A Pride of Africa maga a síneken gördülő luxus. Komótosan zakatol Fokvárosból Pretoriába, miközben luxuskabinokban úri étkezéseket és pazar panorámát kínálva kiránt a pörgésből.
Amikor alaposabban is elolvastam a tájékoztatót, rájöttem, hogy nem mértem fel elég gondosan, mekkora fába vágtam a fejszémet: nem elég, hogy vacsoraidőben ing-zakó a dresszkód a Rovos luxusvonatán, de nyakkendő is kötelező. Egy gyors shopping megoldotta a problémát, és elhárult minden akadály, hogy birtokba vegyem síneken gördülő luxuslakosztályomat Dél-Afrikában, Fokvárosban.
Itt a bennem szunnyadó dandy is felébredt.
Fokváros fantasztikus hely, persze azért van pár dolog, amire érdemes odafigyelni. Például elég szigorú határai vannak annak, meddig érdemes egy turistának az utcákon csatangolnia. Egy kis autentikus dél-afrikai koszt reményében pár saroknyira eltávolodtam a biztonságos zónától, és bántódás ugyan nem ért, de elég meggyőző volt, hogy a kisvendéglő vendégterétől alkarnyi vastagságú, plafonig tartó fém rudakkal van elválasztva a konyha, és csak egy kis résen csúsztatják ki az ételt.
Na, az ilyesmi kalandoknak természetesen nyomuk sincs a Rovos Rail luxusvonatútjain. Az exkluzív váróteremben kis vonós zenekar andalítja el a túrára készülődő alig félszáz turistát, az üdvözlő beszéd után elegáns utaskísérők vezetnek a szerelvényhez. Megnyugodva veszem tudomásul, hogy a következő négy napot igen kényelmes és színvonalas lakosztályban töltöm majd. Nemesfa burkolatok, hatalmas franciaágy tölti ki a teret, és kellemes privát fürdőszoba is van. Tényleg felbecsülhetetlen luxus egy vonaton. De el is várjuk valamitől, ami „most luxurious train”-nek minősíti magát. A közösségi terek is méltók a jelzőhöz, az étkezőkocsi olyan, mint egy elegáns angol klub, damasztabroszokkal, -szalvétákkal és kristálypoharakkal. Mondjuk, nem is érném be kevesebbel, ha már nekem meg nyakkendőt és zakót kell húznom a vacsorához! A szalon kicsit lazább, de még mindig elegáns: füles fotelek és kényelmes kanapék a hamisítatlan afrikai tájakra kiváló kilátást kínáló hatalmas ablakokhoz. A kedvencem mégis a legspártaibb, mindössze padokkal berendezett utolsó balkon a szerelvény végén, ahol szabad levegőn, helyi vörösborral vagy egy jó kávéval lehet szemlélni az elsuhanó tájat és a síneket.
Írta: Orbán Krisztián Elmennél tanácsadónak, ha rendszerint járadékvadászokat kellene segítened? Lennél menedzser, ha az összes fontos kérdés külföldön, a fejed felett dőlne el? Vállalkoznál, ha pusztán uniós pénzt égetnél el reménytelen ötletekre? Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Októberben Simó György tér vissza! Nem? Pedig ha húszas éveidben jársz, nagy eséllyel ez a jövő vár rád. […]
Írta: Orbán Krisztián
Elmennél tanácsadónak, ha rendszerint járadékvadászokat kellene segítened? Lennél menedzser, ha az összes fontos kérdés külföldön, a fejed felett dőlne el? Vállalkoznál, ha pusztán uniós pénzt égetnél el reménytelen ötletekre?
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Októberben Simó György tér vissza!
Nem? Pedig ha húszas éveidben jársz, nagy eséllyel ez a jövő vár rád. Öt–tíz év múlva épp úgy fogod magadnak magyarázni a rossz kompromisszumaidat, mint most a harmincasok. Valamiből fizetni kell a lakáshitelt! Mindenki ezt csinálja! Váltanék, de nincs jobb! Bla-bla-bla. A hazai üzleti szférában igenis lehet egyszerre értelmes munkát végezni és tisztességesnek maradni. Csak nem könnyű. Aki a tömeg „bölcsességét” követve sodródik, és legfeljebb egy lépéssel tekint előre, az viszonylag hamar rákényszerül, hogy a két cél egyikét feladja. Persze, Magyarország nem Németország vagy Amerika. Itt meg kell küzdened azért, hogy magabíró ember lehess.
