Úgy adták el egy 33 milliárdos üzlet keretében egy lengyel cégnek a Szallas-csoport egészét, hogy a magyar vállalat vezetése alakítja át a vevő szállásportálját a Szallas-modellre. Jövő nyárra újabb cégvásárlásokat is tető alá hozhatnak.
Az idei év egyik legnagyobb magyar exitsztorija az, ahogy a Portfolion kockázatitőkealap-kezelő kiszállt a Szallas.hu-ból. Önmagában inspiráló történet, ahogy a 2008-as válság idején indult magyar online szállásközvetítő sikerrel vette fel a versenyt az olyan globális mamutokkal, mint a Booking.com, vagy az Airbnb, és az is magáért beszél, hogy a tranzakcióban 33 milliárd forintot fizetett a lengyel Wirtualna Polska (WP) a Szallas-csoport egészéért.
Ezek után minimum nem szokványos, hogy november végén arról beszélgetünk az épp új tulajdonoshoz került Szallas-csoport vezetőjével, milyen tervei vannak Lengyelországban. Azt is meséli mosolyogva Szigetvári József, hogy a lengyeleknek egyelőre nagyon furcsa, hogy az anyanyelvük helyett angolul kell beszélniük a menedzsmentmítingeken, oda ugyanis bekerült a magyar szakember is, aki exportálja a Szallas-modellt a felvásárló céghez.
Mi is történt pontosan? A Szallas-sztorit az elmúlt kilenc évben több cikkben is követtük a Forbesban, november elején az exit hátteréről is írtunk a Forbes.hu-n, ebből kiderül, hogy a tizennégy komoly érdeklődő közül miért pont a WP-nek érte a legtöbbet a sikeres magyar társaság, és hogy milyen komoly feladatai vannak a továbbiakban is a Szallas-csapatnak. Röviden: „Megvett minket az anya, és örökbe adta nekünk az egyik gyerekét” – idézzük a cikkben Szigetvári Józsefet, és ennél frappánsabban valóban nehéz összefoglalni a tranzakciót. Kiszállt ugyanis a szallas.hu portált üzemeltető cégből az eddigi nagybefektető, de az új lengyel tulajdonos rögtön a magyar céget bízta meg, hogy állítsák át az ő szállásportálját is arra a modellre, amivel a szallas.hu sikeres lett.
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál. A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia […]
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál.
A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia Soletanche Bachy magyarországi leányvállalata, az Európai Unió és a cégcsoport klímavédelmi céljaival összhangban eldöntötte:
2030-ra 40 százalékkal csökkenti kivitelezési munkálatai szén-dioxid-lábnyomát és minden projektjén arra törekszik, hogy a lehető legalacsonyabb karbonemisszióval járó építőanyagokat alkalmazza.
A HBM által tervezett és kivitelezett alapozási szerkezetek a föld alatt készülnek, a végeredmény ritkán látszik, de azért sokan találkozhattak már a magyar piacon több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező cég megoldásival, hiszen részt vettek például a kecskeméti Mercedes gyár, a Kőröshegyi völgyhíd és a Puskás stadion építésében, de dolgoztak a Lánchíd rekonstrukcióján, hat Duna-hídon, öt metróállomáson és a budapesti 1-es villamos felújításán is.
KARBONEMISSZIÓ-MONITORING
A fenti felsorolásból látszik, hogy a legtöbb építőipari szektorban jelen vannak, és bár sokféle szerkezettípussal foglalkoznak, közös bennük, hogy bármelyiknél lehet tenni a fenntarthatóságért. „A kibocsátáscsökkentésre is igaz, hogy azon lehet változtatni, amit mérünk. Amit meg tudunk mérni, ahhoz tudunk célokat is hozzárendelni. Utána ezekhez a célokhoz tudunk különböző akciókat kapcsolni. A HBM abban mindenképpen élen jár, hogy ezeket az adatokat, információkat már a napi gyakorlatba is beépítettük, folyamatosan mérjük azt, hogy mind a kivitelezéseink, mind a tervezett műszaki megoldásaink milyen CO2-kibocsátással járnak, és terveink szerint ezt hamarosan beleírjuk az árajánlatainkba is” – mondja Stötzer István, a HBM szeptemberben kinevezett ügyvezető igazgatója, aki korábban beszerzési igazgatóként dolgozott a cégnél. A mérésekhez, monitorozáshoz, számolásokhoz iparági bevett megoldások mellett a cégcsoport saját szoftvereket is fejlesztett.
