Orvos, filmes, rapper, háborús szakértő. Róluk is szólt 2022. Valakinek fordulópont, másnak lehetőség, hogy másokat segítsen át rajta. Vállaltan szubjektív és vállaltan tízes lista tíz magyarral.
AaiMotive Kishonti László 2015-ben azzal győzte meg az első, nemzetközi nagyágyúkat is felvonultató befektetési körének tagjait, hogy az autógyártás a szoftverek, és nem a hardverek köré fog szerveződni. Többek között a Tesla egyik elsőkörös befektetője is beszállt a projektbe. Kishonti cége, az aiMotive sosem arra játszott, hogy milliárd dolláros befektetésekből több millió dolláros robottaxikat gyártson, hanem hogy olyan keretrendszert építsen, ami bármilyen átlagos autót képessé tesz az önvezetésre.
A NAGY PILLANAT. A Stellantis a világ negyedik legnagyobb autógyára, náluk a Fiat, a Peugeot vagy a Maserati is. Az évtized végére félig-meddig szoftvercéggé akarnak válni – ehhez pedig adta magát régi partnerük, az aiMotive felvásárlása. Az üzletet novemberben jelentették be, és vélhetően az eddigi legnagyobb felvásárlással végbe menő exitet hozta össze vele Kishonti.
Beton.Hofi Polgári neve Schwarcz Ádám. Fonogram-díjas rapper, a díjat a Kálvin téri Manna éjjelnappaliban tette közszemlére. Idén jelent meg második albuma, pontosabban mixtape-je, a Playbánia, rendszeres visszatérő a Spotify magyar toplistáin, koncertjeiért a közönség, kollabjaiért pedig a magyar szakma kezd egyre jobban tülekedni.
A NAGY PILLANAT. Szeptemberben főfellépő volt a Budapest Parkban, majdnem telt ház ordította, hogy „száz kurva bűnnel hazamegyek anyámhoz”. Hogy Ádám izzadtság- vagy könnycseppekkel küszködött-e a megható pillanatban, talán nem is kérdés.
Kevesebb mint egy évtized alatt lett gyakornokból menedzsmenttag Gendúr István, aki a Schneider Electric magyarországi vállalatánál az adatközponti insfrastruktúra üzletágáért felel. Többek között a kritikus infrastruktúráról, a soft skillek fontosságáról, a növekedés kulcsáról és az adattárolás trendjeiről beszélgettünk vele. Kevesen mondhatják el magukról, hogy annál a cégnél lettek menedzsmenttagok, ahol gyakornokként kezdték el karrierjüket. Ezen […]
Kevesebb mint egy évtized alatt lett gyakornokból menedzsmenttag Gendúr István, aki a Schneider Electric magyarországi vállalatánál az adatközponti insfrastruktúra üzletágáért felel. Többek között a kritikus infrastruktúráról, a soft skillek fontosságáról, a növekedés kulcsáról és az adattárolás trendjeiről beszélgettünk vele.
Kevesen mondhatják el magukról, hogy annál a cégnél lettek menedzsmenttagok, ahol gyakornokként kezdték el karrierjüket. Ezen kevesek egyike Gendúr István, aki 2012-ben villamosmérnök-hallgatóként, egy kooperatív képzés keretében került a Schneider Electrichez. „Először a vállalkozási mérnökök közé kerültem, ahol viszonylag hamar kaptam komoly mérnöki feladatokat” – meséli a kezdetekről. Sikerült bizonyítania rátermettségét, így a cég még a képzés lejárta előtt szerződést kínált neki. 2013 júniusától teljes állású vállalkozási mérnökként dolgozott tovább a Schneider Electricnél, ahol több nagy projektet – többek között áramszolgáltatói alállomás-építést és komplett gyárépítéseket – sikerült nagy megelégedéssel koordinálnia. „Ez a pozíció lényegében egy projektmenedzseri feladat, amihez elengedhetetlen az erős mérnöki háttértudás. Ebben a munkakörben éreztem meg azt, hogy a pluszmunkák eladása is jól megy, így a meglévő pozícióm mellett 2016-ban elkezdtem a sales irányába is kacsintgatni. Az akkori vezetőmnek tetszett ez a hozzáállás és felvetette, hogy csatlakozzak a sales csapathoz, ahol jellemzően mérnök kollégák értékesítettek szolgáltatásokat. Nem sokkal ezután elkezdtek jönni a számok, engem pedig kineveztek csoportvezetőnek” – eleveníti fel István az első időszakot.
