A rendezetlen, középkorias szerkezetű pesti belváros a millennium előtti években, a mai Erzsébet híd építésével alaposan átalakult. Ekkor kezdtek a Klotild-paloták építésébe, a déli mindössze két év elteltével, 1901-re készen állt. Mint két kecses hölgy, keretezték az új híd kaputérségét, és a szimmetrikus épületeket még az is ismeri, aki ma csak keresztülutazik a belvároson.
A díszes kapuzatokkal és kőhomlokzatokkal, kocsiátjáró passzázzsal, jellegzetes saroktornyokkal épült házakban impozáns belmagasságú, öt-hat szobás lakások, üzlethelyiségek és kávéház kaptak helyet. Tervezői a századforduló egyik legfoglalkoztatottabb irodáját vezető Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak – az építészpáros tervei alapján készült el egyebek mellett a New York-palota és a Zeneakadémia is.
Kis érdekesség, hogy az épület – száz évvel ezelőtt, a korabeli technikával és szállítási viszonyokkal – gyorsan megépült, de a felújításához kétszer ennyi idő, öt év kellett. Az épület 2014-ben került a török Özyer-csoport tulajdonába, a felújítás az ő megbízásukból kezdődhetett el. A lassúnak tűnő munkát persze magyarázza az is, hogy kisebb logisztikai bravúr volt a szűk és forgalmas telken építkezni, és az is, hogy Puhl Antal és Dajka Péter építészek – és persze a nyomukban dolgozó restaurátorok – alapos munkát végeztek az összetett műemléképületen.
A névválasztásnál érdemes még egy pillanatra megállni. Az ikerpaloták József főherceg feleségéről, Mária Klotildról kapták a nevüket, a déli palotát csak a népnyelv hívta Matildnak. Valójában most sem Matild-palota – a tavaly nyári nyitás óta hivatalosan Matild Palace a neve.
