Kiszolgáltatottság helyett teljes kontroll, kötöttségek helyett szabad döntések – a pénzügyi szektor új generációját teremti meg a BENKER. A teljes egészében blokkláncon működő pénzügyi szolgáltató a hagyományos banki rendszerekkel szemben egyenlőséget és teljes önrendelkezést ad ügyfeleinek. A magyar szakemberek által alapított és a Litván Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi szolgáltató oldalán máris több mint 6 ezren előregisztráltak Európa országaiból.
Valóban én rendelkezem a pénzem felett? Mennyire vagyok kiszolgáltatva a pénzintézeteknek? Biztosan mindenben transzparens velem a szolgáltatóm? Ismerem a pénzügyeim pontos költségeit, díjait? – e kérdéseket a hagyományos pénzügyi rendszerek ügyfeleiként vélhetően mindannyian feltettük már magunknak.
A kérdésekre a digitális pénzügyi szolgáltatások forradalma ad megnyugtató válaszokat, amit magyar szakemberek indították el Európában: BENKER néven olyan digitális pénzügyi szolgáltatót hoztak létre, amely blokklánc alapú működésének köszönhetően technológiai garanciát ad ügyfeleinek a teljes transzparenciára, egyenlőségre és átláthatóságra.
„A pénzügyi piacon az ügyfelek eddig mindig alá voltak rendelve a bankoknak, ami bizalomvesztést okozott. A BENKER a személyes pénzügyek megújítójaként ennek az alárendeltségnek és bizalmatlanságnak vet véget. Mi vagyunk ez első pénzügyi szolgáltató, amely elhozza az egyenlőséget és a transzparens működést ügyfelei számára, technológiai garanciát adva a megszokott jogi és intézményi garanciákon túl. Ennek köszönhetően adhatjuk vissza a pénzügyek feletti teljes irányítást és a valódi önrendelkezést a usereknek” – vallja Bodnár Viktor, a BENKER társalapítója, vezérigazgatója.
Három éve ilyenkor 325 forintért vettünk eurót, most 400-ért. Nem elég, hogy önmagában a forint gyengülése jócskán megdrágította a magyar utazó külföldi nyaralását, más költségek is csúnyán elszálltak, mire a covid után tömegével távolabbi tájakra is kiszabadulnak az emberek. Most aztán főleg érdemes odafigyelni a további pénzügyi csapdákra is, összegyűjtöttük, hogy a saját szervezésű nyaralásokon mire érdemes leginkább odafigyelni, nehogy egy következő kiruccanás költségét hagyjuk ott önként és dalolva a szolgáltatóknál.
Eldugott, égig érő csomagdíjak
Mi folyik itt? Az utazás egyik legkomolyabb költségtétele lehet a repülőjegy ára, a légitársaságok pedig próbálják magukat minél olcsóbbnak láttatva eladni a jegyeiket. Az utóbbi évek látványos trendje, hogy ha már az adók-illetékek eldugását megtiltották nekik, és a teljes jegyárat kell feltüntetniük, akkor ezt a jegyárat csupaszítják le a végtelenségig. A magyar piac kétharmadát uraló és a nyaralójáratok zömét üzemeltető fapados szolgáltatók jegyáron túli bevételeinek aránya szakadatlanul és gyorsan nő, egyre több légitársaságnál ezek a kiegészítő bevételek már magasabbak, mint magából a csupasz jegyből származók.
Az ezek közül a kiegészítő bevételek közül is kiemelkedő csomagdíjak többszörösükre nőttek az elmúlt években. Az utasok nagy része csak a jegyárakat böngészi, és azokat hasonlítja össze, noha egy egyhetes nyaralást már nagyon kevesen tudnak megoldani úgy, hogy beférnek az ülés alá beférő ingyenes minicsomagba. A csomagdíjakról ráadásul nem sokat mondanak a díjtáblázatok, járatonként is mindig változnak, sokszor nagy mértékben.
Ez a költség nem látszik a kereséskor, csak foglalás közben, a sokadik lépésnél, külön-külön kell megnézni minden járatnál. A Wizz Airnél például főidényben egy sima 20 kilós feladott poggyász ára 9 és 95 euró között bárhol lehet, míg a nagy kézicsomag gépre vitelére jogosító elsőbbségi beszállás ára 5 és 40 euró között mozog, a 10 kilós feladott csomag ára pedig hol magasabb az elsőbbséginél, hol alacsonyabb. A Ryanair jellemzően olcsóbban adja a csomagokat.
