Különös fotókat lapozgatni hintaágyban, rocklegendák anekdotáit idézgetni sportfröccs mellett, egy gyanúsan Magyarország-ihlette disztopikus regénybe feledkezni a stégen – ehhez mind ajánlunk ideális könyveket.
Rahaf Mohammed: A lázadó (2022, 21. Század Kiadó, 3990 forint) Miről szól? 2019 januárjában a Twitteren küldött kétségbeesett segélykiáltást az emberiségnek egy tizennyolc éves szaúdi lány, aki megszökött a családja elől, ám a bangkoki reptéren lekapcsolták. Egy hotelszobában barikádozta el magát, mert ha a helyi hatóságok kiadták volna befolyásos apjának, otthon biztos halál vár rá. Rahaf Mohammed hangja szerencsére eljutott az emberi jogi szervezetekig, és a segítségére siettek, a kanadai kormány pedig menedékjogot adott neki.
A lány történetét Sally Armstrong újságíró, emberi jogi aktivista jegyezte le, és amellett, hogy a könyv személyes, igaz történetet mesél el, precízen írja le, hogyan változtak az utóbbi évtizedekben a szaúdi nők jogai. Például 1955-től már lányok is járhattak iskolába, 1970-től egyetemre is, de az egyes szabályok máig eltérnek az ország különböző régióiban. Háilban például, ahol Rahaf élt, a foci sem volt a nőknek megengedve. „Nehogy férfias nő vagy leszbikus váljék belőlem!” Szerencsére közben létezik a szaúdi menekültek titkos online hálózata, ahol egymást segítik a hazájukból való kijutásban. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki többet szeretne megtudni az iszlámról, annak is a legkonzervatívabb értelmezéséről, a vahhábizmusról, és kötélből vannak az idegei.
Ami a jóbarátoknak a Central Perk, a Gilmore lányoknak a Luke’s, vagy Cooper ügynöknek a Double R Diner, az a Forbes újságíróinak Az öszvér. Nekünk csak Öszi.
Hogy a szerkesztőség szívében különleges helyet foglal el az Öszi, Bagi László kollégánknak köszönhetjük. A Cseh sörök barátai Facebook-csoportban szúrta ki, hogy nyílt egy hely, ahol jó áron csapolnak cseh söröket. Az utolsó tagmondat minden szava meggyőző volt. Mikor megtudta, hogy a Bernard iránti tízéves vágyakozása teljesülhet be, ami huszonévesen egy csehországi eszperantó konferencián szerzett csúnya torokgyulladás miatt elmaradt, az Öszi azonnal kedvenc lett. És maradt.
Az élet már nem ad annyi lehetőséget, hogy a délután 3-as nyitás környékén jelentőségteljes pillantásokat váltsunk egymással a szerkesztőségben, és leugorjunk egy (és csakis egy) ihletadó Bernardra. Viszont amikor sikerül, még mindig jó. Mint egy régi barátság.
Újságíró kérdezi, hogy honnan a név: cseh sör + magyar pálinka = Az öszvér.
Egyszerű, de nem igénytelen A Zichy Jenő utcai krimó épp „művészkávézó” volt, amikor 2014-ben lecsapott rá az ízig-vérig vendéglátós Tátrai család (a szülők és három gyerekük mind ezt csinálják), hogy a haldokló koncepcióba cseh sörökkel leheljenek új életet. A család nevéhez fűződik az óbudai Zöld Kapu vendéglő is. Ami ott a piros kockás abrosz és az árnyas terasz, az Az öszvérben a masszív, elpusztíthatatlannak látszó fabútorzat, a téglafalak és a bömbölő Rammstein. A pult mögött Tátrai Bendegúz, a legidősebb fiú, ma már ő felel egyedül Az öszvérért.
„Cseh csapoltak elképesztően olcsón” – így hangzik az értékajánlat, és a hely ennek maradéktalanul eleget tesz. Van itt Černá Hora, Velen, Rychtář Rataj, és ugye Bernard is. Az első a legolcsóbb a csapon a 490-es, utóbbi 790 forintos korsóárával a legdrágább, és így is 100-150 forinttal alatta marad a belvárosban csapolt Dreher átlagárának. Üveges sörökből még szélesebb a felhozatal, engedve a keresletnek, kivételnek beengedték a hűtőjükbe a magyar Szent András Sörfőzde (Forbes, 2021/8.) gyümölcsös söreit is.
A sörökért Bendegúz és édesapja járnak ki kisbusszal egyenesen Csehországba, havonta egyszer úgy háromezer korsónyit hoznak. Eleinte csak azt szerették volna kínálni, ami nekik is ízlik. De rájöttek, hogy az ő ízlésük kissé eltér a tömegétől, elkezdték figyelni a sörértékelő oldalakat, és azt hagyták állandó kínálatban, ami népszerű és igényes is. Addig egyszerűsítettek mindent, amíg lehet, de nem tovább. Igaz ez százötven tételes minőségi pálinkakínálatukra is: egyszerűen nem fogy, ezért fokozatosan leépítik.
„Ősztől tavaszig nagyon szeretem a vendéglátást. Olyankor lehet pörögni, tele van a hely, mindenki jól érzi magát. Nyáron elég unalmas, hiszen ez egy pincekocsma” – mondja Bendegúz a munkájáról. Ha nincs a családi örökség, talán még unalmasabb lett volna, mert eredetileg erdésznek készült. Sok az állandó arc, és ők sem megvadulni jönnek, brit legénybúcsús még egyszer sem tévedt be, ezt a harmóniát Bendegúz szeretné is megtartani. „A legdurvább sztori az volt, hogy valaki elaludt a vécén, és kicsit nehéz volt felkeltenem” – mondja nyugodtan. Nem mi voltunk.
Van, aki gyerekkora óta készül arra, hogy Forma–1-es mérnök legyen, de akad olyan is, akit nem különösebben érdekeltek az autók, csak a véletlen sodorta ebbe a világba. Milyen út vezet a motorsportok csúcsára, és milyen az élet ebben a rendkívül versengő, száguldó környezetben? Két, Forma–1-es csapatoknál dolgozó fiatal mérnökkel beszélgettünk.
Három év szünet után ismét Sziget, a nagy neveken túl is nagy nevekkel. Eléggé 2022-es a felhozatal? Attól függ, honnan nézzük, gitárzenében például igen erős. Tíz koncert és buli, nem a névsor legtetejéről, Justin Bieberen innen, Dua Lipán túl.
Őrültség a magyar cipőipar romjain cipőgyárat nyitni? Nem, de nem is annyira egyszerű. Gondi Sándor és Tóth Máté, a tiszaföldvári GT Sportcipő Manufaktúra két fiatal alapítója nagy fába vágta a fejszéjét az olcsó importtal telített piacon, de nulláról felépített márkájukkal és tiszta bőr sportcipőikkel jól veszik a kanyarokat. Évente tízezer pár cipőt gyártanak, és az utóbbi hat évben a korábban őket kigúnyolók véleménye is megváltozott.
Egy házi fészertől száztíz főt foglalkoztató cégcsoportig vezetett a Nívó márkájú ajtókat gyártó Kiss család útja. A biztonságiajtó-gyártáshoz az ötletet a harminc éve szaporodó betörések adták, de ma már többfajta termék kerül ki üzemeikből – valószínű, hogy általuk gyártott kerítésbe is botlott már szinte mindenki az országban.
