Senki sem nyit úgy ajtót, mint Nagy Ervin. Beront, de közben csak megérkezik. Egy robbanás a mozdulat és a jelenléte is. Most már azt is tudom, hogy ezt a rengeteg energiát gyerekkorában mivel kötötte le. Versenysportoló volt, akkor még követte az apai mintát, idősebb Nagy Ervin az MTK profi focistája volt. De Ervin szülei valamit nagyon tudtak, vagy […]
Senki sem nyit úgy ajtót, mint Nagy Ervin. Beront, de közben csak megérkezik. Egy robbanás a mozdulat és a jelenléte is. Most már azt is tudom, hogy ezt a rengeteg energiát gyerekkorában mivel kötötte le. Versenysportoló volt, akkor még követte az apai mintát, idősebb Nagy Ervin az MTK profi focistája volt. De Ervin szülei valamit nagyon tudtak, vagy talán még inkább éreztek. Hagyták, hogy gyerekük maga intézze a dolgait, bíztak benne. Ervin irányt váltott, és szokatlan egyértelműséggel lett színművészetis diák, majd a Katona József Színház színésze, amit aztán nemrég otthagyott, hogy most már tényleg és teljesen a maga ura legyen. Akkor még maga sem tudta: ennek fontos része lesz, hogy hosszú napokon át Zámbó Jimmynek öltözik. De szereti a kihívásokat, és ez most tényleg az. Ahogy mondja, csúszós részén van a karrierjének.
Ervin szülei valamit nagyon tudtak. Vagy talán még inkább éreztek.
A gyerekkor nem csak a címlapsztoriban kerül elő. Rövid részletet hozunk a forbes.hu-n megjelent felnövéstörténetből, amit Gólya Ági írt Neogrády-Kiss Barnabásról. Egy nem mindennapi gyerekkor, nem mindennapi gondossággal megírva rejtőzik az oldalon lévő QR kód mögött. Marton Kati szintén döbbenetes gyerekkoráért nem kell kattintani, elég az 56. oldalra lapozni. Az Amerikában élő, de Magyarországon született újságíró nemrég Angela Merkelről írt könyvet, de csak azután, hogy hosszú évekkel korábban már elmesélte egy műben szülei, az utolsó külföldre tudósító magyar újságírók 50-es évekbeli történetét.
Ebben a nyári Forbesban hozunk még pár oldalt a 400 forint körüli euróárfolyamról és arról, mi a teendő ilyenkor, ha külföldre indulsz nyaralni. De itt van Nyíri József portréja is, akiről először 2014-ben írtunk. Azóta megváltozott körülötte a csapat és a cégnév is párszor, de a lényeg nem: továbbra is a magyar fintech piac élvonalában van, és azon dolgozik, hogy a bankok a rendelkezésükre álló adatokat még okosabban tudják használni. Nem kevésbé Forbes-sztori az Andriska Pékbisztró sem, a menedzservilágból kiugrott házaspárral, akik budapesti egzisztenciájukat tették fel (szó szerint) egy minden szegletében minőségi Balaton-felvidéki pékség kedvéért. Bejött.
Egy futballklub károsanyag-kibocsátása is visszafogható, de sokkal többet lehet elérni azzal, ha szurkolóik lesznek környezettudatosabbak, mondja James Atkins, és Planet Super League nevű kezdeményezésével fenntarthatósági cselekvésekre épít bajnokságot angol szurkolóknak. Hamarosan talán a műanyagszemét miatt aggódó fradistáknak is lesz mit játszaniuk.
Climate change for football fans – ilyen címmel könyvet kiadni alighanem a bátorság újraértelmezése. Te mégis ezt tetted. Miért? Már régóta foglalkoztam éghajlatváltozási témákkal, 2005-től blogot írtam, ebből született meg a könyv. Alapvetően az akkori éghajlatváltozási politika kritikája volt. Olvashatatlanul unalmas lett. Ezért átírtam úgy, hogy egy burnley-i családról szóljon, akik elkötelezett szurkolói a helyi csapatnak. Semmit sem tudnak a klímaváltozásról, amíg össze nem futnak egy ukrán fickóval, akit – épp ellenkezőleg – nem érdekel a foci, de otthon van a környezeti kérdésekben. Fogadásból együtt töltenek egy szezont, és közben az ukrán srác elmondja nekik a kritikáit.
