„Forgalomszámlálást tartottunk, mielőtt belevágtunk, mert üzleti tervünket nagyban a HÉV-utasokra alapoztuk. Miután pedig megnyitottunk, kiálltunk a peronra egy nagy kosárral, és apró croissant-okat osztogattunk. De sokan nem merték elfogadni, talán azt hitték, valami kandikamerás trükk” – meséli ma már nevetve Podpácz Dorottya és Czettli Brigi, a Csillaghegyi Megálló nevű reggeliző két tulajdonosa. Akkor még nem tudták, hogy nem feltétlenül a HÉV-vel ingázók közül várhatók a törzsvendégek, sokkal inkább Csillaghegy vonzáskörzetéből, Szentendréről, Budakalászról, Ürömről és Pilisborosjenőről.
Ők ketten több mint harminc éve ismerik egymást, szegről-végről rokonok is, és vagy tizenöt éve negyedévente összejárnak csajos beszélgetésekre egy unokatestvérükkel. Brigi vendéglátós családból származik, Dóri viszont mindig inkább elméleti ember volt, korábban a Telekomnál dolgozott, kitanulta az uniós pályázatírást, és közben néhány szülőtárssal Waldorf-óvodát alapított Pilisborosjenőn. Éveken át gyötörte Brigit, hogy mi lenne, ha kipróbálnák Amélie csodálatos életét – vagyis nyitnának egy olyan franciás kávézó-pékséget, mint amilyenben a legendás művészfilmben Audrey Tautou felszolgált a Montmartre-on.
„Mindig megpróbált lebeszélni, de amikor megtaláltam ezt a helyet, kértem, legalább nézze meg, lát-e benne fantáziát” – meséli Dóri. Régebben gyógyszertár, posta, majd bankfiók működött a Csillaghegyi Egészségház földszintjén, aztán évekig üresen állt. Dóri egy popup ruhavásáron járt a kihasználatlan ingatlanban. Miután Brigi rábólintott, pénzzé tettek mindent, amit csak tudtak – az autótól a lakáskasszán át a biztosításukig –, és azt tervezték, csak kifestik az üzletet, aztán két hónap múlva megnyitják a kávézót. Csakhogy jöttek a meglepetések: a gipszkarton mögött például bankbiztonsági fal lapult, acélrúdjait egyesével kellett elflexelniük. „Kétmilliósra terveztük, pont a hatszorosába került a felújítás, és két hónap helyett négy kellett hozzá” – mondják.
