Egy emberöltő óta van jelen a STIHL Magyarországon. A márkanévről évekkel ezelőtt elsőre mindenkinek a motoros fűrészek ugrottak be: ha valaki átszólt a szomszédba, hogy kölcsönkérheti a STIHL-t, akkor nem kellett magyarázkodni, mire is gondol. A STIHL azóta rengeteg új, innovatív termékkel bővítette palettáját, mára már nem csak az erdő- és mezőgazdaság, a kert- és tájépítés, valamint az építőipar professzionális dolgozói részére, hanem magán kerttulajdonosok, otthoni felhasználók, sőt, kertészkedni szerető nők számára is ajánl kerti gépeket. Bakon Gábort, az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a cég jelenéről és jövőjéről.
Miként reagál a változó piaci igényekre a STIHL?
Az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. tavaly november 15-én ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Jómagam 15 éve, 2007 óta vagyok a vállalat ügyvezetője, és büszke vagyok rá, hogy a célunk és a világnézetünk a mai napig ugyanaz maradt, mint a kezdetekkor. A STIHL-nél nagyon alacsony a fluktuáció, mindmáig szinte ugyanazzal a csapattal dolgozom. Vezetőként most az egyik legnagyobb kihívásomnak azt érzem, hogy ezt a 15 éve összeállt csapatot a versenyképes juttatások mellett folyamatosan lendületben tartsam.
Mindennapi kiemelt célunk, hogy megfeleljünk a vevői elvásároknak, e nélkül nehéz lenne piacvezetőnek maradnunk. A Waiblingenben működő fejlesztési központunkban többszáz mérnök dolgozik azon, hogy a hobbi felhasználóktól a profi vállalkozókig mindenki megtalálja a számára megfelelő gépet, eszközt. Itt említsük meg azt is, hogy a piac az értékesítési csatornák terén is változik, egyre több kereskedőnk értékesít online is. Ami a jövő szempontjából biztos: felhasználóinkat most is és a jövőben is szakkereskedői hálózatunkon keresztül kívánjuk kiszolgálni, mert csak így tudjuk garantálni a teljeskörű, tartós elégedettséget.
Mintha múlt hónapban lett volna, hogy a nappalimban, a plafont bámulva merengtem Orbán Viktor harmadik kétharmadán. Pedig iszonyú mozgalmas, váratlan eseményekkel teli cikluson vagyunk túl, és ritka kiélezett választás jön. Ha van bármi bizonyosság a most tényleg téttel bíró választásban, az az, hogy kiborítóbb és ocsmányabb kampány előzi meg, mint valaha. Ugyan a Forbes nem politizál, de ránk is hatással van a közélet őrülete. Tizenhárom személyes stratégia, hogy az utolsó hónapban is megőrizzük lelki békénket.
Kis Judit
Nagyjából egy hónapja nincs tévénk, persze nem mintha ez az internet korában sokat elvenne az infóáradatból, de valamennyit mégis. A tartalomfogyasztásom a kampányban néhány hírportálra korlátozódik, amúgy meg éljenek a streamingszolgáltatók és a reklámmentes Youtube. Remélem, a covid is enyhül a következő hetekben, úgyhogy baráti és családi találkozókkal, kirándulásokkal tervezek töltődni. Jó is lesz, van akinek még nálam van a tavaly októberi szülinapi ajándéka.
Vaszkó Iván
Futok. Ha lehet, se zene, se podcast. Néha már az aktivitásmérő appot sem indítom el, jobb, ha inkább otthon marad a mobil.
Knittel Martin
„Some men just want to watch the world burn.” – Batman
Fekete Emese
Nem tervezek radikális dolgokat, de még jobban kell tartanom a ritmust, már ami a heti futásokat, nyújtásokat, tekeréseket illeti (biciklire gondolok). Meg persze a távolságot kommentelőktől, szakadatlan hírözöntől és buborékon belüli vagy kívüli parttalan vitáktól. Egy óra hírfogyasztás a napi limit, kizárólag válogatott szájtokon – ez alól csak a Forbes.hu hírügyeleti heteiben jár felmentés. Olyankor gondolatban napi egy szál cigarettát is elszívok.
Gólya Ági
Az én módszerem nagyon egyszerű: alámerülök. Amúgy is érdekel a politika, ami ilyenkor a legjobb és a legrosszabb arcát is meg tudja mutatni. Talán túlzás azt mondani, hogy jó látni a demokráciát működésben, úgyhogy inkább azt mondom, jó látni, ahogy próbálkozik. Ettől a bennem élő hírfüggőnek januártól áprilisig biztosan óránként jut anyag. Annak, aki nem élvezi ennyire ezt a kegyetlen játékot, azt tanácsolom, hogy ne frissítse tízpercenként a hírfolyamát, de naponta egyszer nézze át, mi történt, és próbálja meg megérteni, hogy miért. Négy év múlva már lehet, hogy rákap az ízére.
