Mint már hat éve (szinte) minden hónapban, a júniusi magazint is saját szeánszon, Kilövés nevű rendezvényünkön prezentáltuk a nagyérdeműnek. Így vagy úgy, de meghívott vendégeinkkel most gasztrósabbra vettük a figurát. Meghintettük az estét színházzal, mesterséges intelligenciával és… csempebolttal is.
Haidekker István A Deligo Vision Technologies társalapító vezérigazgatója. Testvérével, Balázzsal egy telekocsis alkalmazásból exiteltek, hogy következő startupjukban mesterséges intelligenciával felvértezett kioszkkal gyorsítsák fel Európa kantinjaiban a sorban állást és a fizetést. Nemrég másfél millió eurós befektetési kört zártak.
Tihanyi Eszter és Török Balázs A Fragola fagylaltozólánc tulajdonosai. Pontosabban most már nemcsak azt az évi egy tonna fagylaltot főzik le, a márka alatt már több olasz étterem, sőt színházra és zenére specializálódott bisztró is megnyílt. „Most melegszik össze a kultúra és a gasztronómia, egyelőre sikeresnek tűnik” – mondták a színpadon.
Tihanyi Eszter és Török Balázs A Fragola fagylaltozólánc tulajdonosai. Pontosabban most már nemcsak azt az évi egy tonna fagylaltot főzik le, a márka alatt már több olasz étterem, sőt színházra és zenére specializálódott bisztró is megnyílt. „Most melegszik össze a kultúra és a gasztronómia, egyelőre sikeresnek tűnik” – mondták a színpadon.
Hercegi örökség, európai színvonalú műemléki felújítás – Eszterháza ma lenyűgöző kiállítótér. Luxus, elegancia, barokk illúzió és optikai csalódás.
Fertőd, régi nevén Eszterháza. Esterházy „Fényes” Miklós a 18. század második harmadában kezd az itt álló kis vadászkastély átépítésébe. Mire a munka végére ér, európai tényezőnek számít – a birtok európai rangját és a család tehetősségét mutatja, hogy Joseph Haydn két évtizedig élt itt, és volt a család zenekarának vezetője. Nem csoda, hogy Mária Terézia állítólag azt mondta: „Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom.”
A művelt, és magát kifinomult művészekkel körülvevő megbízó a zseniális tervezőnek bizonyuló Jacoby Miklóst bízta meg az átalakítással. Megbecsültségét jól jellemzi, hogy a hercegi főépítész nagyobb javadalmazást kapott, mint Haydn. A munka eredménye egy minden elemében harmonikus egységet képző barokk mestermű, „a magyar Versailles” lett, és kivívta a kortársak elismerését. Mőcsényi Mihály, a hazai tájépítészet egyik legnagyobb alakja szerint „Eszterháza lenyűgöző varázsa, magával ragadó egyéni alkata – a cour d’honneur bűvöletbe ejtő monumentalitásán túlmenően – a rafináltan megoldott, kecsesen elegáns, szemfényvesztéses szabálytalanságokban rejlik”.
A kastély a 19. században élte második fénykorát, amikor Esterházy Miklós herceg felesége, Cziráky Margit grófnő hozományából neobarokk-rokokó stílusban modernizálták. Igazi „Lustschloss” volt, télikerttel, képtárral, kávéházzal, operaházzal, a kertben vízesésekkel, sőt a grófnő még egy úszómedencét is építtetett.
A nyugati szárny felújítása 2014-ben kezdődött Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h Építésziroda) vezetésével. Az épületrész funkciója többször is változott: volt itt hercegi könyvtár, porcelánkamra, lóistálló és kertészeti iskolai tornaterem is. A műemléki felújítás forrásanyag hiányában különösen nagy feladatnak bizonyult, de az építészek munkája nyomán európai színvonalat képviselő, elegáns kiállítótér jött létre.
