A fegyvernek használt gázár égbe szállása tovább fokozta a gazdasági nehézségeket Európában, és különösen súlyosbítja a helyzetet az extrémen gázfüggő Magyarországon. Elszálló infláció és boruló költségvetés mellett nincs segítség se monetáris, se fiskális oldalról, csak a jövő évi recesszió mértéke kérdéses. A Forbes negyedéves makrogazdasági összefoglalója.
Markánsan romlottak tovább a gazdasági kilátások a harmadik negyedévben, a tavasszal felvázolt legrosszabb forgatókönyv, az elnyúló stagfláció megvalósulásának hétről hétre nő az esélye. A recesszió mindenesetre 2023-ban egyre biztosabbnak látszik, a mélysége és elnyúlása kérdéses.
Sok minden történt, és sok minden változott ahhoz képest, mint amiről az előző negyedéves összefoglalóban beszámolhattunk. Június végén például még ezt írhattuk: „Az elmúlt hónapokban nem igazolódott az a várakozás, hogy a kormány kész komoly engedményeket tenni a jogállamisági vitában azért, hogy hozzájusson a visszatartott, illetve később érkező uniós forrásokhoz.” Mára kiderült, a kormány júliusig valóban csak szórakozott ez ügyben, de akkor hirtelen hátraarcot vett, és látványos korrupcióellenes vállalásokat téve kezdett Brüsszelben kuncsorogni a pénzért. Bizonyára azért, mert nem sokkal korábban lett egyértelmű számukra, hogy a válság súlyosabb a vártnál, az első körös különadós megszorítás kevés lesz a költségvetés bedőlésének megakadályozásához.
A pénzek biztos elvesztését sikerült elkerülni, novemberig kell a kormánynak megvalósítania a vállalásait, utána szigorú monitorozás mellett megindulhat a pénzáramlás, ha az Európai Tanácsban a minősített többség is így látja jónak. Továbbra sem tudhatjuk, hogy ha a konkrét korrupciós vonal, az uniós pénzek nem megfelelő felhasználása mellett fennmaradnak a jogállamisággal kapcsolatos nyilvánvaló problémák, azokat akarják-e büntetni, mindenesetre a lehetőség most meglenne rá. Talán ezért nem reagált a forint egyértelmű erősödéssel, amikor szeptember közepén az Európai Bizottság elvonási, de haladékadási javaslattal pattintotta tovább az ügyet a Tanács felé.
Semmi akadálya, ha éppen a villamoson ülve akarnád kiszórni az elértéktelenedő kriptódat, vagy csapnál le egy alulértékelt papírra. Mobilbefektetéseket teszteltünk, innovátorok és nagy bankok appjait – valamire mindegyik jó. És igen, akár palládiumot is vehetsz a villamoson.
Erste Trader Tesztünk alatt vételi pozíciót vettünk fel palládium-ETF-re és Wizz-részvényre, nagyjából egy perc alatt – hogy élesben mit vásárolnánk, az más tészta. A lényeg most, hogy az Erste kereskedői felülete áttekinthető, letisztult, mégis információban gazdag, és színes.
Sima ügy az egész, már tényleg csak a piacokat kell figyelni. A méretes „kereskedés” gomb szinte minden kattintás után ott van, nem kell keresgélni. A felső menüsorban kaptak helyet egyebek mellett a „megbízások”, a „számlák”, a „pozíciók”, ki sem férnek egy képernyőre, de könnyen el lehet húzni a menüsort, és ki lehet választani, ami kell. Itt érhető el az árriasztás is, ez máshol a kereskedés gomb után lesz választható opció.
Időrendben egy rakás piaci, iparági hír között böngészhetünk, az adott hír mögött pedig le van gyűjtve, milyen cégeket is érint a téma. Azért nem kell itt brutális elemzésekre gondolni, olvashatunk Elon Musk nőügyeiről is a szimpla üzleti hírek mellett. A „kereskedési jelzések” címszó alatt a kiválasztott papírokra, nyersanyagokra vonatkozó gráfokat, elemzéseket lehet bújni, és ha bármi megtetszik, azonnal rábökhetünk a „kereskedés” gombra.
