Uj Péter ugyanúgy áll az újságíráshoz, mint a három kilométerhez, amit mindennap leúszik: ha már elhiszi, hogy megy, nem gondolkozik rajta, csak csinálja. Kétszer ugrott neki egy újság felépítésének, miután 2011-ben úgy érezte, nincs más választása, mint felállni az Indextől, nekiállt újra, jóval nehezebb körülmények között. Vezetői stílusa egyedi, szétszórtsága legendás, de kevés olyan ember van a magyar médiapiacon, akihez annyira ragaszkodnának az újságírói, mint hozzá.
ISKOLATEREMTŐK
KORÁBBAN EBBEN A SOROZATBAN:
Fischer Iván, Dévény Anna, Csíkszentmihályi Mihály, Chikán Attila, Horn György, Korniss Péter, Halász Judit, Vitray Tamás, Lovasi András, Polgár Judit, Földessy Margit, Nádasdy Ádám, Vekerdy Tamás, Mikulás Ferenc, L. Ritók Nóra, Benkő Vilmos, Marék Veronika, Boldizsár Ildikó, Simonics Péter, Lovász László, Péter Vladimir, Lackfi János, Snétberger Ferenc
„Az indexes sztori után nagyon feszült időszak jött, minden szempontból. Negyvenplusz évesen szétesett körülöttem minden, az egész életem. Újra előjöttek a régi reflexek. Fizikai tüneteket kezdtem produkálni, úgyhogy elmentem egy orvoshoz, és kiderült, hogy van egy nagyon erős szociális fóbiám.” Uj Péter sorolni kezdi a példákat. A kisfiú, aki nem mer kimenni a lakásból, mert ha szembejön valaki a lépcsőházban, köszönnie kell. A jól tanuló kisiskolás, aki konfliktusokba kerül, mert szerepeltetni akarják, de ő nem szeretné. A huszonéves népszabadságos újságíró, amint szorongva elindul a Parlamentbe, a haja derékig ér, a fülében négy-öt fülbevaló, a csuklóján a karkötők a fél alkarját elfoglalják. Az ötvenes férfi, akinek máig pokol, ha valakit fel kell hívnia.
„A humor és az irónia egyfajta menekülőút, hatékony oldása a szorongásnak – mondja. – Tulajdonképpen az újságírás is, ha visszagondolok, öntudatlan terápia volt. Talán így erőltettem, hogy nekem erre van szükségem.”
– Bocs, visszaugrunk az előző kérdésre? – Nyugodtan. Tudom, hogy a világ legrosszabb interjúalanya vagyok. Egy pillanatig elgondolkozom, illene-e ezzel vitába szállni, de Uj Péter már folytatja. „Írni is csak azóta tudok, amióta van számítógép. Az írógép nekem nagyon macerás volt, sokszor írtam át a szövegeimet, mert mindig eszembe jut valami: ez így nem érthető, ez így nem elég frappáns, ezt a mondatot a másik elé kéne tenni. Ha kétszer olvasok egy szöveget, szinte biztos, hogy mind a kétszer máshogy írnám le. Nagyon szétesetten gondolkozom, ez élőszóban aztán végképp látszik.”
Idén ijesztő negatív reálhozamot tudnak csak adni a lakossági állampapírok, de közeledik a változás, a kamatok végre utánaerednek a brutális inflációnak. Az állam erre még egy nagyon vonzónak tűnő kötvény kibocsátásával erősít rá. Íme, mit várhatunk a következő évekre a magyar állampapíroktól, ezekhez érdemes viszonyítani minden mást, eldönteni, hogy mennyire merészkedjünk kockázatosabb terepekre a válságos időszakban, hogy megtakarításunk értékét megőrizzük.
