Orvos, filmes, rapper, háborús szakértő. Róluk is szólt 2022. Valakinek fordulópont, másnak lehetőség, hogy másokat segítsen át rajta. Vállaltan szubjektív és vállaltan tízes lista tíz magyarral.
AaiMotive Kishonti László 2015-ben azzal győzte meg az első, nemzetközi nagyágyúkat is felvonultató befektetési körének tagjait, hogy az autógyártás a szoftverek, és nem a hardverek köré fog szerveződni. Többek között a Tesla egyik elsőkörös befektetője is beszállt a projektbe. Kishonti cége, az aiMotive sosem arra játszott, hogy milliárd dolláros befektetésekből több millió dolláros robottaxikat gyártson, hanem hogy olyan keretrendszert építsen, ami bármilyen átlagos autót képessé tesz az önvezetésre.
A NAGY PILLANAT. A Stellantis a világ negyedik legnagyobb autógyára, náluk a Fiat, a Peugeot vagy a Maserati is. Az évtized végére félig-meddig szoftvercéggé akarnak válni – ehhez pedig adta magát régi partnerük, az aiMotive felvásárlása. Az üzletet novemberben jelentették be, és vélhetően az eddigi legnagyobb felvásárlással végbe menő exitet hozta össze vele Kishonti.
Beton.Hofi Polgári neve Schwarcz Ádám. Fonogram-díjas rapper, a díjat a Kálvin téri Manna éjjelnappaliban tette közszemlére. Idén jelent meg második albuma, pontosabban mixtape-je, a Playbánia, rendszeres visszatérő a Spotify magyar toplistáin, koncertjeiért a közönség, kollabjaiért pedig a magyar szakma kezd egyre jobban tülekedni.
A NAGY PILLANAT. Szeptemberben főfellépő volt a Budapest Parkban, majdnem telt ház ordította, hogy „száz kurva bűnnel hazamegyek anyámhoz”. Hogy Ádám izzadtság- vagy könnycseppekkel küszködött-e a megható pillanatban, talán nem is kérdés.
A covid és a háború sújtotta világban mindenképpen jó, ha a munkahelyet is megpróbáljuk színessé varázsolni, mondja Boros Judit, a Dessin Design kreatív dekorációs ügynökség alapító tulajdonosa. Szerinte a szép és otthonos irodának ráadásul egyre nagyobb szerepe lesz a munkaerő megtartásában is. Néhány tipp tőle irodadizájnhoz.
A hibrid munkavégzés miatt az irodákban olyan funkciókra is gondolni kell, amikhez otthon hozzászoktunk. • Legyen az irodában valamilyen elvonulós hely, például kanapés sarok, ahol nem széken ülve, lábat lógatva kell dolgozni. Otthon is átülünk a kanapéra, ha már unjuk az asztalnál ülést.
• Azokban a közösségi terekben, ahol a munkatársak együtt töltik az idejüket (konyha, terasz, étkező), érdemes inspiratív dizájnt használni. Itt ne feltétlenül a brand köszönjön vissza, hanem olyan legyen a dekoráció, ami kellemes érzéseket kelt, csökkenti a napi stresszt.
• Amíg mindenki az irodában élte a mindennapjait, addig sok helyen a babzsák-csocsóasztal-pingpongasztal háromszög volt a legelterjedtebb rekreációs közös tér, de mostanra ez egyre inkább háttérbe szorul. Ha hetente csak egyszer vagy kétszer megy be valaki, akkor meeting meetinget ér, és azokat a dolgokat végzik el, amiket otthon nem lehet. Emiatt jogos igény, hogy az irodában lehessen teamekben dolgozni. Ehhez praktikusak a könnyen mozgatható, több funkciós irodabútorok, például a tárolásra is alkalmas gurulós ülőkék, amik egy csapatmegbeszéléshez is praktikusak, ha épp nincs szabad tárgyaló.
• Mivel egyszerre csak ritkán van az irodában az egész csapat, sok helyen nincsenek állandó íróasztalok. Különféle mobil dizájneszközökkel, tárolókkal személyessé tehetik a kollégák azt az asztalt, ahol éppen ülnek.