Stötzer István, a HBM szeptemberben kinevezett ügyvezető igazgatója
ÖKOTUDATOS TERVEZÉS
„A speciális, mélyépítési szegmens CO2-lábnyomának több mint 60 százalékáért a betonok, illetve a beton szilárdságát biztosító cementek felelnek” – mondja Stötzer István. A cementek előállításának kémiai folyamata, illetve a gyártáshoz szükséges energia előállítása is szén-dioxidot termel, ezért a cégcsoport kifejezetten a betonra kezdett el fókuszálni. Először is arra figyelnek, hogy a lehető legkevesebb alapanyagot használják fel: ehhez segítség a több évtizedes gyakorlat, és az, hogy már a tervezésnél ezt szem előtt tartva dolgoznak. „A mi tervezőcsapatunk olyan műszaki megoldásokat és módszereket igyekszik kidolgozni, amelyekkel az alapozási szerkezeteink rövidebbek, karcsúbbak, alacsonyabb anyagfelhasználásúak lesznek” – mondja Stötzer István. Ez az igény a megrendelőknél is felmerül, hiszen a kevesebb anyaghasználat nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem egyben költségcsökkentést is jelent.A másik irány a beépített anyagok optimalizálása. Bár a cement a beton tömegének csupán 15 százalékát teszi ki, CO2-kibocsátásának 80–85 százalékáért felel, így lényeges, hogy milyen receptúrát használ egy cég. A HBM ezért olyan partnerekkel dolgozik együtt, akik a kibocsátáscsökkentésben, hatékonyságban élen járnak. A megfelelő gyártókkal együttműködésben, a cégcsoportnál elvégzett kutatások és tesztek alapján, különböző adalékanyagok alkalmazásával megszületett egy speciális, ultraalacsony szén-dioxid-kibocsátású betonkeverék, az EXEGY receptje. „Kelet-Magyarországon az előző félévben már voltak olyan beruházások, ahol a beruházó kifejezett igénye volt, hogy a HBM által alkalmazott műszaki és alapozási megoldások CO2-lábnyoma a lehető legkisebb legyen, itt már alkalmaztuk az EXEGY-t” – mondja Stötzer István. Miután egyre több tapasztalatot gyűjtöttek, már olyan beruházásoknál is elkezdték alkalmazni ezeket a keverékeket, ahol ez kifejezett beruházói igényként nem jelent meg.
Az idei évben a vállalatunk által beépített beton mintegy 30 százaléka alacsony karbonlábnyomú. Egyelőre konkrét megrendelői igény nélkül haladunk a területen, hogy felállított hosszú távú céljainkat el tudjuk érni. Az évtized végére szeretnénk 90 százalék fölé kerülni. Ennek minden esélye megvan.”
ZÖLD ENERGIA ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁS
Egyelőre azért nem minden kompromisszum nélkül alkalmazható ez a speciális beton: magasabb szilárdsági vagy vízzárási igény vagy a projekthelyszín környezetében elérhető beszállítói adottságok korlátot képezhetnek. „De ez is csak idő kérdése, valószínűleg azért az évtized végére el fogunk tudni jutni odáig, hogy minden egyes műszaki megoldásnál, betonszerkezeti elvárásnál tudunk majd alternatívát ajánlani az EXEGY betonok palettájáról” – mondja Stötzer István.