A Planet Super League (PSL) ötlete ebből a könyvből született meg, vagy kvótakereskedő cégedből, a Vertisből? Abból, hogy rájöttem, a focinak tényleg van társadalomformáló ereje, és kíváncsi voltam, elég nagy-e ahhoz, hogy szurkolókat olyan dolgokra vegyen rá, amikre korábban nem gondoltak volna. Ehhez jön, hogy Angliában egészen mást jelent a futball, mint Magyarországon. Sokkal erősebb a társadalmi beágyazottsága.
Meg a merítés is nagyobb, ha valamit kezdeni akarsz a szurkolókkal. Egyszerűen sokkal többen járnak meccsre. Nyilván, de van azért még valami. Nagyobb nyitottságot érzek Angliában a szurkolók körében a zöld gondolatra. Ebben közrejátszik, hogy demográfiailag Angliában a meccsre járók lényegében leképezik a társadalmat. Egy stadionban ugyanúgy látsz fiatalokat, zsidókat, nőket, szikheket, feketéket. Magyarországon ez sokkal kevésbé van így. Itt van egy elit, ami nagyon szereti a focit, de a betont talán még jobban. (Mosolyog.) Van sok más futballrajongó, de ők nem annyira képezik le a társadalmat.
Hogy lett ezekből az adottságokból a PSL? És miről szól pontosan? Az volt a cél, hogy a zöld gondolatot olyanokhoz is eljuttassuk, akiknek egyébként nincs idejük vagy pénzük ilyesmivel foglalkozni. Nem beszélhetünk Tesla-vásárlásról azoknak, akiknek arra sincs pénzük, hogy a tizenöt éves autójukat lecseréljék. A zöld törekvések sokszor negatív előjelűek, nyomasztók. Mi azt akartuk elérni, hogy inkább pozitív motivációt kapjanak.
Hogyan? Regisztrálni kell a PSL oldalán, ezután ki kell választani a kezdeményezéshez csatlakozó hatvanhat klub közül a kedvencünket. Ezután mindenki választhat magának egy zöld célt, amit teljesít, és egy kép vagy videó feltöltésével bizonyítja is. A szurkolók úgy rúgnak gólt, hogy elérik a célt. Így hirdetünk meg általában öt-hat hetes tornákat, és hetente vannak a meccsek. Vannak azért vicces „csalások” – például volt, aki húsmentes étkezést vállalt, és M&M cukorkáról töltött fel képet.
James Atkins egy elég unalmas munkahelyet hagyott ott Németországban, amikor Magyarországra jött.
Mi a jó ebben a kluboknak, és mit adnak hozzá a nevükön kívül? Minden profi angol csapatnak van alapítványa, ahogy Magyarországon például a Fradinak is van. Egyre többen kezdenek foglalkozni a fenntarthatósággal. Egy nagy klubnál lehet a stadion és a csapat működését zöldíteni, hiszen a Premier League csapatai évente átlag húszezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. De ha van mondjuk egymillió szurkolójuk, és mindegyik körülbelül tíz tonna kibocsátásért felel, az rögtön tízmillió tonna szén-dioxid, amit vissza lehet szorítani. Ezzel sokkal nagyobb hatást lehet elérni. Van nyomás a ligától és a tulajdonosoktól, de a járvány alatt az is kijött, hogy mennyire fontos kapcsolatot tartani a szurkolókkal. A PSL erre új lehetőséget ad.
Szurkolóként kapok valamit a zöld jótettekért cserébe? Egyrészt baromi jó érzés, hogy most nem a csapat hoz neked trófeát, hanem te neki. A családokban az anyák örülnek, hogy zöld témákkal foglalkozhatnak a gyerekek, az apák pedig a közös időtöltésnek. Új és érdekes látásmódot kapnak. Fejlesztenünk kell a játékélményt és a közösségimédia-kampányt is. Aztán egyes klubok mezt ajánlanak fel legjobban teljesítő szurkolóiknak. Például a Spurs, ők komolyan veszik a fenntarthatóságot, új stadionjukat is ebben a szellemben építették. Náluk történt, hogy Lucas Moura, az egyik játékosuk felhívott egy családot, hogy gratuláljon. Ez óriási!
Aztán van két kissrác, akik, miután a Cambridge United megnyerte az egyik tornánkat, a BBC egyik legnépszerűbb műsorában, a The One Show-ban adtak interjút. Jellemzően egyébként családok játszanak. A klubokon keresztül rengeteg iskolába eljutunk, mert az alapítványaik akár negyven–ötven iskolával vannak kapcsolatban.