Az open office előnye és átka: igen, mindenki hall mindenkit. • A hangszigetelésre és hangelnyelésre több eszköz is van: földre rakott akusztikai paravánok, mobilfal, illetve plafonról belógatott panelek vastagabb, hangelnyelő anyagból. Ezeket arculati dekorációnak is használhatjuk. A panelek ideális kiosztásában érdemes hangmérnök segítségét igénybe venni.
• Használhatunk hangszigetelt telefonfülkéket: ezek közül a teljesen zártak működnek jobban, persze elég nagy a helyigényük. Viszont a legtöbb irodabútor-gyártó kínál magasított háttámlás foteleket is, ezek dekorelemként is látványosak, és praktikusak, ha el kell intéznünk egy-egy fontosabb telefonhívást.
Kis büdzséből is fel lehet dobni. • A tárgyalóban vagy a bejárattól a tárgyalóig vezető folyosókon népszerűek az idővonalak, timeline-ok. Felvillantják a cég életének fontos állomásait. Ezek a terek alkalmasak arra is, hogy a fontosnak gondolt üzenetet, életérzést eljuttassák a vendégeknek. Kedveltek a térképek is, a cég terjeszkedése, országos vagy nemzetközi jelenléte prezentálható rajtuk.
• A tárgyaló ajtaján jól mutat a vállalat színeivel készülő szabad vagy foglalt jelzés. Az egyedi irányjelző- és névtáblák is feldobják a tereket.
• A tárgyalókban egyre gyakoribbak a szekrényre ragasztható, írható, letörölhető fóliák, jól helyettesítik a flipchartot vagy a falra szerelt táblákat.
• Az ablakokra a megszokott matricák mellett kapható homokfújt fólia, öntapadós textil is: nyomtatható, körbevágható és a végtelenségig dekorálható.
Legyen zöld az irodánk! • Mivel a belső terek tervezésénél egyre inkább előtérbe kerül a „ne dobd ki, inkább hasznosítsd újra!” filozófia, a különféle öntapadós anyagokkal itt is csodákat lehet létrehozni. Húsz–huszonöt éves ajtókat, bútorokat tudunk újjávarázsolni velük úgy, hogy senki sem mondaná meg, hogy nem vadiújak.
• Népszerűek a zuzmófalak, a növényfalak, illetve a természetes anyagokat, virágokat, füveket felhasználó látványos dekorációk is.
Fáradhatatlanok, emberközpontúak, szociálisan tudatosak és végtelenül szabadszelleműek.
A Z generáció, vagyis a zoomerek megérkeztek a munkaerőpiacra, és nem akarnak igazodni a régi rendszerhez, inkább újat építenének helyette. Négy, a korosztály legfontosabb értékeit megtestesítő pályakezdő mondja el, mit tudnak hozzáadni a zoomerek a munka világához, hogyan lehet motiválni őket, és miként fog kinézni az a jövő, aminek már ők írják a szabályait.
Gauder Milán tizenhét év után eljött a Mastercard globális vezetői posztjáról, mostantól társadalmi ügyekért dolgozik, kötöttségek nélkül. Topmenedzser volt, de közben kategóriákon kívüli szabad ember maradt: egyszerre bohém és kapitalista, Szeret és tud problémákat megoldani, de tépelődni is, okos, de nem szereti magát túl komolyan venni. Talán ennek köszönhető az is, hogy nem a menedzserélet törte be őt, hanem ő a menedzseréletet.
„Hosszú az én életem, sok volt benne a kaland” – mondja
Dés László, és órákon át mesél szürreális katonaidőkről, a szocializmus idején megjárt külföldi fesztiválokról, improvizálásról, dalügyekről, meg persze dzsesszről. Közben néha elejt egy viccet, de leginkább mindenről derűsen, színesen és pont olyan jólesőn beszél, mint amikor a szaxofonján muzsikál. Mert bár komponált számtalan dalt, mintegy ötven filmhez zenét, féltucat musicalt, színpadi művet, a szíve mélyén dzsesszzenész maradt. A covid alatt elkezdte írni az önéletrajzát, csak aztán félbehagyta, mert rájött, hogy még van pár elvégezni való dolga, amit majd szintén bele akar írni a könyvébe.