G. Tóth Ilda
Nincs annál jobb érzés, mint hétköznap reggel hétkor szembe menni a városba befelé jövő forgalommal, hogy aztán a Szentendre környéki hegyekben lenyomjak egy öt-hat kilométeres, gyors túrát munka előtt. Erdőben lenni majdnem olyan, mint nem olvasni híreket – legalábbis ideig-óráig. A hazai közállapotokat feledtetni persze ez kevés, ahhoz minimum egy éjszakai szarvasbőgés kellene (de az utoljára ősszel volt), vagy este egy brutális skandináv krimi. Ha könyv, akkor az legyen Jo Nesbo szerzeménye, ha film, akkor legutóbb a Netflix dán sorozata, A gesztenyeember bizonyult ideálisnak a célra.
Váradi Ibolya
Csokit zabálok.
Topolay Gábor
Minden reggel kis jóga, hírügyeletben kicsit több, segít lelazulni, még mielőtt kiborulnék a napi hírfolyamon. Ha mégis sikerül felhúznom magam, akkor inkább eltemetkezem a focis statisztikákban, a Metallicában, elmegyek úszni, és szuggerálom magamnak: így szép ez az ország.
Bánáti Anna
Nem vagyok az a kiakadós fajta, a pulzusom csak akkor megy hatvan fölé, ha sportolok. Nincs ez másképp a kampányidőszakban sem, úgyhogy azt csinálom, amit ilyenkor mindig: elolvasom, ami érdekel, utána megvonom a vállam, és főzök egy teát.
Zsiborás Gergő
Ez mindig nagyon izgalmas időszak, szóval békével, de kíváncsisággal telve figyelem és próbálom értelmezni az eseményeket.
Galambos Márton
Már tinédzserként is imádtam a kampányokat, sokáig alig vártam, hogy induljon, és minden rezdülést, mozzanatot és nyakkendőszínt kielemeztem. Az utóbbi években csökkent a lelkesedésem, de azért időnként fel tud lángolni. Szóval, biztos lesz része, amit az elkeserítő kormányzati propagandagépezet ellenére is élvezni fogok. Ha menekülni akarok valami elől, és nem foglal le egy könyv, akkor az amerikai standuperek az utolsó mentsváram, mostanában Louis C. K., azaz a magyar felmenőkkel rendelkező Székely Lajos.
Galavits Patrik
Kiábrándító a közéletünk és főleg a közbeszédünk, de nem akarom megúszni a politikát. Inkább igyekszem nem arra a valóban undorító zajra figyelni, ami minden oldalról gyakorlatilag ugyanúgy jön. Szerencsére még mindig vannak érdekes elemzések, amik felülemelkednek a mindennapos sárdobáláson, és segítenek tisztábban látni. Én főleg a Partizánon, a Válasz Online-on, a 444 Magyar Jetijében, a Direkt36-on és az Átlátszón keresem őket.
Melis Dóra
Nagyon egyszerű, a híreket és a politikusokat pelenkára cserélem. A kampánynál jobban izgat, hogy életben tartsak egy jövőbeli, de még csak újszülött szavazót.
Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitották a Magyar Királyi Operaházat, a tömeg tüntetést szervezett, és betört az épületbe, hogy lássa A zene apoteózisa című Lotz Károly-falfestményt. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó várta türelmetlenül, hogy az épület nehéz fakapui idén tavasszal újra megnyíljanak. Valóban sokáig voltak zárva, de a tizenhétezer négyzetméteres épület majdnem minden sarkában akad egy kis aranyozás, márvány vagy Zsolnay-kerámia. Na, meg ott vannak az egyedi gyártmányú ajtók, ablakok, kilincsek, bútorok, kárpitok, falfestmények és szobrok, ráadásul mindezt úgy kellett rekonstruálni, hogy az eredeti tervek régen elvesztek. Az épületet a tervezést vezető Zoboki Gábor építésszel jártuk végig, és többek között arról is beszélgettünk, hogy mi volt az operaházak szerepe egykor, és miért sikerült ilyen kivételesen jól a budapesti.
Hogy az ország egyik legnagyobb és legrégibb magánklinikája nem a fővárosban, hanem Pécsen van, az sokéves csendes építkezés, tőkeerős tulajdonosi háttér és egyértelmű koncepció eredménye – öt szóban a lényege: egy kórházat ne orvosok vezessenek. Ez tíz évvel ezelőtt még szokatlan volt, és ellenérzéséket is szülhetett, 2021 végére viszont elhozta a Da Vinci Klinikának a piac eddigi legnagyobb magánegészségügyi felvásárlási ajánlatát. Kovács Antal az élén marad.
Olyat csináltunk meg, amiről senki nem gondolta, hogy fiatal cégként képesek leszünk – foglalja össze a Silk Group utóbbi egy évét Selyem Péter ügyvezető. Az autóápolási termékekkel foglalkozó cég jó érzékkel reagált a koronavírus okozta új helyzetre, melynek köszönhetően jelentős növekedést tudtak elérni egy kimondottan kompetitív piacon.