Mit tehetünk ellene? Már az utazás tervezésekor, az ajánlatok összehasonlításánál fontos figyelembe venni minden olyan plusz szolgáltatás díját, amit igénybe kívánunk venni. Abszolút nem ritkaság, hogy a csomag ára magasabb, mint a repjegy maga, és két szolgáltató hasonló árú repjegye mellett a csomagdíjakban óriási eltérés lehet. Súlyos tízezreket lehet bukni rajta, ha ezt nem figyeljük, nem vesszük figyelembe foglalás előtt.
Mennyi az autó, ha van egyáltalán?
Mi folyik itt? Mindig is fontos döntés volt egy nyaralás megszervezésekor, hogy bérlünk-e kocsit, vagy tömegközlekedéssel, illetve más transzfermegoldásokkal oldjuk meg mozgásunkat. Mostanra a matek teljesen mást mutat, mint néhány éve. A járvány egyik látványos mellékhatásaként durván elszálltak az autóbérlés árai is szinte az egész világon. Sőt, hiány is van autókból. Az emelkedés mértéke 2019-hez képest 100–150 százalék körül van, euróban számolva is bőven megduplázódtak az árak a legtöbb európai nyaralóhelyen. Közben az autóbérlés ára mellé megduplázódó üzemanyagköltséggel is számolhat a magyar turista külföldön. A tömegközlekedés is drágult mindenhol, de még csak szerény mértékben.
Mit tehetünk ellene? Legyen a szervezés legelső döntése, hogy bevállaljuk-e az autóbérlést, és nézzük is át a lehetőségeket, árakat. Könnyű nagy buktába beleszaladni úgy, hogy találunk kedvezőnek tűnő repjegyet és szállást, majd foglalás után kiderül, hogy nincs vagy méregdrága az autóbérlés, amibe belekényszerülünk. Ha a tömegközlekedés mellett döntünk, akkor a szállás kiválasztásánál is figyelni kell a megközelítési lehetőségeket, menetrendeket.
Érdemes megnézni a szállások transzferajánlatait, tengerparti nyaralásoknál sokszor az a legkedvezőbb és legkényelmesebb megoldás, hogy a reptéri kijutást-bejutást taxival, vagy kisbusszal oldjuk meg, autót pedig a helyiek segítségével helyi szolgáltatónál bérlünk a nyaralás néhány napjára.
Szálláspénzt vissza nem ad
Mi folyik itt? A covid idején a kínálati piacon a szállásadók többnyire kénytelenek voltak mindenféle kedvezményt adni, nemcsak árban, hanem a lemondási feltételeket illetően is. Most, a nagy kiszabadulás idején erre már nincs szükségük, nem csak a repjegyek vesztették el a rugalmasságukat, sok szállás is előre kéri az ár kifizetését, és lemondásnál se téríti vissza a teljes összeget. Ezen is elég nagyot lehet bukni, ha közbejön valami az utazás előtt.
Mit tehetünk ellene? Az ár, az elhelyezkedés, a szolgáltatások és az utasvélemények mellett mindenképp legyen az egyik legfontosabb döntési szempont a szállás kiválasztásakor, hogy meddig engedi ingyen a visszamondást. Népszerű nyaralóhelyeken kevés olyan szállás van, amelyik az indulást megelőző napig lemondható, jellemzően néhány héttel a tervezett érkezés előtt már legalább egy részét bukjuk a pénzünknek, ha bármilyen okból nem tudunk elutazni. A fizetés időzítése sokszor elválik a lemondhatóságtól, korai teljes kifizetés is visszajárhat még néhány nappal indulás előtt.
Vannak olyan nyaralóhelyek, ahol a csúcsszezonra jellemzően telt ház alakul ki, ezeken nincs nagyon választása a turistának, elfogadja a feltételeket. De ahol sok a szállás (például a nagy görög szigetek, a spanyol tengerpart nagy része, vagy oroszok hiányában idén Ciprus), és biztosan marad hely napokkal indulás előtt is, a last minute foglalás is jó megoldás. Csúcsszezonon túl mindenhol érdemes ragaszkodni a lemondhatósághoz, vagy csak közvetlenül az indulás előtt foglalni. Már csak azért is, mert a nagy szállásközvetítő oldalakon a szállásadók is dinamikusan változtatják az árakat, és gyakran mennek lefelé is, ha nincs elég foglalás.