Van konkrét számotok, hogy mennyi szén-dioxidtól vagy hulladéktól kíméltétek meg a környezetet? Azt tudjuk megbecsülni, hogy az átlagos angol életstílushoz képest mekkora kibocsátáscsökkentést okoz egy-egy tevékenység. Például összevetjük az átlagos angol, húsos ebéd kibocsátását egy vegán ebédével. Vagy ha valaki biciklivel megy dolgozni autó helyett. Ezek alapján négyszáz tonna szén-dioxidot takarítottak meg velünk, ami persze pici szám, de egyelőre a kezdeményezés is az.
Hányan működtetitek a céget és az oldalt? Első blikkre nem úgy tűnik, hogy sok munkát és pénzt igényel a fenntartásuk. Van két teljes munkaidőben dolgozó srác Angliában, egy félállásban dolgozó Budapesten, és foglalkozik vele egy francia is. De ahogy növünk, húsz–harminc emberre is szükségünk lehet. Foglalkozni kell a klubokkal, szurkolókat toborzunk, szükségünk van dizájnerre, kreatív munkára. Szerencsére egy brandingcég elvállta, hogy ingyen felépíti a márka arculatát. 2020 elején jött Tom Gribbin CEO-nak a csapathoz. Nagyon okos, tisztán gondolkodó srác, dolgozott a Notthingham Forestnél, van tapasztalata a fociban. Jól ki tudta találni, hogyan kell felépülnünk. Összességében tíz–tizenkét fontos szerep kellene, hogy legyen a PSL-nél.
Milyen forrásokból működtök? A fenntartásunkat most saját zsebből fizetjük. Az első, 2020-as szezonban a Tesco támogatott minket, ez tök jó volt. Aztán a Nestlé egy vitaminos almárkája is beszállt, illetve a brit közműszolgáltató, a National Grid. Egyre több cégnek fontos, hogy zöld projekteket szponzoráljanak. Az a dolgunk, hogy megtaláljuk az ilyen befektetőket és támogatókat. Közben igyekszünk elkerülni a greenwashingot, a kamuzöldítést, olyan támogatást nem fogadnánk el. De ezért még senkit sem kellett visszautasítanunk. Hosszú távon szeretnénk bebizonyítani, hogy zöld kezdeményezés is lehet üzletileg sikeres.
Hogyan tovább Angliában? A mostani, általunk szervezett bajnokságok számát növelni kell, hogy mindig jelen legyünk. A Fantasy Premier League-nek ez nagyon jól megy. Aztán az új feladatok kitalálása mellett fontos a szemléletformálás. Angliában már sok startup foglalkozik azzal, hogy miként lehet szokásainkat jó irányba terelni. Ilyen céggel szívesen működnénk együtt, hogy a fociszurkolókra szabjunk valamilyen programot. Mert könnyebb csoportban cselekedni. Sokan azt gondolják, hogy minek tegyenek bármit a környezetért, amikor ott van több milliárd ember, aki a füle botját sem mozdítja. Közösségben ez is más, ilyen irányba szeretnénk elmozdulni.
A Premier League-csapatok közül a két manchesteri, a City és a United nem csatlakozott a PSL-hez. Kopogtattatok a Glazer családnál és elhajtottak titeket? A Citynek és a Unitednek is nagyon tetszett az ötlet, de nehéz dolgunk van. A klubok a zöld szemléletformálás mellett rengeteg társadalmi felelősségvállalási projektet visznek, nem fér bele minden. Vannak, akik szegények fogászati ellátását támogatják, aztán ott van a Pride, a Black Lives Matter, ezek mellett is kiállnak. Az Arsenal nemrég a késeléses gyilkosságok ellen lépett fel hófehér mezben.
Terveztek kimozdulni a szigetről? Én megnéznék egy zöld nyugat-magyar rangadót a Haladás és a Zete között! Előbb azt mondtam, hogy Magyarországon erre kevesebb a nyitottság. De közben pár éve meg a Fradi egyik Ludogorec elleni meccse után a Twitteren láttuk, hogy a szurkolók azon gondolkoznak, mit kezdhetnének a sok műanyaghulladékkal, ami utánuk marad a stadionban. A PSL indulásakor volt is pár nagyon pozitív beszélgetésünk a Fradival. Máté Bálint, a nemzetközi projektmenedzserük nagyon nyitott a zöld témára, biztatott is minket, hogy találjunk ki valamit közösen. Akkor úgy éreztük, hogy kevesen vagyunk, célszerűbb egyelőre Angliára koncentrálnunk. De valamikor jó lenne majd magyarországi projektbe fogni.
