Egy futballklub károsanyag-kibocsátása is visszafogható, de sokkal többet lehet elérni azzal, ha szurkolóik lesznek környezettudatosabbak, mondja James Atkins, és Planet Super League nevű kezdeményezésével fenntarthatósági cselekvésekre épít bajnokságot angol szurkolóknak. Hamarosan talán a műanyagszemét miatt aggódó fradistáknak is lesz mit játszaniuk.
Climate change for football fans – ilyen címmel könyvet kiadni alighanem a bátorság újraértelmezése. Te mégis ezt tetted. Miért? Már régóta foglalkoztam éghajlatváltozási témákkal, 2005-től blogot írtam, ebből született meg a könyv. Alapvetően az akkori éghajlatváltozási politika kritikája volt. Olvashatatlanul unalmas lett. Ezért átírtam úgy, hogy egy burnley-i családról szóljon, akik elkötelezett szurkolói a helyi csapatnak. Semmit sem tudnak a klímaváltozásról, amíg össze nem futnak egy ukrán fickóval, akit – épp ellenkezőleg – nem érdekel a foci, de otthon van a környezeti kérdésekben. Fogadásból együtt töltenek egy szezont, és közben az ukrán srác elmondja nekik a kritikáit.
A Planet Super League (PSL) ötlete ebből a könyvből született meg, vagy kvótakereskedő cégedből, a Vertisből? Abból, hogy rájöttem, a focinak tényleg van társadalomformáló ereje, és kíváncsi voltam, elég nagy-e ahhoz, hogy szurkolókat olyan dolgokra vegyen rá, amikre korábban nem gondoltak volna. Ehhez jön, hogy Angliában egészen mást jelent a futball, mint Magyarországon. Sokkal erősebb a társadalmi beágyazottsága.
Meg a merítés is nagyobb, ha valamit kezdeni akarsz a szurkolókkal. Egyszerűen sokkal többen járnak meccsre. Nyilván, de van azért még valami. Nagyobb nyitottságot érzek Angliában a szurkolók körében a zöld gondolatra. Ebben közrejátszik, hogy demográfiailag Angliában a meccsre járók lényegében leképezik a társadalmat. Egy stadionban ugyanúgy látsz fiatalokat, zsidókat, nőket, szikheket, feketéket. Magyarországon ez sokkal kevésbé van így. Itt van egy elit, ami nagyon szereti a focit, de a betont talán még jobban. (Mosolyog.) Van sok más futballrajongó, de ők nem annyira képezik le a társadalmat.
Hercegi örökség, európai színvonalú műemléki felújítás – Eszterháza ma lenyűgöző kiállítótér. Luxus, elegancia, barokk illúzió és optikai csalódás.
Fertőd, régi nevén Eszterháza. Esterházy „Fényes” Miklós a 18. század második harmadában kezd az itt álló kis vadászkastély átépítésébe. Mire a munka végére ér, európai tényezőnek számít – a birtok európai rangját és a család tehetősségét mutatja, hogy Joseph Haydn két évtizedig élt itt, és volt a család zenekarának vezetője. Nem csoda, hogy Mária Terézia állítólag azt mondta: „Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom.”
A művelt, és magát kifinomult művészekkel körülvevő megbízó a zseniális tervezőnek bizonyuló Jacoby Miklóst bízta meg az átalakítással. Megbecsültségét jól jellemzi, hogy a hercegi főépítész nagyobb javadalmazást kapott, mint Haydn. A munka eredménye egy minden elemében harmonikus egységet képző barokk mestermű, „a magyar Versailles” lett, és kivívta a kortársak elismerését. Mőcsényi Mihály, a hazai tájépítészet egyik legnagyobb alakja szerint „Eszterháza lenyűgöző varázsa, magával ragadó egyéni alkata – a cour d’honneur bűvöletbe ejtő monumentalitásán túlmenően – a rafináltan megoldott, kecsesen elegáns, szemfényvesztéses szabálytalanságokban rejlik”.
A kastély a 19. században élte második fénykorát, amikor Esterházy Miklós herceg felesége, Cziráky Margit grófnő hozományából neobarokk-rokokó stílusban modernizálták. Igazi „Lustschloss” volt, télikerttel, képtárral, kávéházzal, operaházzal, a kertben vízesésekkel, sőt a grófnő még egy úszómedencét is építtetett.