Káoszba ragadva
Mi folyik itt? Tavasz óta látszik, hogy Európában idén nyáron komoly fennakadások lesznek a légi közlekedésben. A nagy leállásban sok munkavállalót küldtek el a repterek és a légitársaságok, az újraindulás azonban a korábbiaknál kevésbé gyilkos omikron-variáns miatt olyan gyors volt, amire nem voltak felkészülve. Hiány van többek között légiutas-kísérőkből, reptéri földi kiszolgálókból, biztonsági ellenőrzést végző munkatársakból, légi irányítókból. Emiatt nagyon könnyen borul a normális működés, sok a hosszú késés, és a törlések is sokkal gyakoribbak a megszokottnál. Több európai reptéren voltak tömeges járatlekésések, az efféle incidensek az egész nyaralást romba dönthetik.
A főidény első hétvégéjén, amikor már minden nyaralóútvonal beindult, a budapesti reptéren tizenöt járatot kellett törölni, a légitársaságok közül a június közepi helyzet szerint leginkább a Lufthansa (és a csoporthoz tartozó Eurowings), a KLM, a British Airways és az Easyjet van érintve. A magyar nyaralóútvonalakon a chartercégek mellett a két ultrafapados szolgáltat, közülük a Wizz Air jobban áll az eddig említetteknél, de vannak törlései, miközben a Ryanair működése a legstabilabb, még mentőjáratokat is indított a többiek törlései által érintett utasokért.
Mit tehetünk ellene? A magyar reptereken nyár elején nem látszik munkaerőhiány okozta komolyabb fennakadás, ennek ellenére érdemes a szokottnál jóval korábban kimenni. A magyar repterekről induló járatoknál sokkal valószínűbbek a máshonnan behurcolt hosszabb késések, mint hogy a reptéren kényszerüljünk többórás sorállásra, esetleg lekéssük a járatot. A gócpontokról (elsősorban brit és német repterek, valamint Amszterdam, Dublin, Stockholm) indulva azonban kulcsfontosságú, hogy nagyon korán kiérjünk, mert a szükségesnél sokkal kevesebb csatorna működik a biztonsági ellenőrzésnél.
Csökkenti a sorállást, vele a lekésés kockázatát, ha nem adunk fel csomagot, inkább kézipoggyásszal utazunk. A legtöbb utast azonban érintik a várható sokórás késések, ezek a nap folyamán halmozódnak, tehát minél később megy a járatunk, annál inkább számolni kell vele.
Félmilliót zárolunk, vagy fizess
Mi folyik itt? Lefoglaltuk az autót, végre elindultunk, oda is értünk a célállomásra, már csak át kell venni a méregdrága verdát. Sokakat ilyenkor ér a kellemetlen meglepetés, hogy a számla jóval magasabb a vártnál. Több előre meg nem mutatott tétel rakódhat a bérlésre a késői felártól a nem korlátlan kilométerhasználaton át a kötelező útdíjfizető kütyü díjáig, de a legkomolyabb a kiegészítő biztosítás ára szokott lenni. Az autók értékével párhuzamosan ezek ára is nagyon felment az elmúlt két évben.
A bérlés díja általában csak egy alapbiztosítást tartalmaz, amihez tekintélyes önrész társul. Ez 1000–1500 euró is lehet, amit zárolnak a bérléshez használt kártyánkon. (Külön történet, hogy ha rendben is ment minden, épségben visszaadtuk a kocsit, milyen soká oldják fel utána a zárolást.) Ha nem akarjuk, vagy nem tudjuk vállalni a zárolást, akkor külön önrészcsökkentő biztosítást kell kötnünk, ez szintén nagyon drága mulatság lehet, még kis autónál is sok helyen 25–30 euróról indul naponta, de felmehet akár 50-ig.
