A fegyvernek használt gázár égbe szállása tovább fokozta a gazdasági nehézségeket Európában, és különösen súlyosbítja a helyzetet az extrémen gázfüggő Magyarországon. Elszálló infláció és boruló költségvetés mellett nincs segítség se monetáris, se fiskális oldalról, csak a jövő évi recesszió mértéke kérdéses. A Forbes negyedéves makrogazdasági összefoglalója.
Markánsan romlottak tovább a gazdasági kilátások a harmadik negyedévben, a tavasszal felvázolt legrosszabb forgatókönyv, az elnyúló stagfláció megvalósulásának hétről hétre nő az esélye. A recesszió mindenesetre 2023-ban egyre biztosabbnak látszik, a mélysége és elnyúlása kérdéses.
Sok minden történt, és sok minden változott ahhoz képest, mint amiről az előző negyedéves összefoglalóban beszámolhattunk. Június végén például még ezt írhattuk: „Az elmúlt hónapokban nem igazolódott az a várakozás, hogy a kormány kész komoly engedményeket tenni a jogállamisági vitában azért, hogy hozzájusson a visszatartott, illetve később érkező uniós forrásokhoz.” Mára kiderült, a kormány júliusig valóban csak szórakozott ez ügyben, de akkor hirtelen hátraarcot vett, és látványos korrupcióellenes vállalásokat téve kezdett Brüsszelben kuncsorogni a pénzért. Bizonyára azért, mert nem sokkal korábban lett egyértelmű számukra, hogy a válság súlyosabb a vártnál, az első körös különadós megszorítás kevés lesz a költségvetés bedőlésének megakadályozásához.
A pénzek biztos elvesztését sikerült elkerülni, novemberig kell a kormánynak megvalósítania a vállalásait, utána szigorú monitorozás mellett megindulhat a pénzáramlás, ha az Európai Tanácsban a minősített többség is így látja jónak. Továbbra sem tudhatjuk, hogy ha a konkrét korrupciós vonal, az uniós pénzek nem megfelelő felhasználása mellett fennmaradnak a jogállamisággal kapcsolatos nyilvánvaló problémák, azokat akarják-e büntetni, mindenesetre a lehetőség most meglenne rá. Talán ezért nem reagált a forint egyértelmű erősödéssel, amikor szeptember közepén az Európai Bizottság elvonási, de haladékadási javaslattal pattintotta tovább az ügyet a Tanács felé.
Modernista építészeti örökség, friss dizájnmegoldások, úszómedencével és portaszolgálattal csábító loftlakások találkoznak a maga nemében teljesen egyedi ingatlanban. Még a liftbe is jutott kis kuriózum, ahol – emeletek vagy szobaszámok helyett – hadvezérek neveit olvashatjuk, és azon se csodálkozzunk, ha valaki azt meséli a pesti éjszakában, a Hannibálban lakom, Napóleon és Kutuzov fölött.
A budapesti Vérmező 1820 óta parkosított terület, az évszázadok során használták már kaszálónak, katonai felvonulótérnek, leszállópályának is. A parkkal „szemben”, az Attila út másik, beépített oldalán van egy különleges épület. Az ipari és lakáscélokat szolgáló, modernista ház terveit Györgyi Dénes építész az Elektromos Műveknek készítette 1936-ban.
Kis érdekesség: az építész a Györgyi–Giergl művészcsalád tagja volt. Unokaöccse, Giergl Kálmán szintén építész volt, egyik legismertebb munkáját, az egyik Klotild-palotát előző lapszámunkban, a Bent vagyunk!-sorozat előző felvonásában mutattuk be.
Az I. kerületben, az Attila út 99. és a Logodi utca 42. alatti ingatlanokat 2019 elején vásárolta meg a Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Zrt. (BIF), hogy ott luxuskategóriás apartmanházat alakítsanak ki. A tervezést a Sporaarchitects építészeire (Dékány Tibor és Hatvani Ádám) bízták, akik a merőben új funkciók és a luxusigények ellenére az eredeti épület értékei közül a lehető legtöbbet igyekeztek megtartani.
A milliárdos beruházás eredményeképp az ingatlanokban tizenhat lakás és huszonhárom parkoló is helyet kapott a belső kert, a fitnesz, a wellness, az úszómedence és a télikert mellett. A lakók – elsősorban hosszabb-rövidebb ideig a fővárosban élő külföldi üzletemberek, filmesek – a huszonnégy órás portaszolgálatnak és más szolgáltatásoknak köszönhetően úgy érezhetik magukat, mint egy hotelben, miközben egy lakóház nyugalmát is megkapják. Az épület földszintjén étterem is működik Marischka néven (már korábban kipróbáltuk, Forbes 2021/12).