Ezt az évet már kőkeményen bukta szinte minden befektető. A fix kamatozású kötvények szakadtak az elszálló hozamkörnyezetben, a részvények szintúgy, a kriptó még jobban. De ha a kockázatmentes magyar lakossági állampapírokat nézzük, ezek az infláció közelébe se érnek, amit szintén bukásnak élhet meg a tisztes reálhozamhoz szokott kisbefektető. A MÁP Plusz 4,95 százalékos éves hozama ma már a rossz vicc kategória, ráadásul ezt is csak az éri el, aki kitart az ötéves futamidő végéig a lépcsős kamatozású papírban. Az inflációkövető Prémium papírok pedig akkora lemaradással követik az inflációt, hogy az idei évre és még egy darabig 2023-ban is csak 5,85–6,6 százalékot fizetnek. Miközben az éves átlagos infláció várhatóan a tizennégy százalékot súrolja majd.
De az idei bukóval már nincs mit kezdeni, benyeltük, érdemes inkább előre tekinteni. A következő időszakban ugyanis már érdemi változás jön, sokkal többet kínálnak majd a magyar lakossági állampapírok. Minden mást pedig ehhez érdemes viszonyítani. Érdemes több kockázatot vállalni, hogy az állampapírhozamokat esetleg megverjük? Ezt minden befektető maga dönti el, ehhez kis segítségként az ingatlan- és a részvénypiac kilátásaival a következő cikkeinkben foglalkozunk. A magyar állampapírokat nemcsak az teszi újra izgalmassá, hogy megugrik az inflációkövetők kamata, és a most vásárlók hosszú évekre két számjegyű fix kamatra köthetik le a pénzüket, de a kibocsátó magyar állam át is rendezi a kínálatot új papírokkal. Az államnak az a célja, hogy minél több pénzt szippantson be a lakosságtól az állampapírokba, hogy minél nagyobb arányban finanszírozzák a hazai befektetők az államadósságot. Közben viszont próbálja mindezért a lehető legkevesebbet fizetni, ennyire elszállt szinteken a kamatkiadások nagy terhet jelentenek neki.
Mostanra eljutottunk oda, hogy a brutál negatív reálhozam miatt nemcsak a MÁP Pluszból hordják el zsákban a pénzüket a befektetők, de az inflációkövetőbe se teszik már lelkesen be. Ideális pillanat ez az államnak ahhoz, hogy egy méretes délibábot vetítsen: egy olyan régi-új papír tér vissza, ami végre nem késlekedik a magas kamatszint lekövetésével. Ahogy kibocsátják a diszkontkincsárjegy-hozamhoz kötött kamatozású Bónuszt, kapásból tizenegy százalék körül fog ketyegni. Ez pedig újra megmozgathatja az állampapírokból is kissé kiábrándult, pénzük értékét az inflációtól védeni próbáló kisbefektetők fantáziáját.
De még mielőtt valaki azonnal nekirongyol az új sztárpapírnak, érdemes a Bónusz ajánlatát összevetni azzal, amivel a többi államkötvény kecsegtet. Ha az infláció túljut a csúcson, ezt a Bónusz lefelé is valószínűleg nagyon gyorsan követi, a rövid futamidejű állampapírok legalábbis ezt szokták – és a Bónusz kamatozása ezektől függ. A ma kapható inflációkövető papíroknál viszont rögtön előnnyé válik a hosszú lekövetési idő. Ha csak az aktuális piaci várakozásokból indulunk ki (idén és jövőre is tizenöt százalék körüli infláció, utána bizonytalan ütemű csökkenés), akkor az inflációkövetők az új kamatperiódusuk kezdetétől nagy valószínűséggel megverik a Bónusz hozamát annak teljes hároméves futamideje alatt.
A tisztánlátás kedvéért összefoglaljuk annak a három államkötvénytípusnak a kondícióit, amelyek a következő évekre a legjobb hozamot kínálják a kisbefektetőnek. A két már említett lakossági állampapír mellett a harmadik lehetőség a fix kamatozású, bárki (nem csak lakosság) által megvehető állampapír. A MÁP Plusz annyira versenyképtelen, hogy nem foglalkozunk vele – legfeljebb azoknak lehet jó, akik rövid és bizonytalan időre keresnek állampapírt, ebből lehet ugyanis a legkisebb költséggel kiszállni.