NÉGY ÉV, NYOLCVAN SZÁZALÉK
A fiatal szakember kinevezése jó lépésnek bizonyult. Négy év alatt – 2016-tól 2019 végéig – 80 százalékkal nőtt a részleg forgalma. Az, hogy István megkapta a lehetőséget, a céges kultúrának is köszönhető: „a Schneider Electricnél jellemző, hogy szeretünk lendületes fiatalokkal dolgozni.”
2020 végén aztán több változás is volt a szervezetben. Ezek egyike volt az Adatközponti Infrastruktúrák (Secure
Power & Cooling Business) részleg átalakítása, ami szoros összefüggésben állt azzal, hogy a Schneider Electric korábban akvirálta a nagyon jó nevű APC céget. A nemzetközi szinten jól működő szinenergiákat itthon is kamatoztatni kívánta. Ők fejlesztették ki azt a technológiát, ami a szünetmentes tápegység piacát létrehozta. A korábbi jó tapasztalatok okán István megkapta a bizalmat a cégvezetéstől, kinevezték a részleg élére és megbízták a transzformáció véghezvitelével, ezzel együtt bekerült a magyar menedzsmentbe is. Ez utóbbi a hazai Schneider Electricnél kifejezetten fiatalos, hiszen a vezetők átlagéletkora 40 év alatti. István és csapata új lendületet adott ennek a részlegnek: két év alatt nagyságrendileg 50 százalékkal sikerült növelniük az árbevételt, a tervek szerint pedig még csak most indulnak be igazán. „A rövidtávú célunk az üzletág árbevételének megduplázása, hosszú távon pedig az a célunk, hogy itthon a teljes vállalat árbevételének 20 százalékát az Adatközponti Infrastruktúrák üzletág adja.”
AMIKOR A SOFT SKILLEK A NYERŐK
Amikor arról kérdezzük Istvánt, minek a következménye a látványos fejlődés, a hozzáállást említi. István saját bevallása szerint nem menedzserként, hanem vezetőként gondol magára, aki át tudta adni a benne meglévő lelkesedést a csapatának, akik motiválciójukkal újabb és újabb lehetőségeket hoztak a cégnek. A vezető úgy rakta össze a jelenleg hétfős csapatát, hogy a tagokban meglegyen a belső motiváltság és a pozitív szemlélet, a kiválasztás során pedig a hard skillek helyett inkább a soft skillek meglétére koncentrált. „Ha mindez megvan, onnantól kezdve nagyon egyszerűvé válik a csapat vezetése, hiszen mindenki egy irányban gondolkodik és tudunk az ügyfelekre koncentrálni.” Az impozáns növekedés másik mozgatórugója, hogy a cégnek sikerült kitörnie a reaktív jellegű értékesítésből. „Korábban három-négy disztribútor és rendszerintegrátor partner felé értékesítettünk – ha ők, illetve az ő ügyfeleik sokat vásároltak, akkor jó évünk volt, ha keveset, akkor gyengébb. E helyett a kissé passzív szerep helyett ráálltunk az ügyfelek direkt kezelésére, továbbá fontos küldetésemnek érzem a cégnél a belső falak lerombolását, amiket már csak az APC felvásárlása is akaratlanul felhúzott. Szerencsére ebben nagy nyitottságra találtam a többi részleg vezetőjénél is. Ennek is köszönhető, hogy immár nem külön kezeljük az egyes üzletágakat, hanem ezek szorosan összekapcsolódnak egymással.”
