Bezárkóztam három hónapra, és tanultam (aludni hazajártam)

Digitálisan fejlődő vagy fejlett országnak számítunk?
2017-ben készült egy tanulmány a McKinsey jóvoltából Digitális kihívók címmel. A kifejezés tíz, lényegében kelet-közép-európai országot takar, köztük van Magyarország, Csehország és Szlovákia is. A tanulmány a régióban rejlő lehetőségeket figyeli, hogy mennyire vagyunk digitálisan lemaradva a fejlett európai országoktól. Utóbbiakhoz tartozik a Big Five is, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország és Németország. Vannak még az úgynevezett élenjárók, a Benelux államok, Írország, valamint az északi országok, ők gyakorlatilag a teljes északi régiót lefedik.


Ha az uniós Digitális Gazdaság és Társadalom Indexet (Digital Economy and Society Index, DESI) nézzük, Kelet-Közép-Európában sok ország van lemaradóban. A DESI-ben mi Románia és Szlovákia előtt járunk, a csehek mögött és a lengyelekkel egy szinten. Ugyanakkor elképesztő lehetőségek vannak a régióban, azt gondolom, itthon is. Igaz, egyelőre nem tartozunk az élenjárók közé. Viszont az elmúlt négy évben a kihívók régiójának digitális gazdasága nőtt a leggyorsabb ütemben, 10,9 százalékkal, ami negyvenkétmilliárd eurós plusz forgalmat jelent. Ennek a tíz országnak összeségében negatív a külkereskedelmi mérlege. Ez azért fontos, mert a McKinsey riportja szerint épp az exportnak kellene lennie a digitális kereskedelem hajtóerejének, ha növekedni szeretnénk. Ezzel szemben az export hetven százaléka a régión belül marad.


Érdemes a fejlődési lehetőségeket és a lemaradást szétbontani lakossági, vállalati vagy állami oldalra is?
Mindenképp. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) 2022-es digitális gazdasági-társadalmi indexe szerint uniós szinten Magyarország még mindig sereghajtó, a huszonkettedik. Ez az index különszedi az állami szerepvállalást, a vállalati szektor digitalizációját, valamint azt, hogy az egyéni készségek milyen szinten vannak.