(Az rég-új Bónusz kötvények pontos kondícióit várhatóan lapzártánk után pár nappal közlik, a tizenegy százalékos induló kamatról szóló bejelentés alapján szerény prémiummal számoltunk a diszkontkincstárjegyek aukciós átlaghozama felett. A Prémium papíroknál is terveznek változást, de ennek részleteit sem ismerjük még, a szeptember 20-án érvényes feltételeket tudjuk bemutatni. Amint megjelennek a változások részletei, kielemezzük őket a forbes.hu-n.)
Prémium állampapírok – futamidő: 4, illetve 6 év
Kamatozás: az előző év átlagos inflációja plusz 0,75 prémium (4 éves), illetve az előző év átlagos inflációja plusz 1,5 százalék prémium (6 éves papír) Kamatforduló: február 20. (4 éves), június 20. (6 éves) A következő évekre várható kamatok: 4 éves: 2023. februárig: 5,85% A következő két évre kb 14,75%
6 éves: 2023. júniusig: 6,6% A következő két évre kb. 15,5% A következő év már nagyon bizonytalan, a 2024-es inflációtól függ.
Bónusz állampapír – futamidő: 3 év Kamatozás: az utolsó négy tizenkét hónapos diszkontkincstárjegy-aukción kialakult átlaghozamok eladott mennyiséggel súlyozott átlaga, plusz várhatóan egy százalék alatti prémium. Kamatforduló: várhatóan évente, ősszel A következő évekre várható kamat : az első évben kb. 11% Utána bizonytalan, a diszkontkincstárjegy-hozamszint nagy általánosságban együtt mozog az inflációval, de sok egyéb tényező is befolyásolja, nehezen előrejelezhető.
Fix kamatozású magyar állampapírok Kamatozás: lejáratig nem változik, a kincstárnál elérhető aktuális árfolyam alapján láthatjuk, hogy a vétel pillanatától az adott papír a lejáratig mekkora hozamot biztosít Éves hozamok (szeptember 20-i árfolyamjegyzés alapján): majdnem 4 évre (2026/E) 11,35% majdnem 7 évre (2029/A) 9,43% 10 évre (2032/A) 8,92%
Nagyon fontos: A 2019 júniusa előtt kibocsátott papírokon elért hozam után kamatadót kell fizetni, csak ennél frissebb kibocsátású papírt keressünk. A legközelebbi lejáratú adómentes papír a 2026 áprilisában lejáró 2026/E jelű kötvény.
Az állampapírok kapcsán újra és újra megemelem a kalapom, hogy mennyire zseniális húzás volt a hazai lakosság forintmegtakarításaival kiváltatni a devizában felvett államadósság egy nem jelentéktelen részét, még azelőtt, hogy elszálltak az árfolyamok.
Rövid távú paranoia és hosszú távú optimizmus. Azt mondják, akik értenek a pénz filozófiájához, ez kell a túléléshez: higgy abban, hogy az esélyek a te oldaladon állnak, de közben folyton légy résen, és vedd észre, mi akadályozhatja meg, hogy a dolgok valóban jól alakuljanak. Nem kell most nagyon paranoiásnak lenni ahhoz, hogy észre vegyünk pár aggasztó jelenséget: rezsiszámlák, bolti […]
Felmenőik már a
18. században szőlőt műveltek a Nivegy-völgyben, aztán borászatuk az 1990-es években az elsők közt cserélte a kannás bort palackosra. Az EU-csatlakozás környékén belevágtak a bioborkészítésbe, bár azt mondják, nem kapcsolnak hozzá olyan mély filozófiát, hogy gondozás közben suttognának is a szőlőnek, egyszerűen csak visszatértek a hagyományokhoz. Újító nagyapáktól a barátságkártyán át a szentantalfai nazarénusokig – a Dobosiak története.
Az idő pénz. A szabadidő is, pláne inflációs környezetben. Bár az érkező válság más-más hatással van szórakozási lehetőségeinkre. Kik nyernek, kik veszítenek?
Rekordévet zár az építőipar, hallani az egyik helyen. Válságban van a húzóágazat, mondják egy másikon. Hol az igazság, mit várnak a piac szereplői, és hogyan lehet felkészülni egy olyan időszakra, amikor a válságtényezőkre a határokon belül nincs megoldásunk?