A színpadon: „Igenis lehet egyszerre értelmes munkát végezni és tisztességesnek maradni. Csak nem könnyű.” – Orbán Krisztián
Kis leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság három nagy részből áll. Az első a globálisan integrált szegmens. E vállalatok döntő többsége külföldi tulajdonú, a globális ellátási lánc egy viszonylag alacsony hozzáadott értékű fázisában tevékenykedik, és elhanyagolható stratégiai autonómiával rendelkezik. A második csoport a járadékvadászokból áll. Testre szabott törvények, állami vagy önkormányzati megrendelések, EU-s vagy kormányzati pénzek, kirívóan kedvezményes hitelek, különlegesen megértő hatóságok: ezeket fordítják nyereségre, majd villámgyorsan osztalékra. A harmadik csoport a klasszikus versenypiacon működő, stratégiai autonómiával rendelkező vállalatok köre. A hazai gazdaság jellegzetessége, hogy ez elsősorban kicsi, maximum közepes méretű cégeket jelöl, akiknek horizontja nem mutat túl Magyarország határain.
Az üzleti életben most elinduló fiatalnak mindez azt jelenti, hogy az előtte álló út tele van olyan korlátokkal és csapdákkal, amilyenekről az egyetemen és a karrierexpón egy büdös szó nem esett. Az itt működő globálisan integrált cégekbe elsősorban szellemi szakmunkásokat keresnek és képeznek. Stratégiai gondolkodásra, komplex döntési kompetenciára és szélesebb perspektívára nincs szükségük, azokat a vállalati központban intézik. Óhatatlanul beszűkülsz majd, cserébe kiszámítható, többé-kevésbé teljesítményelvű és főleg tisztességes környezetben dolgozhatsz. Nem mondható ez el a magyar gazdaság titánjainak döntő többségét felsorakoztató járadékvadász csoportban. Mivel náluk az üzleti modell lényege a hatalom kiszolgálása és a közös vagyon megpumpolása, az összes többi „üzleti” feladat csak amolyan teljesítési igazolás. A teljesítményt nem tisztességes és értelmes munkában, hanem a közösből való lenyúlás mennyiségében mérik. Ez a környezet jó esetben kiégett cinikussá, rossz esetben gazemberré tesz majd. Ilyen környezetben dolgozni nemcsak lélekölő, de végső soron értelmetlen is.
Elméletileg a harmadik csoport vállalatai nyújtják a legtöbb lehetőséget arra, hogy magabíró emberként élj. Ők azonban rendszerint túl kicsik és túl hazai fókuszúak ahhoz, hogy egy pályakezdőnek vonzó tanulási lehetőséget biztosítsanak. Ráadásul sokuk jövője bizonytalan, mert a magyar gazdaságban a másik két csoportnak lejt a pálya.
Ebben a felállásban az egyszerű, kitaposott pályák szinte mind zsákutcába vezetnek, így értelmetlen az előtted járók tömegeit követni. Aki értelmes és tisztességes munkát szeretne húsz év múlva is, annak az első lépéstől nagyon tudatosan kell lavíroznia az egyes és a hármas csoport cégei közt, és kerülnie kell a másodikba tartozókat, mint a pestist.
A szerző az Oriens vállalatcsoport tulajdonosa.
A Forgó tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György és Orbán Krisztián.
Ossza meg ismerőseivel:
Schneider Electric
2022 Szeptember Támogatói tartalom Schneider Electric
Mikrogrid. Így hívják azt a megoldást, amellyel felvehetjük a harcot az emelkedő energiaárakkal és az energiaelosztó hálózatok túlterheltségével is. A mikrogrid összekapcsolja a digitalizációt és az elektromos energia térnyerését, vagyis az elektrifikációt. Közben pedig olcsóbb energiát és jobb ellátásbiztonságot nyújt.
Bélflóránk jelentős mennyiségi és minőségi változáson megy át, mire elérjük a felnőttkort.De pontosan mi is az a bélflóra, hogyan kerül az emésztőrendszerünkbe, és miért olyan nagy jelentőségű fertőzésveszély esetén?
A fogszuvasodás és fogágybetegség esetében a prevenció célja nem csupán a fogak elvesztésének megakadályozása, hanem olyan egészséges szájkörnyezet megőrzése, amely a komfortérzet mellett az esztétikus megjelenéshez is hozzájárul. Mivel a fogszuvasodás és fogágybetegség legnagyobb hányada lényegében a nem megfelelő rutinból fakadó betegség, így elméletileg helyes életvitellel, jó szájhigiénés szokásokkal az ínygyulladás (gingivitis) és a krónikus fogágybetegség 80 százaléka megelőzhető lenne.