Az árfolyamfigyelés menüpont alatt tucatnyi szűrőből lehet választani. Ezek között vannak klasszikusok – nyersanyagok, kriptók, indexek –, de van külön tech cég, külön „too big to fall” és olyan speckó szűrés is, mint a romboló innováció, Warren Buffett portfóliója, Bill Gates portfóliója. Természetesen gyárthatunk saját, kedvenc figyelőlistát is.
OTP Az OTP csoport befektetési platformja nem akarja megváltani a világot, az biztos. A világos, szép oldal uralkodó színe a zöld, ami a befektetőnek mindig megnyugtató, vagyis az ügyfélbarátságért jár egy ceruzás kisötös. Háromféle számla közül lehet választani: normál, nyesz és tbsz. Mi a normált választottuk.
Az elérhető portfólió a többi tesztelt platformhoz képest szegényes: BÉT, belföldi és külföldi befektetési alapok, állampapír, saját kötvény és saját jelzáloglevél közül lehet választani. Kicsi kosár jelzi, hogy miből lehet vásárolni, elég hülyebiztos platform, de azért nagy izgalmak így nincsenek.
Kérdés, így marad-e tartósan, vagy a legnagyobb hazai bank is kénytelen lesz szélesíteni a palettáját, hogy versenyképes ajánlatot tudjon felmutatni.
Saxo Bank Részvényt, devizát, ETF-et, befektetési alapokat, vagyis szinte bármit lehet venni a világ egyik legismertebb és legkedveltebb brókerappjában – a kereskedést átlátható felület, sok plusz információ, hírek, értelmes grafikonok segítik.
Pillanatok alatt személyre szabható az akár több mint ötven elemű watchlist, vagyis a kezdőoldal portfóliója, a kiválasztott papírokról és devizákról aztán minden kapcsolódó friss hírt azonnal elérünk, és szorgosan olvasgathatjuk az érkező alerteket is.
KBC Fura kis hibrid a KBC befektetési mobilappja. A sima webes felület kicsit lebutított verziójáról van szó, ami hosszabb távon nem biztos, hogy elég lesz. Ha ezen a karámon belül maradunk, akkor is el lehet mozogni, de bántóan hiányzik egy csomó minden.
A felület letisztult, egyszerű és szép – ez már minimumkövetelmény, egy mobilapp ma már egyszerűen nem lehet a webes verzió kicsinyített verziója.
Vagy mégis: itt ugyanis a mobilappban nem érhető el se kriptovaluta, se deviza, ehhez át kell lépni a webes befektetési felületre, a webbrókerre. Nem bonyolult, de az a felület csak nagy jóindulattal tekinthető jónak, mobilon rosszul néz ki. Bár optimalizálva lett a telefonokra, de azért nem az igazi, a talicskából sosem lesz babakocsi.
Kereskedni könnyű, akár a mobilapp, akár a webbróker felületére irányítva intézkedünk – azon túl kell lépni, hogy a két felület kereskedési oldala kicsit más, de minden megtalálható és érthető. Keresni is lehet a befektetések között, böngészni azonban nem, és ez komoly hiányosság. Nincs olyan menüsor, amiben tetszőleges paraméterekkel szűrni lehetne a papírokat – csak a certiket szeretném, csak az ETF-eket, csak a nyersanyagokat stb. Három szűrő közül lehet választani (keresett és két javító toplista), aztán a legördülők közül kikeresni, ami kell. Meg lehet találni mindent, de ez azért elég sovány. Kár volt kispórolni a katalógusszekrényt.
Revolut Az innovátort nem ezért szeretjük, maradjunk annyiban. A Revolut kereskedési rendszere próbálja hozni a laza, csak egy gombnyomás és minden tuti lendületet, de nagyon nem jön össze. Az oldal kezelése nehézkes, nem logikus, nem erre van optimalizálva. Mintha muszáj lett volna egy befektetési oldalt is legyártani, és a fejlesztők gyorsan igyekeztek túllenni rajta, csak sajnos nem láttak még se élő brókert, se kisbefektetőt.
