Rövid nyári pihenővel újra beindult az eseményszezon, egy hónap kihagyás után ismét veletek lőttük éterbe az új magazint. Az őszindító Kilövés így vagy úgy, de családi és generációs kérdéseket járt körbe mindhárom beszélgetésünkön.
Az idő pénz. A szabadidő is, pláne inflációs környezetben. Bár az érkező válság más-más hatással van szórakozási lehetőségeinkre. Kik nyernek, kik veszítenek?
A tévé köszöni szépen, jól van. Az átlagos előfizetői díj három százalékkal nőtt egy év alatt (ez a tartomány lenne a jegybanki inflációs cél is), ami különösen kedvező. És változó tartalomfogyasztási szokások ide vagy oda, a jobb mérhetőség miatt a hirdetők továbbra sem kívánnak véglegesen hátat fordítani a lineáris televíziózásnak.
A mozis filmpremierek száma megcsappant az őszi szezon elejére, továbbra sem éri el a járvány előtti szintet. A jövőt a robbanásszerűen emelkedő rezsiköltségek teszik bizonytalanná, a nagyobb mozik egyelőre belső működésükön próbálnak a többletköltségekből valamit spórolni. Jelentősebb jegyáremelést az év végén várhatunk.
Növekvő kínálat, újabb és újabb streamingplatformok, és a mozis kasszasikerek is kezdenek egyre kisebb késleltetéssel az otthoni képernyőkre kerülni. Ráadásul a komolyabb áremelés is elkerüli a szektort – egyelőre. Az is becsülendő, hogy az internet-előfizetés átlagára egy év alatt még enyhén csökkent is itthon.
Évekig megkegyelmezett a sors, de a szerencse forgandó. Az ötös lottó árát 2016-ban és 2020-ban emelte a Szerencsejáték Zrt., így az utóbbi másfél év inflációs hullámait megúszta. Mostanáig. Október közepén ötven forinttal (16,7 százalékkal) drágul a szelvény.
Az állatkerti belépőjegyek meglepően sokáig tartották magukat. Igaz, a koronavírus-veszélyhelyzet alatt az önkormányzati fenntartású intézményeknek megtiltották az áremelést. Júliusban véget ért a tilalom, ki is lőttek a jegyárak – a költség- és rezsiemelkedés mellett sok állatkert még a covid utóhatásait sem heverte ki.
A múzeumokat igen érzékenyen érintik a válságos évek. A belépők 16 százalékkal drágultak egy év alatt, és a többszörösükre ugró energiaszámlák csak mostanában köszönnek be. Az emelkedő költségeket nem a további drágításból szeretnék finanszírozni, a remélt állami segélycsomag ugyanakkor bizonytalan. A kisebb kiállítóhelyek télire be is zárhatnak.
A színházi vezetők egyelőre nem kongatják a vészharangot, pedig a rezsiköltségek a múzeumokhoz hasonlóan őket is megterhelik. Az állami támogatás lehet a megoldás, ám ez kétélű fegyver. Az Operaház például az állami források visszavonása miatt döntött úgy, hogy nem tartja meg felnőttelőadásait a nemrég elkészült Eiffel Műhelyház nagytermében.
Bár a könyv digitális versenytársaihoz képest kevesebb ingert ad, nagy előnye, hogy nem kér enni, és nem kell nagy termeket fűteni az élményhez. Nem is nőtt egyelőre az ára, két százalék alatti a drágulás. Ettől még a papírellátási gondok és a növekvő nyomdaipari költségek nagyban feszélyezik a kiadókat.
A természet és a levegő ingyen van, a bejárásához szükséges eszközök azonban pénzbe kerülnek. Kerékpárokra már a covid idején nagy volt a kereslet, emelkedett is az áruk, de általánosságban a túraeszközök is közepes mértékben drágultak.
Inkább csak meginnál egy sört a haverokkal? Egyszerű megszervezni, kifizetni viszont egyre nehezebb. Egy palack minőségi sör ára 267 forintról 318-ra emelkedett a statisztika szerint, a vendéglátás pedig átlagosan 21,5 százalékkal drágult tavaly augusztus óta. És az aktuális problémák miatt itt is egyre többeket fenyeget a bezárás veszélye.
Hogyan lesz három koktélból tisztességes nyugdíj? Miért legyünk optimisták a reccsenősebb időkben (is)? Mire jó egy kockás füzet, és mi köze van a nyugdíjcélú öngondoskodásnak a vegánsághoz? Farkas András nyugdíjguruval a kisnyugdíjasok pokoli nehézségeiről és az időmilliomos fiatalok esélyeiről beszélgettünk. Meg egy egyszerű, mindent vivő alapképletről.
Gróf Balázs kezdetben a magyar képregény fenegyereke volt, ma Pécsről szállít animációs videóklipeket a tengerentúlra. Pedig még nem is járt Amerikában. Védjegyszerű videóit tízmilliók látták.
Lemaradó létére miért van mégis óriási potenciál a magyar digitális gazdaságban? Kié a felelősség? És ha válság lesz, mibe kapaszkodhat az e-kereskedelem? Bíró Pál, a Google magyarországi vezére már csak a maga példájából is tudja, hogy a tudásért megéri erőfeszítést tenni.