Aszimmetria mindenütt „Rengeteg szabálytalansággal találkoztunk, a belső térszervezés mindenféle racionális elképzelést felülírt” – mondja Gunther Zsolt építész. Az egységes külső mögött valójában nagyon is bonyolult, aszimmetriákkal teli szerkezetek húzódtak. A képtár lefedéséről semmiféle nyom nem maradt. Az eredeti födém régen eltűnt, ebből a korszakból csak alaprajzok maradtak. A szovjet megszállás alatt a kastély majdnem teljesen elpusztult, az ekkori fedélnek semmi köze sem volt az eredetihez.
Barokk illúzió Az építészek végül az úgynevezett kosárgörbe forma mellett döntöttek, belülről kazettákra osztották. Fontos szempont volt, hogy mindegyik alkalmazott forma áthallásokat rejt a történeti térképzés irányában, viszont mai anyaghasználattal készült. A barokk illúzió jegyében a födém a mennyet jelképezi – ezt a hatást az építészek egy különleges anyaggal, az úgynevezett Barrisol-fóliával erősítették, ami tökéletesen eloszlatja a felülről jövő fényt, és szinte éteri hatást eredményez, ráadásul a képtárban gyakorlati szerepe is van, a szórt fénytől nem csillan be az évszázados festményeken a lakk.
Optikai csalódás „A padló fényességével az égre utaló mennyezet párja. Mindkettő az illúziókeltés eszköze” – mondja Csillag Katalin. Mivel az eredetiről semmiféle támpontjuk sem volt, az építészek a korabeli velencei palotákból merítettek inspirációt. Olasz köveket választottak, három színben: a zöld verde serpentino, a fekete nero marquina, a fehér blanco macael. Ezek közül a zöld és a fekete színűeket fényesre, a fehéreket viszont mattra polírozták. A különlegesen csiszolt üvegelemeken megcsillanó fény a korabeli csillárok atmoszférájára emlékeztet.
Pasztellkék terem Hogyan kapcsolódjanak egymáshoz a volt hercegi könyvtár nagyobb, neutrálisabb tere és a színesen maradó barokk terek? A megoldás az úgynevezett pasztellkék terem lett, ami színével közvetít a fehér és a díszesebb barokk terek között.
A világ egyik legjobban vágyott szigetcsoportja sokaknak a földi paradicsom érzetét adja, a helyiek mindent meg is tesznek az utazók kiszolgálásáért. És közben maguk is azt érzik, nincs menőbb, mint reszortszigeten dolgozni.
Nagy Ervinre mindig hallgattak a szülei. Engedték, hogy biciklin nyakába vegye Dunaújvárost, ha épp udvarolni támadt kedve, mehetett, amikor tizenhat évesen elszegődött Münchenbe kubikolni, de meghallották azt is, hogy színész szeretne lenni. Később SZFE-s tanárai sem próbálták megzabolázni szépfiús vidéki nyerseségét, hagyták, hogy ösztönei úgy működjenek, ahogy kell. A szabadságérzet vezérelte, amikor 1999-ben társult a Katona József Színházhoz, és akkor is, amikor két évtizeddel később úgy döntött, eljön. Sohasem volt még annyira a maga ura, mint most, de függetlenségét hamarosan teljesen új szintre emeli – ezúttal azonban már nem színészként.
A Márton házaspár a 40-es évek végén a Rajk- és a Mindszenty-perről tudósította a nagyvilágot, kisebbik lányuk már Amerikából folytatta az örökséget. Marton Kati huszonévesen elnyerte a televíziózás Pulitzerét, négy évig tartó munkával nemrég megírta a magánéletét köztudottan nagyon óvó politikus, egyben a világ egyik legbefolyásosabb embere, Angela Merkel életrajzát. Kapcsolatrendszere nemzetközi, újságírói profizmusa amerikai – lelkületre viszont továbbra is éppúgy magyar, mint nyolcéves korában, amikor szüleivel elmenekült Magyarországról.