Homlokzatok Az utca emberének ez csak egy ház a világháború előttről. Aki egy kicsit járatos az építészet történetében, hamar észreveheti azt is, hogy ez egy, az akkori nemzetközi trendekhez illeszkedő, színvonalas modernista épület az 1930-as évekből. Azt azonban már tényleg nehéz kitalálni, hogy mi volt a ma loftlakásoknak és étteremnek helyet adó épület eredeti funkciója. Az egyik szárnyban régen szolgálati lakások voltak, még ha nem is olyan tágasak és elegánsak, mint manapság. A másik részen viszont alaposan megváltozott minden: itt egykor gépek, kapcsolószekrények, vezetékek és egyebek voltak, hiszen évtizedekig innen irányították Budapest elektromos hálózatát.
Úszómedence és wellness Az épületbe belépve kifejezetten elegáns fogadótérbe érkezünk, a Sporaarchitects által tervezett letámasztás nélküli recepciós pult és az elegáns anyagok jelzik, hogy igényes helyen járunk. Innen pár lépéssel elérjük a térszint alatti wellnesstereket. Van szauna, sok természetes kőanyag, acéllemezfalú meleg vizes medence, feszített tükrű úszómedence is. Az úszómedence és a vele párhuzamos fitneszterem között falamellák biztosítanak átlátást. „Nem kis meló volt itt megcsinálni” – mondja Hatvani Ádám a medencéről.
Lépcsőházak, liftek, hadvezérek Az épületszárnyakban összesen három eredeti lépcsőház maradt, itt az építészek igényességének köszönhetően a korlátok, a világítótestek és maguk a lépcsők eredeti vagy szépen rekonstruált állapotban maradtak meg. A liftekben egy kis furcsasággal találkozunk. „Én a Hannibálban lakom, Napóleon és Kutuzov fölött” – mondhatja a szerencsés lakó, ha pedig eltévedne, az ajtókon elhelyezett egyedi tipográfiájú feliratok segítségével is meggyőződhet róla, hogy a megfelelő hadvezérhez lép-e be. A lift egyébként a programozásnak köszönhetően csak ott áll meg, ahová menni szeretnénk, és különlegesség az is, hogy összesen három irányba nyílik az ajtaja.
Loftlakások A liftből közvetlenül a különböző stílusú, változatos méretű loftokba léphetünk. Még a polgárlakásokhoz szokott szemeknek is hihetetlennek tűnő belmagasság fogadja a betérőt, van lakás, aminek hat méter a belmagassága. Másokhoz kisebb fiókerkélyek tartoznak, de az egyiknek háromszáz négyzetméteres jakuzzis terasza van, és valószínűleg nem itt alakul ki klausztrofóbiája annak a bérlőnek sem, aki ezt a 340 négyzetméteres lakást választja. A DVM által kivitelezett enteriőrben látványos csigalépcső és a födémre függesztett galéria a leglátványosabb építészeti elem. A hatalmas ablakok háromrétegű üvegei meglepően jól szűrik meg az Attila út zaját, lentről gyakorlatilag semmi sem hallatszik föl. A lakásokat megvenni nem, csak bérelni lehet.
Idén ijesztő negatív reálhozamot tudnak csak adni a lakossági állampapírok, de közeledik a változás, a kamatok végre utánaerednek a brutális inflációnak. Az állam erre még egy nagyon vonzónak tűnő kötvény kibocsátásával erősít rá. Íme, mit várhatunk a következő évekre a magyar állampapíroktól, ezekhez érdemes viszonyítani minden mást, eldönteni, hogy mennyire merészkedjünk kockázatosabb terepekre a válságos időszakban, hogy megtakarításunk értékét megőrizzük.
Rövid távú paranoia és hosszú távú optimizmus. Azt mondják, akik értenek a pénz filozófiájához, ez kell a túléléshez: higgy abban, hogy az esélyek a te oldaladon állnak, de közben folyton légy résen, és vedd észre, mi akadályozhatja meg, hogy a dolgok valóban jól alakuljanak. Nem kell most nagyon paranoiásnak lenni ahhoz, hogy észre vegyünk pár aggasztó jelenséget: rezsiszámlák, bolti […]
Semmi akadálya, ha éppen a villamoson ülve akarnád kiszórni az elértéktelenedő kriptódat, vagy csapnál le egy alulértékelt papírra. Mobilbefektetéseket teszteltünk, innovátorok és nagy bankok appjait – valamire mindegyik jó. És igen, akár palládiumot is vehetsz a villamoson.
Uj Péter ugyanúgy áll az újságíráshoz, mint a három kilométerhez, amit mindennap leúszik: ha már elhiszi, hogy megy, nem gondolkozik rajta, csak csinálja. Kétszer ugrott neki egy újság felépítésének, miután 2011-ben úgy érezte, nincs más választása, mint felállni az Indextől, nekiállt újra, jóval nehezebb körülmények között. Vezetői stílusa egyedi, szétszórtsága legendás, de kevés olyan ember van a magyar médiapiacon, akihez annyira ragaszkodnának az újságírói, mint hozzá.