A Manchester united-szurkoló
Elmondása szerint „elég unalmas” munkahelyet hagyott ott 1995-ben Németországban, amikor magyar feleségével Magyarországra költözött, hogy itt próbáljon szerencsét. Cambridgbe-ben modern nyelvek és lingvisztika szakon tanult, később az Arthur Andersen pénzügyi cégnél dolgozott, az 1990-es évek elején pedig hulladékgazdálkodással foglalkozott.
Magyarországra költözése után három évig a Deloitte budapesti irodájának munkatársa volt, majd 1998-ban a ma már Blackrock alkalmazásában álló Paul Bodnar amerikai–magyar befektetési szakértővel megalapította a szén-dioxid-kvótával kereskedő Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt.-t. James nemrég kiszállt a cégből, de részesedése van a Graphisoft Parkban működő vegán menzában, a Planteenben, és több fővárosközeli biofarmban is érdekeltséget szerzett.
A XII. kerületben egy beporzóbarát, évelő kertek kialakítását elősegítő projektben vesz részt, korábban két környezetvédelmi témájú regényt írt. Több vállalkozása is volt, nagy részük bukással végződött, ma már csak a Zsámboki Biokert működik közülük. Manchester United-szurkoló, 2020-ban indította útjára a Planet Super League-et, amivel futballszurkolókat terel a zöld és fenntarthatósági szemlélet felé.
Jaksity györgy KOMMENTJE Pár éve a László-kórház düledező épületeit és gyomos kertjét nap mint nap elhagyva, elképedve néztem a frissen elkészült Fradi-stadiont. Közgazdász lévén azt számolgattam, hogy egy stadion az idő nagyjából 95 százalékában üresen áll, és viszi a pénzt, miközben egy kórház sajnos mindig tele van, és az emberek életét, egészségét megőrizve még „pénzt is hoz”. Klassz dolog lesz, ha legalább fenntarthatóvá válnak a stadionjaink.
A világ egyik legjobban vágyott szigetcsoportja sokaknak a földi paradicsom érzetét adja, a helyiek mindent meg is tesznek az utazók kiszolgálásáért. És közben maguk is azt érzik, nincs menőbb, mint reszortszigeten dolgozni.
Fejben is, és a fővárosi MOMkult udvarára is. Az utóbbi különösen jólesett, a tavalyi Legyél Jobb! Napot még online kellett megtartanunk. Idén élőben merítettünk inspirációt. És hát lássuk be, nehéz időkben mindig különösen jó látni egymást, pláne Forbes-arcokat hallgatni. Keresd tudósításainkat a Forbes.hu-n.
Tekintettel a körülöttünk és ezáltal sokunkban zajló krízisek kaliberére, vajon eljött-e az idő, hogy néhány alapfogalmunkat új tartalommal töltsük meg? Az egyik legirritálóbb mozdulatlanság a siker körül van. Mit is jelent a siker, ami elérendő? Hogy tisztességgel vagy anélkül, arról sincs konszenzus, pedig milyen jó lenne árnyaltabban beszélgetni róla. A siker trükkös. A többség küzd érte, és a többséget frusztrálja is. A nyomában […]
Gál Dániel hét évvel ezelőtt hívta életre a Budai Dobiskolát, és azóta több száz autista, mozgássérült és vak tanítványt vezetett be a ritmus világába. A dobolás terápiás hatással bír, a pedagógusok javuló magatartásról és tanulmányi eredményekről számolnak be, a leglelkesebb gyerekek még szüleiket is magukkal viszik a dobórákra. Megnéztem, meghallgattam, kipróbáltam.
Piacvezető pozícióba nőtt a Webshippy, a kiszervezett logisztika digitális megoldásainak hazai úttörője, miközben a fogyasztók egyre több kényelmi szolgáltatást várnak el. Az alapítók víziója most az országhatárokon túlra szólítja őket: régiós terjeszkedésbe kezdenek, amihez újabb befektetők szállítják a finanszírozást. A robotizált fóti raktárból már az európai hálózat kiépítése sem tűnik elérhetetlennek.
