Addigra teljesen úgy voltam vele, hogy én fél éve kvázi feleslegesen tornázgatok otthon. Úgysem látszik rajtam. Merthogy közben nem különösebben figyeltem arra, mit eszem, az édességek is sokszor elcsábítottak, de azért heti háromszor kigurítottam a tornaszőnyeget, ha máskor nem volt időm, este tízkor. „A normális étrend már elúszott, de a tornát azért toljuk végig becsülettel” – gondoltam. […]
Addigra teljesen úgy voltam vele, hogy én fél éve kvázi feleslegesen tornázgatok otthon. Úgysem látszik rajtam. Merthogy közben nem különösebben figyeltem arra, mit eszem, az édességek is sokszor elcsábítottak, de azért heti háromszor kigurítottam a tornaszőnyeget, ha máskor nem volt időm, este tízkor. „A normális étrend már elúszott, de a tornát azért toljuk végig becsülettel” – gondoltam. Aztán pont fel „kellett” venni a fürdőruhát július elején, amikor elhangzott mellettem a mondat, hogy „te azért kipattintottad magad”. Néztem kikerekedett szemekkel, hogy mi van? Akkor jöttem rá, hogy – bár pontosan tudom, honnan, mennyit és hogyan lehetne még lefaragni – nagyon is csináltam valamit a korábbi hónapokban. A rendszeres mozgás meglátszik, a hiánya (jött a nyár és a lazaság, na meg persze a fagyi) pedig nagyon is érződik. Utóbbit akkor vettem észre, amikor a szokásos napi tízperces sétához legalább tizenöt perc kellett, és a végén nemcsak a negyvenfokos meleg miatt lihegtem.
Kádár-Papp Nóri, a Gyerünk, anyukám! mozgalom és ma már vállalkozás alapítója is lihegve érkezett meg a Margitszigeti nagyrétre 2014 tavaszán. Gyerekkorában versenysportoló volt, viszont az akkor háromgyermekes anya épp húsz kiló súlyfelesleggel küzdött, és egészen addig azt várta, hogy valaki megmentse. Azon a napon viszont kézbe vette az irányítást, és ikreivel a babakocsiban elindult mozogni. Nemcsak egyszer, sokszor.
Aztán kiderült, hogy annyira inspirálóan hat más, hasonló helyzetben lévő anyákra, hogy végül is ebből nőtte ki magát a Gyerünk, anyukám!, ami mára több százmilliós vállalkozás, és különböző edzésprogramokat kínál előfizetéses rendszerben. Nóri azt mondja, szakmailag sok mindenki oké rajtuk kívül is, de ők közösséget is szerveznek mellé. Olyat, hogy neki tényleg elhiszik a nők, hogy be lehet vezetni a rendszeres mozgást a mindennapi rohanásba.
Szecessziós elemek, törökfürdő ihlette mozaikok, saroktorony és tetőtéri műteremlakások – a Matild-palota százhúsz éve is izgalmas volt, most is az. A legdrágább lakosztályban is jártunk.
A rendezetlen, középkorias szerkezetű pesti belváros a millennium előtti években, a mai Erzsébet híd építésével alaposan átalakult. Ekkor kezdtek a Klotild-paloták építésébe, a déli mindössze két év elteltével, 1901-re készen állt. Mint két kecses hölgy, keretezték az új híd kaputérségét, és a szimmetrikus épületeket még az is ismeri, aki ma csak keresztülutazik a belvároson. A díszes kapuzatokkal és kőhomlokzatokkal, kocsiátjáró passzázzsal, jellegzetes saroktornyokkal épült házakban impozáns belmagasságú, öt-hat szobás lakások, üzlethelyiségek és kávéház kaptak helyet. Tervezői a századforduló egyik legfoglalkoztatottabb irodáját vezető Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak – az építészpáros tervei alapján készült el egyebek mellett a New York-palota és a Zeneakadémia is.
Kis érdekesség, hogy az épület – száz évvel ezelőtt, a korabeli technikával és szállítási viszonyokkal – gyorsan megépült, de a felújításához kétszer ennyi idő, öt év kellett. Az épület 2014-ben került a török Özyer-csoport tulajdonába, a felújítás az ő megbízásukból kezdődhetett el. A lassúnak tűnő munkát persze magyarázza az is, hogy kisebb logisztikai bravúr volt a szűk és forgalmas telken építkezni, és az is, hogy Puhl Antal és Dajka Péter építészek – és persze a nyomukban dolgozó restaurátorok – alapos munkát végeztek az összetett műemléképületen. A névválasztásnál érdemes még egy pillanatra megállni. Az ikerpaloták József főherceg feleségéről, Mária Klotildról kapták a nevüket, a déli palotát csak a népnyelv hívta Matildnak. Valójában most sem Matild-palota – a tavaly nyári nyitás óta hivatalosan Matild Palace a neve.