Mit tehetünk ellene? A legfontosabb, hogy számoljunk az önrésszel, és előre, tudatosan döntsünk róla, készüljünk föl rá. A nagy bérlőcégeket az EU már rákényszerítette, hogy a foglalásnál közöljék az önrészcsökkentő kiegészítő biztosítások árait is, viszont ha közvetítőnél foglalunk, ezt nem látjuk, bármekkora meglepetés érhet a helyszínen, az autó felvételekor. Gyakori ráfázás, hogy a közvetítők is kínálnak kiegészítő biztosítást, ez azonban nem viszi le az önrészt, hanem baj esetén csak utólag térít. Aki ilyet vesz, a helyszínen, az autó átvételekor azzal szembesül, hogy ugyanúgy választhat a nagy zárolás és egy másik biztosítás között, mintha nem is vett volna a brókertől kiegészítőt.
Slusszpoénként a legbosszantóbb bukás, ha vállalva az önrész zárolását, elhelyezzük a szükséges összeget a kártyán, mégis visszautasítja a tranzakciót a rendszer, mert elfelejtettük előbb a költési limitet módosítani. Ha azonnal rájövünk, hogy ez a gond, szerencsére a bankok többségénél pár perc alatt akármikor elvégezhetjük a limitmódosítást az appjaikon, de ha nem sikerül, akkor megint csak fizethetjük a drága kiegészítő biztosítást.
A kártyás fizetés sincs ingyen
Mi folyik itt? Egy európai úton ma már szinte mindenhol fizethetünk kártyával, költéseink nagy részét célszerű így intézni. Az azonban egyáltalán nem közismert, hogy a külföldi kártyahasználat messze nincs ingyen. A bankok ugyanis a középárfolyamtól igencsak eltérő szinten számolják át forintra a költéseink összegét. Ne tévesszen meg senkit az, amit az azonnali sms-visszaigazolásban lát, a végleges terhelés pár nap múlva az aktuális árfolyamhoz kapcsolódón, de rosszabb szinteken történik.
Mit tehetünk ellene? Számolunk. A magyar bankok jellemzően 1–3 százalékot visznek el az átváltáskor, ennyivel térnek el az elszámoláskori középárfolyamtól. Aki ritkán utazik, annak ez nem jelent egetverő pluszköltséget, gigantikus bukást. Aki viszont sokat költ külföldön, kiszámolhatja, hogy a legjobb bankhoz képest minden költésen kábé két százalékot veszítve csinos összegeket lehet már kidobni az ablakon. Kézenfekvő megoldás a külföldi kártyás fizetésekhez a középárfolyamon váltó, tehát gyakorlatilag valóban ingyenes költést biztosító Revolutot vagy Wise-kártyát használni, de ezeknél is figyelni kell a megkötésekre. A Revolut például hétvégén egy százalék extra költséget számít fel, ezért hétvégi használatra készülve érdemes előzetesen átváltani az appban bizonyos összeget a helyi devizára.
Lehúz az ATM is
Mi folyik itt? Noha Európa nagy részén a kártyás fizetés nagyrészt működik és kényelmes – telefonba építve, mobilfizetésként aztán különösan –, a legváratlanabb helyzetekben és helyszíneken derülhet ki, hogy nem tudunk kártyával fizetni, vagy csak bizonyos összeg felett fogadják el. Talán Észak-Európát leszámítva valamennyi biztonsági cashtartalékot célszerű mindenhová magunkkal vinni, de ha ATM-ből kényszerülünk kivenni külföldön pénzt, sokszor mélyen kell a pénztárcánkba nyúlnunk. A kártyás fizetéseknél fentebb leírt átváltási veszteség a készpénzfelvételnél is játszik, ezen felül számolnak még fel a magyar bankok a kártyáikra változatos összegeket.
A jó hír annyi, hogy 2019 vége óta bármekkora összeget már nem számolhatnak fel a magyar bankok az EGT-államokban (EU plusz Izland, Norvégia, Svájc), csak pont annyit, amennyit a hazai ATM-kivétért. (De a két ingyenes kápéfelvétel lehetősége külföldön nem él.) Tehát csak az EGT-n kívül jöhetnek be igazán komoly összegek, viszont sok országban beugrik még egy harmadik költség, egy általában 3–4 eurós fix díj, amit az ATM-et üzemeltető bankok számolnak fel.
