A tévé köszöni szépen, jól van. Az átlagos előfizetői díj három százalékkal nőtt egy év alatt (ez a tartomány lenne a jegybanki inflációs cél is), ami különösen kedvező. És változó tartalomfogyasztási szokások ide vagy oda, a jobb mérhetőség miatt a hirdetők továbbra sem kívánnak véglegesen hátat fordítani a lineáris televíziózásnak.

A mozis filmpremierek száma megcsappant az őszi szezon elejére, továbbra sem éri el a járvány előtti szintet. A jövőt a robbanásszerűen emelkedő rezsiköltségek teszik bizonytalanná, a nagyobb mozik egyelőre belső működésükön próbálnak a többletköltségekből valamit spórolni. Jelentősebb jegyáremelést az év végén várhatunk.

Növekvő kínálat, újabb és újabb streamingplatformok, és a mozis kasszasikerek is kezdenek egyre kisebb késleltetéssel az otthoni kép­ernyőkre kerülni. Ráadásul a komolyabb áremelés is elkerüli a szektort – egyelőre. Az is becsülendő, hogy az internet-előfizetés átlagára egy év alatt még enyhén csökkent is itthon.

Évekig megkegyelmezett a sors, de a szerencse forgandó. Az ötös lottó árát 2016-ban és 2020-ban emelte a Szerencsejáték Zrt., így az utóbbi másfél év inflációs hullámait megúszta. Mostanáig. Október közepén ötven forinttal (16,7 százalékkal) drágul a szelvény.

Az állatkerti belépőjegyek meglepően sokáig tartották magukat. Igaz, a koronavírus-veszélyhelyzet alatt az önkormányzati fenntartású intézményeknek megtiltották az áremelést. Júliusban véget ért a tilalom, ki is lőttek a jegyárak – a költség- és rezsiemelkedés mellett sok állatkert még a covid utóhatásait sem heverte ki.

A múzeumokat igen érzékenyen érintik a válságos évek. A belépők 16 százalékkal drágultak egy év alatt, és a többszörösükre ugró energiaszámlák csak mostanában köszönnek be. Az emelkedő költségeket nem a további drágításból szeretnék finanszírozni, a remélt állami segélycsomag ugyanakkor bizonytalan. A kisebb kiállítóhelyek télire be is zárhatnak.

A színházi vezetők egyelőre nem kongatják a vészharangot, pedig a rezsiköltségek a múzeumokhoz hasonlóan őket is megterhelik. Az állami támogatás lehet a megoldás, ám ez kétélű fegyver. Az Operaház például az állami források visszavonása miatt döntött úgy, hogy nem tartja meg felnőttelőadásait a nemrég elkészült Eiffel Műhelyház nagytermében.

Bár a könyv digitális versenytársaihoz képest kevesebb ingert ad, nagy előnye, hogy nem kér enni, és nem kell nagy termeket fűteni az élményhez. Nem is nőtt egyelőre az ára, két százalék alatti a drágulás. Ettől még a papírellátási gondok és a növekvő nyomdaipari költségek nagyban feszélyezik a kiadókat.

A természet és a levegő ingyen van, a bejárásához szükséges eszközök azonban pénzbe kerülnek. Kerékpárokra már a covid idején nagy volt a kereslet, emelkedett is az áruk, de általánosságban a túraeszközök is közepes mértékben drágultak.

Inkább csak meginnál egy sört a haverokkal? Egyszerű megszervezni, kifizetni viszont egyre nehezebb. Egy palack minőségi sör ára 267 forintról 318-ra emelkedett a statisztika szerint, a vendéglátás pedig átlagosan 21,5 százalékkal drágult tavaly augusztus óta. És az aktuális problémák miatt itt is egyre többeket fenyeget a bezárás veszélye.