Írta: Orbán Krisztián

Elmennél tanácsadónak, ha rendszerint járadékvadászokat kellene segítened? Lennél menedzser, ha az összes fontos kérdés külföldön, a fejed felett dőlne el? Vállalkoznál, ha pusztán uniós pénzt égetnél el reménytelen ötletekre?

  • Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Októberben Simó György tér vissza!

Nem? Pedig ha húszas éveidben jársz, nagy eséllyel ez a jövő vár rád. Öt–tíz év múlva épp úgy fogod magadnak magyarázni a rossz kompromisszumaidat, mint most a harmincasok. Valamiből fizetni kell a lakáshitelt! Mindenki ezt csinálja! Váltanék, de nincs jobb! Bla-bla-bla.
A hazai üzleti szférában igenis lehet egyszerre értelmes munkát végezni és tisztességesnek maradni. Csak nem könnyű. Aki a tömeg „bölcsességét” követve sodródik, és legfeljebb egy lépéssel tekint előre, az viszonylag hamar rákényszerül, hogy a két cél egyikét feladja. Persze, Magyarország nem Németország vagy Amerika. Itt meg kell küzdened azért, hogy magabíró ember lehess.