Ahogy az élet megannyi területén, a nyugdíj-megtakarításoknál is egyszerre várnak rugalmasságot és stabilitást a magyarok. Az irány tehát egyértelmű, a jó hír pedig, hogy van válasz erre a két különböző igényre.
Az elmúlt időszak számos olyan élethelyzetet eredményezett, melyekben a rugalmasság és a stabilitás egyszerre váltak fontossá. Ez a kettősség formálja jelenleg azt is, hogy mit gondolnak az aktív dolgozók a nyugdíjas évekről és a nyugdíjas évekre való felkészülésről. Egy nemrég elvégzett reprezentatív kutatásunk szerint a magyarok átlagosan kilenc évvel hamarabb szeretnének nyugdíjba vonulni, mint amit reálisnak tartanak, ugyanakkor minden negyedik honfitársunk arra készül, hogy a nyugdíj mellett is dolgozni fog. Az ellentmondás nem véletlen: a megkérdezettek negyede attól tart, hogy az állami nyugdíj összege a nyugdíj előtti jövedelem alig több mint felét fogja kitenni, bőséges vagy legalábbis kényelmes életre így csupán 13 százalékuk számít.
Annak ellenére, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés reális alternatívái lehetnek a nyugdíjcélú megtakarítások, csupán a megkérdezettek negyede tett már félre valamilyen formában a nyugdíjas évekre, ezzel megteremtve a stabilitást. Akik ezt megtették, viszonylag fiatalon, 34 évesen kezdték meg a nyugdíj időszakára való takarékoskodást, ami nagyon jó hír.
A hosszú tartam alatt persze nagyon sokféle élethelyzet jelentkezhet, olyan is, amikor a takarékoskodás átmenetileg háttérbe kerülhet. Ezt a dilemmát a kutatás eredményei is alátámasztották: tíz megkérdezettből közel hatan elgondolkodnának egy nyugdíjbiztosítás megkötésén, ha nem kellene minden hónapban fixen befizetni ugyanazt az összeget.
Nehéz éven van túl a magyar agrárium, és egyelőre 2022 sem tűnik sokkal könnyebbnek. A problémákon túl azonban soha vissza nem térő alkalom is látszik arra, hogy a magyar agrárcégek ne csak lekövessék, hanem az élére állhassanak a hamarosan beinduló, forradalmi változásoknak a szektorban. Az OTP Agrár a jelen és a jövő kihívásainak is átfogó megoldásokkal segíthet megfelelni.
A magyar agrárszektor egyfajta hullámvasútként élte meg az elmúlt bő másfél évet. A pandémia természetesen e szektort is komoly kihívások elé állította, ám a 2021-es év nagy reményekkel indult. „A kormányzat megemelte az uniós támogatások társfinanszírozásának mértékét. Ez azt jelenti, hogy a II. pillérben a következő hét évben 4265 milliárd forint elérhető forrás fog a szektor szereplői számára rendelkezésre állni” – mutat rá Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.
BEGYŰRŰZŐ GONDOK
Könnyű belátni, hogy ez a lehetőség a magyar agrárium jövőjét akár évtizedekre is meghatározhatja. Csakhogy az év aztán mégsem erről, vagy nem elsősorban erről szólt. „Elkezdtek gyülekezni a felhők a szép napos égbolton. Az építőipar kapacitásai erősen végesnek bizonyultak, az anyag- és munkadíjköltségek pedig markánsan nőni kezdtek – hívja fel a figyelmet Szabó István. – Gyorsan elolvadnak így a pályázatokba épített tartalékok, és sokan elgondolkoznak, hogy egy korábban megítélt projektet megvalósítsanak-e az új körülmények között.”
Mindemellett az állattenyésztőket igen súlyosan érintette a sertéspestis és a madárinfluenza is, amelyek 2022-ben is további gondokat okozhatnak. Fontos megemlíteni az energiaköltségek és az inputanyagok drasztikus emelkedését. A beruházási döntéseket a fentieken túl befolyásolja a gyorsuló infláció, és az ezzel párhuzamosan emelkedő kamatszint is. „Várhatóan a korábbi, nagyon alacsony kamatszintek tartósan magasabbak lehetnek a következő években. Persze az elérhető államilag támogatott konstrukciók mellett saját forrású kölcsönöket is kínálunk, így ügyfeleinkkel együtt gondolkodva biztosan meg tudjuk találni a legjobb megoldásokat” – mutat rá Szabó István.
PARTNERI SEGÍTSÉG
Ezekre szükség is lesz a jövőben, hiszen az energiaárak mellett a takarmányárak is az egekbe szöktek. „Nincs üveggömböm, de attól tartok, hogy az élelmiszerárak legkésőbb 2022 március–áprilisában drasztikusan megemelkedhetnek – figyelmeztet az ügyvezető igazgató. – Az előttünk álló évben nem a beruházási hitel, hanem a forgó finanszírozás lehet a hajtóereje az agrárhitelezésnek, és slágertermék lehet a terület alapú támogatások előfinanszírozása.”
A jelen problémáinak azonban nem szabad teljesen elterelni a szektor szereplőinek figyelmét a jövő kihívásairól és lehetőségeiről. Szabó István úgy látja, hogy a világ egy hatalmas átalakulás küszöbén áll, és a nehézségek egyben kitörési esélyeket is kínálnak. „A mezőgazdaságban is óriási energiahatékonysági, versenyképességi fejlődést hozhat a digitális átállás, és ha megnézzük a pályázati kiírásokat, ezek is ebbe az irányba igyekeznek terelni a termelőket. Az EU egy zöldebb, hatékonyabb Európát és világot akar, és a finanszírozás is a fenntarthatóságot helyezi egyre inkább előtérbe. Ez eleinte jelenthet többletkiadást, ám a források hatékony kihasználásával jól is ki lehet jönni a változásokból. Azt látom, hogy mindenki gondolkodik, és kell is gondolkodni. Fontos, hogy legyen egy megbízható partner, üzletfél, aki átfogó, jövőálló megoldásokat tud javasolni, az OTP Agrár pedig pontosan ilyen” – tette hozzá Szabó István.
Mi lesz a részvénypiacokkal, ha tartós marad a bérnyomás, és elszáll az infláció a világban? Mennyire viseli meg a magyar gazdaságot a választási kiköltekezés? Jön-e április után a feketeleves? Hogyan fektetnek be a nagyon bizonytalan időszakban a portfóliókezelők? Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója és Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzsere tekint ki 2022-re.
Breitling, Cartier, Maurice Lacroix, Pandora, Raimond Weil, Zenith – ezeknek a márkáknak az óráit és ékszereit a Juta üzletekben lehetett először megvásárolni Magyarországon. Az induláshoz harminc évvel ezelőtt kellett egy német rokon, akinek az üzleti bölcsességeit aztán a második generáció is hasznosította. Az egymást jól kiegészítő testvérpár két tagja, Simon Anna és Zsuzsa azt szeretnék, hogy az ékszer szóról mindenkinek az ő üzletük jusson eszébe.
Harmadszor készítjük el röviddel a választások előtt a Forbes milliárdoslistáját. Nem csak a mi hétköznapjainkat itatja át a politika szinte száz százalékosan, a leggazdagabb magyarokat sem mozgatta meg soha ennyire. Van, aki előremenekül, van, aki nyíltan állást foglal, és olyan is, aki maga venné át az egész ország vezetését. Egy dolog biztos: sokan érezhetik úgy, hogy nagyobb a tét, mint valaha.