A nyugati szárny felújítása 2014-ben kezdődött Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h Építésziroda) vezetésével. Az épületrész funkciója többször is változott: volt itt hercegi könyvtár, porcelánkamra, lóistálló és kertészeti iskolai tornaterem is. A műemléki felújítás forrásanyag hiányában különösen nagy feladatnak bizonyult, de az építészek munkája nyomán európai színvonalat képviselő, elegáns kiállítótér jött létre.
Aszimmetria mindenütt „Rengeteg szabálytalansággal találkoztunk, a belső térszervezés mindenféle racionális elképzelést felülírt” – mondja Gunther Zsolt építész. Az egységes külső mögött valójában nagyon is bonyolult, aszimmetriákkal teli szerkezetek húzódtak. A képtár lefedéséről semmiféle nyom nem maradt. Az eredeti födém régen eltűnt, ebből a korszakból csak alaprajzok maradtak. A szovjet megszállás alatt a kastély majdnem teljesen elpusztult, az ekkori fedélnek semmi köze sem volt az eredetihez.
Barokk illúzió Az építészek végül az úgynevezett kosárgörbe forma mellett döntöttek, belülről kazettákra osztották. Fontos szempont volt, hogy mindegyik alkalmazott forma áthallásokat rejt a történeti térképzés irányában, viszont mai anyaghasználattal készült. A barokk illúzió jegyében a födém a mennyet jelképezi – ezt a hatást az építészek egy különleges anyaggal, az úgynevezett Barrisol-fóliával erősítették, ami tökéletesen eloszlatja a felülről jövő fényt, és szinte éteri hatást eredményez, ráadásul a képtárban gyakorlati szerepe is van, a szórt fénytől nem csillan be az évszázados festményeken a lakk.
Optikai csalódás „A padló fényességével az égre utaló mennyezet párja. Mindkettő az illúziókeltés eszköze” – mondja Csillag Katalin. Mivel az eredetiről semmiféle támpontjuk sem volt, az építészek a korabeli velencei palotákból merítettek inspirációt. Olasz köveket választottak, három színben: a zöld verde serpentino, a fekete nero marquina, a fehér blanco macael. Ezek közül a zöld és a fekete színűeket fényesre, a fehéreket viszont mattra polírozták. A különlegesen csiszolt üvegelemeken megcsillanó fény a korabeli csillárok atmoszférájára emlékeztet.
Pasztellkék terem Hogyan kapcsolódjanak egymáshoz a volt hercegi könyvtár nagyobb, neutrálisabb tere és a színesen maradó barokk terek? A megoldás az úgynevezett pasztellkék terem lett, ami színével közvetít a fehér és a díszesebb barokk terek között.
Három éve ilyenkor 325 forintért vettünk eurót, most 400-ért. Nem elég, hogy önmagában a forint gyengülése jócskán megdrágította a magyar utazó külföldi nyaralását, más költségek is csúnyán elszálltak, mire a covid után tömegével távolabbi tájakra is kiszabadulnak az emberek. Most aztán főleg érdemes odafigyelni a további pénzügyi csapdákra is, összegyűjtöttük, hogy a saját szervezésű nyaralásokon mire érdemes leginkább odafigyelni, nehogy egy következő kiruccanás költségét hagyjuk ott önként és dalolva a szolgáltatóknál.
Personal Brand Institute
2022 Július Támogatói tartalom Personal Brand Institute
Mit tanulhat egy telekommunikációs cég vezetője egy színházi igazgatótól? Hát egy szoftverfejlesztő egy középkori fejedelemtől? Dr. Tóth Tamás és Gecser Ottó szerint nagyon is sokat. Inspirációs ügynökség vezetőiként vallják, ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ablakot kell nyitnunk a világra.
Nagy Ervinre mindig hallgattak a szülei. Engedték, hogy biciklin nyakába vegye Dunaújvárost, ha épp udvarolni támadt kedve, mehetett, amikor tizenhat évesen elszegődött Münchenbe kubikolni, de meghallották azt is, hogy színész szeretne lenni. Később SZFE-s tanárai sem próbálták megzabolázni szépfiús vidéki nyerseségét, hagyták, hogy ösztönei úgy működjenek, ahogy kell. A szabadságérzet vezérelte, amikor 1999-ben társult a Katona József Színházhoz, és akkor is, amikor két évtizeddel később úgy döntött, eljön. Sohasem volt még annyira a maga ura, mint most, de függetlenségét hamarosan teljesen új szintre emeli – ezúttal azonban már nem színészként.
Több hónapnyi online ötletelés és számtalan virtuális üzenetváltás után a koronavírus-járvány alatt találkoztak először személyesen, és mára barátság fűzi össze A család, az család kampány mögött álló apákat.