A felhasznált anyagok csökkentése és az új betonreceptúra mellett azért vannak más megoldások is, amivel egy építőipari vállalat zöldebbé vállhat. A HBM például célul tűzte ki, hogy meglévő személyautó-flottáját hamarosan hibrid vagy teljesen elektromos autókra cseréli, de a munkagépekkel is foglalkoznak: egyrészről modernizálnak, az újabb vezérgépek alacsonyabb fogyasztás mellett lényegesen kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, mint az eddigiek, másrészt itt is keresik a hibrid megoldásokat. Tárgyalnak olyan partnerekkel is, akik a szállítmányozásban tudnak zöldíteni: a hagyományos tehergépjárműveket is próbálják minél inkább hibrid- vagy elektromos üzemmel kiváltani. „Ez inkább egy közép vagy hosszú távú folyamat. Azért, hogy ez megtörténhessen, szükséges az infrastruktúra további fejlesztése, az úthálózaté, az elektromos töltőhálózaté. Nem elegendő csak magának a gépparknak a korszerűsítése” – mondja Stötzer István.
A hulladékfelhasználáson is igyekeznek fejleszteni. Ez egyrészről igaz az irodákra, ahol edukatív szerepe is van annak, hogy mindent, amit lehet, szelektíven kezelnek, illetve digitalizálnak, amit tudnak, hogy eleve csökkenjen a felhasznált papír és hulladék mennyisége. Másrészről a munkaterületeken is hasonló eredményeket próbálnak elérni, felhasználják a már megtermelt hulladékok egy részét, és csökkentik a hulladék mennyiségét – ez ma már több helyen egyértelmű elvárás a beruházók részéről is. „Több olyan projektünk van, ahol a hulladék-újrahasznosítást 70 százalék fölé kell vinni. Mi nagyon sok betont használunk, de a betonhulladékunk bizonyos technológiákkal, őrléssel, tisztítással újra felhasználható, ezek az anyagok újra beépíthetőek, és ezáltal is csökkenthető a környezetterhelés.”
De ugyanilyen fontos lehet az építőiparban a már meglévő termékek, műszaki megoldások újragondolása az építkezéseken. „Nemrégiben volt olyan projektünk, ahol a befektető egy már meglévő alapozási modellnek az újrafelhasználását, újrakalkulálását tűzte ki célul. Új alaptestek elkészítése helyett felülvizsgáltuk a már meglévő alapozást. A speciális mélyépítésben idehaza ez még igen ritka példa, de ez is azért egyfajta fenntartható állapotot segít elő, amikor nem arról beszélünk, hogy valami újat építünk, hanem hogy hogyan lehet egy meglévő szerkezetet felújítani, átalakítani úgy, hogy egy új funkciónak meg tudjon felelni” – mondja Stötzer István.
Hosszú volt ez az év, kegyetlenül hosszú. A még mindig szürreális, de a mindennapokban megszokottá váló háború, a magyar autokrácia megerősödése, az infláció elszabadulása és egy gazdasági válság kezdete sok így együtt. Az általam ismert, megszokott és talán számomra már örökre normálisnak tartott világ 2016-ban kezdett látványosan megváltozni. Jött a brexit, majd Trump megválasztása, aztán 2020-ban a covid, és idén a háború. […]
Tényleg nem lehet olyan helyzetet elképzelni, amelyben ne tudna kényelmes fizetési megoldást nyújtani az új érintéses, azaz SoftPOS funkciójával kiegészült SimpleBusiness. És ez csak az egyik ok, amiért most érdemes telepíteniük az alkalmazást a kereskedőknek, szolgáltatóknak. Sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy Magyarországon a vásárlók egy jelentős része a legszívesebben készpénzzel fizet. Csakhogy […]
Jelenleg 170–180 ezer olyan online kassza üzemel az országban, ami ugyan megfelel a NAV követelményeinek, de a törvényi kritériumokhoz hamarosan jóval több adatszolgáltatásra, az ügyféligényekhez pedig innovatívabb fizetési opciókra lesz szükség. Várkonyi Gábor, a számlázó, pénztárgépi és elektronikus fizetési megoldásokat forradalmasító CMO24 ügyvezetője bejelentette: mind adminisztrációs, mind pedig ügyfélkényelmi szempontból új, komplex eszközcsomagot alkottak a […]
Érdekes pénzmozgás nélküli tranzakció keretében talált egymásra a legnagyobb online ingatlanhirdetési portál és a vezető offline hitelközvetítő. A Hitelnet bebiztosította magát a hitelezés komoly visszaesése ellen is.