Orvos, filmes, rapper, háborús szakértő. Róluk is szólt 2022. Valakinek fordulópont, másnak lehetőség, hogy másokat segítsen át rajta. Vállaltan szubjektív és vállaltan tízes lista tíz magyarral.
AaiMotive Kishonti László 2015-ben azzal győzte meg az első, nemzetközi nagyágyúkat is felvonultató befektetési körének tagjait, hogy az autógyártás a szoftverek, és nem a hardverek köré fog szerveződni. Többek között a Tesla egyik elsőkörös befektetője is beszállt a projektbe. Kishonti cége, az aiMotive sosem arra játszott, hogy milliárd dolláros befektetésekből több millió dolláros robottaxikat gyártson, hanem hogy olyan keretrendszert építsen, ami bármilyen átlagos autót képessé tesz az önvezetésre.
A NAGY PILLANAT. A Stellantis a világ negyedik legnagyobb autógyára, náluk a Fiat, a Peugeot vagy a Maserati is. Az évtized végére félig-meddig szoftvercéggé akarnak válni – ehhez pedig adta magát régi partnerük, az aiMotive felvásárlása. Az üzletet novemberben jelentették be, és vélhetően az eddigi legnagyobb felvásárlással végbe menő exitet hozta össze vele Kishonti.
Beton.Hofi Polgári neve Schwarcz Ádám. Fonogram-díjas rapper, a díjat a Kálvin téri Manna éjjelnappaliban tette közszemlére. Idén jelent meg második albuma, pontosabban mixtape-je, a Playbánia, rendszeres visszatérő a Spotify magyar toplistáin, koncertjeiért a közönség, kollabjaiért pedig a magyar szakma kezd egyre jobban tülekedni.
A NAGY PILLANAT. Szeptemberben főfellépő volt a Budapest Parkban, majdnem telt ház ordította, hogy „száz kurva bűnnel hazamegyek anyámhoz”. Hogy Ádám izzadtság- vagy könnycseppekkel küszködött-e a megható pillanatban, talán nem is kérdés.
Mit fog csinálni, aki önvezető autóban utazik? Milyen társadalmi innováció adhat választ a hulladékkezelés problémáira? A 2020 végén alakult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) az ELTE koordinálásával hasonló kérdésekre is keresi a választ. A cél, hogy partnereikkel – a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal – együttműködve elősegítsék a társadalmi innovációt Magyarországon, […]
Mit fog csinálni, aki önvezető autóban utazik? Milyen társadalmi innováció adhat választ a hulladékkezelés problémáira? A 2020 végén alakult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) az ELTE koordinálásával hasonló kérdésekre is keresi a választ. A cél, hogy partnereikkel – a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal – együttműködve elősegítsék a társadalmi innovációt Magyarországon, és közvetlenül hasznosítható kutatási eredményeket termeljenek. De mik is ezek az eredmények, és hogyan segíthetnek akár a mi hétköznapjainkban? Magyar Dániellel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatójával, a TINLAB projektvezetőjével beszélgettünk.
„Ha azt a szót kimondjuk, hogy innováció, az emberek nagy részének az jut eszébe, hogy valamilyen új technológiai eszközről vagy valami új műszaki paradigmáról beszélünk. Pedig az innováció lehet üzleti, marketing vagy társadalmi innováció is. Utóbbi, szélesen értelmezve, bármely társadalmi problémának az újszerű megoldása, vagy bármely környezeti, gazdasági, technológiai problémának a társadalom által, a társadalmon keresztül történő megoldása” – mondja Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatója.
Például társadalmi innováció az is, ha lakhatással kapcsolatos problémákat innovatív programokkal, társadalmi modelleken keresztül próbálunk megoldani; de társadalmi innováció az is, hogy a technológiák oldaláról jelentkező kérdésekre adunk társadalmi válaszokat. „Mi kell például ahhoz, hogy egy idős, beteg ember elfogadja azt, hogy az ő egészségéről a diagnózist mesterséges intelligencia mondja ki? Vagy éppen egy robot műti meg?” – sorolja a példákat Magyar Dániel.