Mit tehetünk ellene? Használjunk megfelelő kártyát. A magyar bankok árazása között jó nagy eltérések vannak. Ha saját vagy cégcsoporthoz tartozó ATM-et találunk, kedvező a költség, emellett egyes bankok néhány külföldi tranzakciót ingyen vagy nagyon olcsón adnak az ügyfeleiknek. Akik nem, azok felszámolhatnak akár több ezer forintot is a néhány tízezres pénzfelvét után EGT-n kívül. A Revoluttal és Wise-zal az első két költség kikerülhető, tehát bizonyos korlátokig az ATM-felvétel ingyenes náluk. A harmadik, helyi bank által felszámított díj azonban mindenkire vonatkozik, ezt, ha van, nem lehet kibekkelni. Persze nem mindegy, hogy ez az összes díj, vagy ez még rárakódik az amúgy is komoly költségre extrának.
+1: DCC Az értelmetlen bukás vagy más szempontból az ügyes megtévesztés alfája és ómegája már a covid előtt nagyon népszerűvé vált a kereskedők és a bankok körében. Dinamikus devizaváltás (dynamic currency conversion – DCC) a neve, és többször is írtunk már róla a Forbesban. Onnan ismerhető fel, hogy a kártyás fizetéskor vagy készpénzfevételkor a terminál vagy ATM megkérdezi, hogy forintban, vagy devizában szeretnénk-e fizetni. A forintárfolyam fix, már nem változhat az elszámolásig, csak borzasztóan rossz, szinte biztos, hogy legalább 3–5 százalékot bukunk vele. A lényeg, hogy mindig a devizás árfolyamot érdemes választani, ebben az esetben a szokásos elszámolási rendszerben pár nap múlva látjuk a tranzakció végleges forintösszegét.
Ne az alját keresd! 2022-ben rég nem látott átrendeződés zajlik a befektetési piacokon, és a kamatok állandó emelkedésével a részvénypiacok egyre nehezebb napokat élnek át. Június közepére 23 százalékkal került lejjebb a legfontosabb amerikai részvényindex (S&P 500) január eleji szintjéről. Sokan kérdezik: hol érdemes beszállni, hol lesz a piac alja? Mikor kezdenek újra emelkedni a részvényárak? A rövid válaszom erre az, hogy nem az alját kell keresni, hanem hogy mit veszünk!
A lényeg, hogy a részvénybefektetésre ilyen helyzetben nem mint spekulatív, gyors nyereséget ígérő eszközre érdemes tekinteni, hanem mint a portfóliónk egyik fontos elemét adó hosszú távú befektetésre.
Ha visszanézzük a S&P 500 elmúlt huszonöt évét, bármikor amikor az index értéke legalább huszonöt százalékot esett, egy akkori vásárlással három–öt éven belül már szinte kivétel nélkül jól járhattak a befektetők. Tíz–tizenöt éves távlatban pedig általában befektetésük többszörösét tehették zsebre. Nem célravezető, ha azt keressük, hogy hol lesz majd az esés alja, és mikor fordul a piac. Ezt ugyanis szinte lehetetlen megmondani. A nagy számok törvénye alapján azonban az ilyen nagy mértékű esésekben fokozatos portfólióépítéssel – két-három lépésben, különböző szinteken történő vásárlással – hosszú távon profitot érhettek el a befektetők. Persze itt különösen fontos a részvénykiválasztás folyamata: érdemes ragaszkodni a nagyobb, megbízható cégekhez. Ezeket jó eséllyel egy recesszió sem vágja a földhöz, sőt ilyen környezetben akár erősödhetnek is a kevésbé stabil konkurensek kárára.
A világ egyik legjobban vágyott szigetcsoportja sokaknak a földi paradicsom érzetét adja, a helyiek mindent meg is tesznek az utazók kiszolgálásáért. És közben maguk is azt érzik, nincs menőbb, mint reszortszigeten dolgozni.
Egy futballklub károsanyag-kibocsátása is visszafogható, de sokkal többet lehet elérni azzal, ha szurkolóik lesznek környezettudatosabbak, mondja James Atkins, és Planet Super League nevű kezdeményezésével fenntarthatósági cselekvésekre épít bajnokságot angol szurkolóknak. Hamarosan talán a műanyagszemét miatt aggódó fradistáknak is lesz mit játszaniuk.