Újult erővel rángatják a forintot a legújabb világpiaci események, június közepén az euróárfolyam átlépte a 400 forintos (rém)álomhatárt. Pedig 2008-ban még a 250 forintos szint meghaladása késztette pánikra a piacokat és a hazai közvéleményt. Változnak az idők.
január 7. A legnagyobb forintgyengülés A rendszerváltás utáni években nem igazán volt devizapiac, a forint értékét más fizetőeszközökhöz képest központilag határozta meg az állam. 1991 elején 15 százalékos forintleértékelésről döntöttek, abszolút napi rekord volt.
június 5. Amikor az állami forintgyengítés túl jól sikerült CHF: 174,15, EUR: 268,59 2001-től szabadon folyhatott a devizakereskedelem, de az állam továbbra is hivatalosan bejelentett árfolyamcélt követett a forint-euró viszonyban, széles toleranciasávval. Júniusban a forint célárfolyamát 2,3 százalékkal emelték meg, ezt a fizetőeszköz egy jóval nagyobb mértékű, 4,8 százalékos gyengüléssel hálálta meg.
október 10. Amikor a válság elérte Magyarországot CHF: 173,26, EUR: 264,03 2008-tól már nincs árfolyamcél, se sáv. Bár nyáron a forint történetének legerősebb időszakát élte (az euró 230 forintnál is kevesebbet ért), a pénzügyi válság végül Magyarországot sem kímélte, a hazai deviza egy nap alatt 15 forintot gyengült, és végül 264 forintos szinten állt meg.
február 4. Amikor először ért egy euró 300 forintot CHF: 200,94, EUR: 300 Ahogy a híres idézet is tartja: this is Sparta!
január 15. A svájci frank árfolyama az égbe, Nagy Márton pedig mennybe ment CHF: 319,27, EUR: 321,34 A svájci jegybank 2015 elején dobta le az atombombát: elengedték a rögzített frank-euró árfolyamot, amire rögtön erősödni kezdett a svájci fizetőeszköz. Az árfolyam 266 forintról hirtelen 400 forintra ugrott, végül napi átlagban 319 forinton állt meg. A magyar kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori alelnökének, Nagy Mártonnak a szorgalmazására, jó időzítéssel már korábban lezárta a devizahitelek forintosítását. Így a forintgyengülést jóval kevesebb svájcifrank-hiteles érezte meg.
április 22. Amikor elbúcsúztunk a 300 forint alatti eurótól CHF: 292,65, EUR: 300,21 2009 és 2015 között jelentős kilengésekkel, de fokozatosan gyengült a forint az euróhoz képest. 2015 áprilisában volt az utolsó alkalom, amikor a napi középárfolyam 300 forint alatt tartózkodott.
március 18. Amikor a covid elintézte a 350 forintos eurót CHF: 331,96, EUR: 350,17 Bár március elején még 340 forint alatt oldalazott az árfolyam, az egyre növekvő koronavírus-esetszámok megijesztették a befektetőket. Először került 350 forintnál többe egy euró.
március 7. AMIKOR ELŐSZÖR BENÉZTÜNK 400 FÖLÉ CHF: 395,79, EUR: 397,31 Az orosz–ukrán háború csapása a forintra: egy nap alatt az euróárfolyam több mint 15 forinttal ugrott feljebb. Délelőtt rövid időre először léptük át a 400-as szintet, de napi átlagban is belátható közelségbe, 397 forintra került az árfolyam.
június 1. A különadók és az MNB összehozza a második csúcstámadást CHF: 385,26, EUR: 397,03 A forint egyébként sem volt jó hangulatban az olajembargó és a belengetett különadók miatt, amit csak tetézett, hogy az MNB tovább lassította a kamatemelést. Az euró árfolyama megint 397 forintra emelkedett napi átlagban.
június 20. 400 forint CHF: 393,88, EUR: 400,21 Júniusban folyamatosan a 400-as csúcsot ostromolta a forint, de az euróárfolyam csak órákra került 400 forint fölé, végül 20-án napi átlagban is sikerült meghaladni ezt a határt.
Nem a nyugalomról híresek mostanában a pénzpiacok, a pandémiás helyzet után szinte egyből jött a háború és az infláció. Pánikhelyzetben sokan hoznak hirtelen döntéseket befektetéseiket illetően,de egy jó privátbanki tanácsadó nem csak ilyenkor segít kiutat találni, hanem a hosszú távú stratégiákat tekintve is partner.
Hogyan reagálnak a hazai privátbanki ügyfelek a mostani igen turbulens gazdasági környezetre?
Az utóbbi két évben nagyon érdekes befektetői magatartásokat láttunk, bizonyos stratégiák sikeresek voltak, mások nem. A világban kétszer is néhány óra alatt alakult ki olyan pánikhelyzet – a pandémia kezdetekor, illetve az orosz-ukrán konfliktus élesedésekor –, ami akkor úgy tűnt, hogy mindent meg fog változtatni. Hasonló esetekben a tankönyvi recept szerint sokan esnek pánikba, és eladnak – ami ilyenkor már késő. A Raiffeisen privátbankárai abban segítenek ügyfeleiknek, hogy ezekből a helyzetekből is előnyösen tudjanak kijönni. És ez nem csak egy szlogen, az eredményeink megnyugtatóan visszaigazolnak bennünket.
