselekvésünk együttállását kívánja meg – és erre is gombamód szaporodnak a reményt keltő alternatívák. Több mint ezer kutató és 250 intézmény részvételével jött létre a BLOOM, az első nagy teljesítményű, közösségi nyelvi modell, ami nyílt, hozzáférhető és etikus MI-t lesz képes átadni az emberiségnek. A Világgazdasági Fórum kezdeményezésére a felelősség ébredése egyre inkább tetten érhető a sikeres nagyvállalati stratégiákban, az úgynevezett responsible, avagy felelős MI pedig alapköve lett a hamarosan hatályba lépő szabályozásoknak is világszerte. A megfontoltság és értékelvűség nem lassítják ugyanis az innovációt, sőt értékesebbé és jövőállóbbá teszik. Nemkülönben azért is fontos ez, hogy végül ne minket nézzen madárnak az MI-papagáj.
A Forgó eddigi tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György.
Talán az ütött gyomron, ahogy azon a poszteren mosolygott. Vagy az, hogy azt a besárgult posztert mintha épp az én pillantásom mentette volna meg a teljes megsemmisüléstől. Ráadásul az üveg alatt volt egy döglött molylepke is. Hogy került oda? Mikor? Az előző pillanatban? Tavaly? Vagy már hatvan éve, 1962-ben, amikor annak az akkoriban szenzációs színdarabnak a reklámozásához elkészítették? Az egész kép […]
A salgói Cigánydomb legkisebb, neorealista királyfija szerencsét próbál – nevét hetedhét országon is túl zengi a dzsesszvilág. Snétberger Ferenc rapszódiája a szegénységspirálból való kitörésről, Stendhalról és a nevét viselő gitárról.
Alkalmazkodókészség és magas fokú szakmaiság áll a Smarteq AVS Kft. sikerei mögött
A rendezvénytechnikai ipar bebizonyította, hogy képes nemcsak túlélni, de növekedni is a nehéz időkben. A globális események elősegítették az audiovizuális technológiák gyors fejlődését, az itthoni cégeknek pedig igencsak gyorsan kellett reagálniuk, ha nemcsak felzárkózni, de kiemelkedni is akartak a mezőnyből. A 10 éve alapított rendezvénytechnikával foglalkozó cég, a Smarteq AVS Kft. ügyvezető igazgatójával, Fábián Attilával beszélgettünk a vállalkozás sikereiről és az iparági trendekről.