Rendkívül hosszadalmas regisztrációt követően negyvennyolc óra alatt jeleznek vissza, hogy oké, mehet a játék, vagyis ha adj uramisten, de rögtön szeretnénk kereskedni, csalódni fogunk – persze aztán már nincs ezzel gond. Ezzel együtt nem lehet tét nélkül kipróbálni, nézegetni a platformot, azonnal regisztrálni kell. Feltűnő, hogy a legtöbbször felbukkanó kifejezés a „kockázat”, mintha attól tartana a Revolut, hogy a gyerek beszabadul a gumicukorgyárba. Ez talán túlzás.
Az áruszekció az aranyra és az ezüstre korlátozódik – legalább egy kis brent lenne, ha már palládium nincs –, a részvényrészleg pedig az amerikai piacra. Rendkívül zavaró, hogy egy cég papírjára rákeresve nemcsak befektetési találatokat ad, hanem a Revolut-appban máshol megtalálhatókat is.
eToro Profi, szép, nagyon összetett, de azonnal áttekinthető felület, nem csoda, hogy sikeresen nyomulnak, könnyű egy jól működő felületet marketingelni. Mindent beleraktak, amitől egy befektetési platform jó lehet, és pontosan tudják, mitől lesz ez jól és könnyen használható. Nyilván szántak erőforrást a kinézetre is, kellemes, visszafogott, szellős az egész. Angol nyelvű.
Az alsó menüsorban ott a lényeg: „home”, „watchlist”, „portfolio”, „discover”. A watchlist a legfontosabb papírokat dobja fel, ezekre természetesen szűrni is lehet. Ennél is fontosabb, hogy amit magunk kikeresünk – bármit: nyersanyagot, részvényt, devizát –, azt azonnal a watchlisthez csapja. A kilistázott papírokról pedig ezután megtalálunk mindent, amire csak kíváncsiak lehetünk: van chart, gyertyagrafikon, vannak iparági hírek, és természetesen van „trade” gomb.
Külön érdekes a belső kommunikáció. A platformon mindenki posztolhat, és a közösségi médiában már megszokott módon kommentelni is lehet. Hogy ez mennyire pezsgő és inspiratív, azt egy tesztből természetesen nem lehet leszűrni, mindenesetre hasznos lehet a világ bármelyik szegletéből ide vetődő kisbefektető véleménye.
Na, ilyen egy igazi exitlista, bólintottunk elégedetten, miután összeállt az idei shortlist: régóta jól menő startupok és rengeteg külföldi felvásárló. Az előző években leginkább magyarok csaptak le az eladósorba kerülő hazai cégekre, az elmúlt egy évben azonban jobban rátalált Magyarországra a külföldi tőke, az exitelők több mint fele nem magyar kézben folytatja tovább. A hazai tudás az Egyesült Államoktól Indiáig vonzó, de továbbra is felvásárlási lázban égnek tavalyi listánk legaktívabb felvásárlói, Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért – nem egy üzlettel szerepelnek az idei összeállításban sem.
Írta: Simó György A startupokról, vállalkozókról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint távoli, kissé egzotikus üzleti közegről, a mesés gazdagodások és bukások ránk nem vonatkozó világáról. A tech óriások esetében talán értjük már, mennyire meghatározók mindennapi életünk szempontjából, de az, hogy olyan idegen és drámai környezetben, mint amilyen az ukrajnai háború is, mennyire számítanak ennek a világnak a kulcsfogalmai, talán […]
Hogyan lesz három koktélból tisztességes nyugdíj? Miért legyünk optimisták a reccsenősebb időkben (is)? Mire jó egy kockás füzet, és mi köze van a nyugdíjcélú öngondoskodásnak a vegánsághoz? Farkas András nyugdíjguruval a kisnyugdíjasok pokoli nehézségeiről és az időmilliomos fiatalok esélyeiről beszélgettünk. Meg egy egyszerű, mindent vivő alapképletről.
Felmenőik már a
18. században szőlőt műveltek a Nivegy-völgyben, aztán borászatuk az 1990-es években az elsők közt cserélte a kannás bort palackosra. Az EU-csatlakozás környékén belevágtak a bioborkészítésbe, bár azt mondják, nem kapcsolnak hozzá olyan mély filozófiát, hogy gondozás közben suttognának is a szőlőnek, egyszerűen csak visszatértek a hagyományokhoz. Újító nagyapáktól a barátságkártyán át a szentantalfai nazarénusokig – a Dobosiak története.