Ebből a néhány példából is látszik, hogy ez a terület elképesztően szerteágazó, ennek megfelelően a TINLAB-ban is sokféle szakember dolgozik együtt: pszichológusok, jogászok, pedagógusok, neveléstudományi szakemberek, szociológusok, informatikusok, gyógypedagógusok, bölcsészek. A munkát négy területre fókuszálják: a digitalizáció társadalmi hatásaira; a kulturális és oktatási innovációkra; az életminőséget javító társadalmi innovációkra; és a társadalmi innovációs módszertanok kidolgozására.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a TINLAB ugyanúgy foglalkozik az autizmushoz vagy logopédiához kapcsolódó módszerek fejlesztésével vagy emberi kompetenciákhoz kapcsolódó kérdésekkel, új kulturális játszóterek fejlesztésével, mint az informatikai alapú tudásfejlesztéssel és vállalkozói attitűd vizsgálatokkal. De van projektjük a médiaműveltség fejlesztésére is, és arról is van kutatásuk, hogy milyen mechanizmusokon keresztül terjednek az álhírek. Hozzájuk tartoznak a közösségi alapú modellek is: például a támogatott lakhatási szolgáltatás vizsgálata vagy egy város környezetpszichológiai szempontjainak a kutatása is.
A kutatások nem a fióknak készülnek: a TINLAB küldetése, hogy a kutatói szféra mellett a közszférát, a civileket és az üzleti szférát is bevonják. „Van olyan kutatási eredményünk, amit közvetlenül hasznosítani tudnak, olyan is, amit közösen tesztelünk. Ez segíti azt, hogy már eleve olyan eredmények szülessenek, amelyek a célcsoport számára értéket képviselnek. Ez a szemlélet áthatja a labor működését, tematikus fórumaink ezen négy szféra képviselőit rendszeresen összehozzák” – mondja Magyar Dániel. A labor munkájának már most számos eredménye van, ilyenek az iskolai programok, a szemléletformáló termek, cégek esetében az inklúzióra épülő, munkaerőhiányt megoldó programok, de a társadalmi innováció a hulladékkezelési problémákban is segít, például egy miskolci projekt esetében.
A budapesti bérpaloták világa sokakat magával ragad, de a díszletszerű homlokzatok mögött már nem sok lakás hordozza a boldog békeidők polgári miliőjét. Többségüket azóta alaposan átépítették, és a súlyos faajtók mögött ma már irodák vagy apartmanok működnek. A kivételek közé tartozik egy ötszobás lakás az Operával szemközt: még megvan az eredeti parketta, a mennyezetről a régi csillár lóg – igaz, a függönyöket már itt sem a lakók, hanem képletesen, a színpadmesterek húzzák el. Itt, a harmadik emelet 5-ös ajtó mögött működik Fischer Iván Lakásszínháza, vagy ahogy a pesti színházba járók egy szűk rétege ismeri, a Filc.
Csoki, zsepi, nyitott ajtó. Egy jó vezetőnek minden helyzetben gondolnia kell a munkatársakra, vagyis ez a három dolog mindig legyen nála, mondja Árvai Eszter, aki a bevételi számok helyett is a kollégák elégedettségét tartotta vezetőként a legfontosabbnak. Az IKEA ranglétráján gyorsan haladva hamar budaörsi áruházigazgató, majd ausztriai HR-vezető lett, vagyis a legmagasabb nemzetközi pozícióig jutott Magyarországról a bútoróriásnál. Csak aztán túltolta a munkát. Azt mondja, tanult belőle, és most mint mentor adja tovább a tapasztalatait.
„Hosszú az én életem, sok volt benne a kaland” – mondja
Dés László, és órákon át mesél szürreális katonaidőkről, a szocializmus idején megjárt külföldi fesztiválokról, improvizálásról, dalügyekről, meg persze dzsesszről. Közben néha elejt egy viccet, de leginkább mindenről derűsen, színesen és pont olyan jólesőn beszél, mint amikor a szaxofonján muzsikál. Mert bár komponált számtalan dalt, mintegy ötven filmhez zenét, féltucat musicalt, színpadi művet, a szíve mélyén dzsesszzenész maradt. A covid alatt elkezdte írni az önéletrajzát, csak aztán félbehagyta, mert rájött, hogy még van pár elvégezni való dolga, amit majd szintén bele akar írni a könyvébe.