Ezt valahogy úgy kell elképzelni, hogy leülnek az ügyféllel, és átnézik, mibe lenne érdemes a vagyont befektetni?
Részben igen, de manapság már nem mindig van idő leülni. Ráadásul nem is feltétlenül van erre szükség, mert nagyon fejlett digitális megoldásaink vannak, amelyek nemcsak a befektetési stratégiák kialakítását támogatják, hanem a piacokhoz történő gyors hozzáférést is. Ez persze nem elég. Akkor jó egy privátbankár, amikor nem csak egy terméket ad el, hanem valódi befektetői szemlélettel kezeli a rábízott vagyont. Ezt mi minden bankárunknál garantálni tudjuk.
Nem elég az, ha valaki csak ül a számítógépénél és vásárol-elad a piaci hírek alapján?
Létező stratégia, de nagyokat lehet veszíteni vele. Ma a gazdasági hírszolgáltatás is üzlet, aki csak innen tájékozódik, könnyen eltévedhet. Rengeteg az információ és nem mindig könnyű eldönteni, hogy mi a valóság. Szeretnék emlékeztetni: egyesek a pandémia kezdetekor az ingatlanárak összeomlását vizionálták, akik azonban köszönik, azóta is tovább emelkednek. Nálunk óriási tudás és tapasztalat gyűlt össze az elmúlt 25 év alatt, és ezt igyekszünk a minket választó ügyfeleink érdekében kamatoztatni. Sokakat le tudtunk beszélni például 2020 tavaszán a pánikeladásról, és inkább venni kezdtünk helyette – jelentős hozammal.
Jelentősebb vagyonnál már nem csak a hozam, hanem a jövő is kérdésként merül fel egy idő után. Mit szoktak javasolni, ki vegye át a stafétát például egy sikeres portfóliónál?
A generációváltás és az utódlás, valamint az ehhez kapcsolódó vagyoni kérdések nagyon kényes témának számítanak – nemcsak Magyarországon. Pedig időben el kell kezdeni – és ebben nagyon sokat tudunk segíteni. Beszélni kell a kérdésről, és meg kell tenni a megfelelő lépéseket, ettől pedig sokan ódzkodnak, sokszor addig, amikor már nincs lehetőség döntésekre. Rengeteg a téves információ, többen is nagyon meglepődtek már fennállásunk alatt, amikor a közjegyzői irodából üres zsebbel jöttek ki, elveszítve a korábban – tévesen – remélt anyagi biztonságot. Borzasztó nehéz ennek mondjuk egy vasárnapi családi ebéd után nekiülni, de sort kell rá keríteni. Mi fel tudjuk hívni a figyelmet a kockázatokra, a jogi buktatókra, és olyan terveket tudunk kidolgozni, amelyek tartósan biztosítják a felhalmozott vagyontömeg értékállóságát, de akár magát az egész folyamatot, a beszélgetéseket nem tolakodóan, segítő szándékkal moderáljuk.
Napjaink egyik slágertémája a fenntarthatóság. Léteznek már zöld befektetések? Önöknél elérhetők ilyen termékek?
Abszolút, több ESG befektetési terméket is kínálunk. Ezeknél az alapoknál kiemelt szempont, hogy csak ökológiai, társadalmi és etikai alapon felelősnek tekinthető vállalatok által kibocsátott értékpapírok kerülhetnek a portfóliókba. A forint mellett dollár és euró megtakarítások elhelyezésére is alkalmasak, főképp közép és hosszútávú célok megvalósítására. Sokan keresik a zöld befektetéseket, de nem minden zöld a pénzpiacokon sem, ami annak látszik – mi ebben is bizalommal tudunk segíteni.
Bálint Attila, a Raiffeisen privátbanki üzletágának vezetője csapatával az eltelt 25 évben átélt már több gazdasági krízist, háborúkat vagy éppen dübörgő konjunktúrát. Olykor napokig nem tudták letenni a telefont, mert folyamatosan érkeztek a halasztást nem tűrő vételi és eladási megbízások. Azt mondja: amit az utóbbi években láttunk, az biztosan új fejezetet nyit a gazdaságtörténeti könyvekben.
Szűrés, megelőzés, innováció és társadalmi felelősségvállalás – a SYNLAB Hungary Kft. az ország legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatójaként folyamatosan fejleszt és tesz a jövőért. Póda Tamás kereskedelmi és marketingigazgatóval beszélgettünk.
Senki sem nyit úgy ajtót, mint Nagy Ervin. Beront, de közben csak megérkezik. Egy robbanás a mozdulat és a jelenléte is. Most már azt is tudom, hogy ezt a rengeteg energiát gyerekkorában mivel kötötte le. Versenysportoló volt, akkor még követte az apai mintát, idősebb Nagy Ervin az MTK profi focistája volt. De Ervin szülei valamit nagyon tudtak, vagy […]
Egy futballklub károsanyag-kibocsátása is visszafogható, de sokkal többet lehet elérni azzal, ha szurkolóik lesznek környezettudatosabbak, mondja James Atkins, és Planet Super League nevű kezdeményezésével fenntarthatósági cselekvésekre épít bajnokságot angol szurkolóknak. Hamarosan talán a műanyagszemét miatt aggódó fradistáknak is lesz mit játszaniuk.