MI FÁN TEREM AZ ADATKÖZPONTI INFRASTRUKTÚRA?
Az energiatudatosság az utóbbi években vált kulcsfontosságúvá az ipari működésben. A Schneider Electricnél ugyanakkor ez hosszú évek óta fókuszban van, mostanra inkább a piaci környezet fogadókészsége változott meg, így sokkal könnyebb értékesíteni ilyen beruházásokat. Az adatközponti infrastruktúra esetében maga az adatközpont van a fókuszban, a Schneider Electric azonban ennél nagyobb tudással és piaci rálátással rendelkezik. „A szünetmentes tápegység – ami áramszünet esetén is ellátja energiával a kritikus fontosságú fogyasztókat – beépítése jelenleg egy lokális trendnek mondható Magyarországon, amivel az ipari fogyasztók védik a saját termelésüket. Büszkék vagyunk arra, hogy a saját UPS-ünk a Class 1-es védelmet 99 százalékos hatásfokkal tudja.” Ilyen kritikus fontosságú fogyasztó például egy banki szerverközpont, a kórházak, vagy egy gyár, aminél egy váratlan leállás szintén komoly – direkt és indirekt – károkat okozhat. „A hazai piacon úgy látjuk, hogy az ipar más területein és az épületeknél van bővülési lehetőségünk. A Schneider Electric egyik fontos versenyelőnye, hogy például egy adatközpontnál a középfeszültségtől az ipari hűtésig, az álpadlórendszertől a szünetmentes tápegységig, a racktől a PDU-ig és az egészet vezérlő szoftverig mindent készen tud adni. A nagy, centralizált adatközpontok mellett az utóbbi időszakban elterjedőben vannak a kisebb, lokális edge-ek, melyek az adatelőállítás helyén tárolják az adatokat. Ezek feldolgozására a hardverek mellett egy nagyon erős szoftveres tudásunk is van házon belül” – teszi hozzá az Adatközponti Infrastruktúrák üzletág vezetője. (X)
INNOVATION HUB
A Schneider Electric több mint 40 innovációs központot működtet világszerte, az egyik legújabb éppen Magyarországon nyílt meg a közelmúltban. A szigetszentmiklósi logisztikai bázis mellett működő létesítmény átfogó képet nyújt a villamos energia világában zajló digitális átalakulásról, az ügyfeleknek és partnereknek kínált energetikai csúcstermékekről, valamint az Energia 4.0 koncepcióról. Látogatóközpontként szemléletformáló szerepet is betölt, az oktatási funkciója részeként a saját munkatársak és külsősök képzése is a feladatai között szerepel, de kapuja bárki előtt nyitva áll, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A covid és a háború sújtotta világban mindenképpen jó, ha a munkahelyet is megpróbáljuk színessé varázsolni, mondja Boros Judit, a Dessin Design kreatív dekorációs ügynökség alapító tulajdonosa. Szerinte a szép és otthonos irodának ráadásul egyre nagyobb szerepe lesz a munkaerő megtartásában is. Néhány tipp tőle irodadizájnhoz.
Az óraiparban a legváratlanabb pillanatokban törhet ki addig sosem látott hájp, mindegy, hogy százezer euró vagy százezer forint körüli óráról van-e szó. A Rolex és más, lassan már befektetésként kezelt órák példáját már ismerjük, most az ipar másik feléről, a könnyen elérhető szegmensből kirobbanó különlegességekről lesz szó. Pontosabban egyről.
Az energiaválság viharában vette át az E.ON Hungária vezetését Guntram Würzberg, aki az anyavállalat esseni központjából jött. Interjú geopolitikai helyzetről, a kormányzati döntésekről, a legfontosabb stratégiai kérdésekről és az elmúlt évek állami tranzakcióiról, valamint arról, hogy miben más Németország és Magyarország.
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, […]