Különleges szerkezetek
A két ikerpalota szerkezeti szempontból újítónak számított, mivel a földszint és a mezzanin tartópillérei és gerendái acélból készültek – de akkoriban még nem volt szokás ezt az anyagot megmutatni, így a homlokzaton a kétszintes portálszerkezettel, belül pedig körbefalazással gondosan eltakarták. A saroktoronyra is jellemző ez a kettősség: téglából épült, de ebből kívülről ma már semmit sem érzékelünk a díszes kőburkolatnak köszönhetően. Ezek a megoldások úttörőnek számítottak akkoriban, ahogy az ide beépített lift is, aminek modern változatait az eredeti gyártó, az amerikai OTIS készíthette el.
MŰTEREMLAKÁSOK ÉS
LAKOSZTÁLYOK
A tetőtérbe idővel a két tervező, Korb és Giergl építészműterme is beköltözött – ezeket a szállodai loftszobákat most úgy rendezték be, mintha egy műteremben járnánk. Bár az árak dinamikusan változnak, a hagyományos méretű szobák ára körülbelül 500 eurótól indul, a kissé bohémebb, színesebb műteremlakásokért ennél mélyebben kell a bankkártyás zsebbe nyúlni, míg a lakosztályokért, azon belül is a legexkluzívabb, saroktornyos lakosztályért még többet, 2500 eurót kell fizetni a vendégeknek éjszakánként. A legdrágább kategóriába eső lakosztályokat egyébként – a szállodaipari hagyományoknak megfelelően – nem találjuk meg az ismert oldalakon, csak közvetlenül, a szállodán keresztül foglalhatók.
Mint egy fürdőben
A szobák berendezése eltérő, de visszatérő elem a fürdőszobák kék mozaikja, amit a budapesti termálfürdők és a keleti fürdőkultúra ihletett. A szobák hangulata a hagyományosabb vonalat viszi, de a díszítésben helyenként megjelenik egy-egy szecessziós motívum is. A belső tereket Maria Vafiadis és a londoni MKV Design tervezte.
Kávéház
A földszinten nyílt meg a kaliforniai–osztrák Wolfgang Puck étterme, a The Spago, és hosszú hányattatott sors után újra megnyílt a Belvárosi Kávéház is, Matild Café néven. Az eklektikus külső mögött a belső térben már a szecessziós jegyek tűnnek fel, ezt talán itt lehet érezni a legerősebben például a falak festésén vagy a galériák kovácsoltvas korlátján. Ezekből persze nem sok eredeti maradt, a restaurátorok hosszú, kitartó munkával rekonstruálták őket. A színpad megmenekülése is tipikus budapesti sztori: már zajlott a felújítás, amikor egy idősebb úr bekopogott, hogy emlékszik, az eredeti színpad hová van bebetonozva. Valóban ott találták, ahol mondta, így sikerült helyreállítani. A színpadra hamarosan újra visszaköltözhetnek – az egykor tipikus pesti műfajnak számító – kabaré-előadások.
Kádár-Papp Nóri életében kétszer mondott hangsúlyos nemet. Egyszer kislánykorában a szertornára és az olimpiai álomra, egyszer felnőttként arra, hogy diplomája után valóban testnevelő tanár legyen. Aztán egy tavaszi napon újra elkezdett mozogni, és megszületett egy mára százmilliós üzlet, a Gyerünk, anyukám!
Heves gesztikuláció, pimasz grimaszok és egy szállóigévé vált ellenfélhergelés: „Ma nem!”, vagyis kábé, hogy „apukám, te ma itt biztos nem fogsz nekem gólt lőni”. Aki látott téged védeni a vízben, erre biztosan emlékszik. A szárazföldön is hamar elszakad a cérna?Fiatalon elég hirtelen haragú voltam, aztán huszonöt évesen apa lettem, majd bekerültem a felnőtt válogatottba, és húztam egy nagyon éles […]
Az Egyesült Államok 45. elnökének veszteséges ingatlanjai és hatalmas adósságai voltak ciklusának végén. Most azonban varázsütésre úszik a pénzben, és szabadon üzletel. Kellett hozzá néhány pénzügyi manőver és néhány befolyásos barát apró segítsége.
