Az egyhelyben állás a hanyatlás kezdete – vallják a Tiszacash Zrt.-nél –, és nem is állnak egyhelyben, újabb és újabb területeken kínálnak mást, többet, jobbat. Érdemes velük tartani az új utakon, mert eddig mindig megtalálták a kiemelkedően teljesítő befektetési lehetőségeket.
Hogyan jön össze a termőföld és a kriptovaluta? Mi a közös a napelem, a pénzügyi szolgáltatások, vagy éppen az internetes kereskedelem piacán? Nagyon röviden: mindegyik jó befektetés volt, és a jövőben is az lehet. Kicsit bővebben: mindegyikben meglátta a lehetőséget, a piaci rést Nagy Ferenc – a Tiszacash alapítója, tulajdonosa –, aki jelenleg a különböző területeket összefogó holding, a Tiszacash Group cégvezetője.
A még bővebb válaszhoz kicsit érdemes visszamenni az időben. Az 1998-ban alapított Tiszacash kezdetben termőföld-közvetítéssel foglalkozott. Összehozta az eladni szándékozókat a szakmai és a nem szakmai hátterű vásárlókkal. Bár 2014 óta csak szakmai befektetők vásárolhatnak földet Magyarországon, de korábban sok sikeres vállalkozó döntött úgy, hogy befektetési portfóliójának diverzifikálása érdekében földet is vásárol – és nagyon jól tették. Az elmúlt két évtizedben a termőföldárak néhány tízezer forintról sokmillióig emelkedtek, és még a válság idején is évi 10 százalékos hozamot hozott a termőföld, ezzel pedig az egyik legnagyobb stabil értéknövekedést biztosító instrumentuma volt az elmúlt éveknek. Az erősen emelkedő trend még mindig tart, és a várható eredmény a következő évtizedben kétszeres vagy akár háromszoros is lehet!
A cég közben belevágott különböző termőföld alapú projektek fejlesztésébe is. A felhalmozott szakértelem itt már jóval nagyobb hozzáadott értéket tudott teremteni. Az ügyfeleiknek kavicsbánya telkeket fektettek, de közvetített a cég geotermikus erőművekhez, naperőművekhez ipari parkoknak alkalmas földeket is.
Hogy az ország egyik legnagyobb és legrégibb magánklinikája nem a fővárosban, hanem Pécsen van, az sokéves csendes építkezés, tőkeerős tulajdonosi háttér és egyértelmű koncepció eredménye – öt szóban a lényege: egy kórházat ne orvosok vezessenek. Ez tíz évvel ezelőtt még szokatlan volt, és ellenérzéséket is szülhetett, 2021 végére viszont elhozta a Da Vinci Klinikának a piac eddigi legnagyobb magánegészségügyi felvásárlási ajánlatát. Kovács Antal az élén marad.
A történet szokványosan indult. Pécs belvárosában több mint tizenöt évvel ezelőtt különböző szakterületeken magánrendelőket nyitottak helyi orvosok, mások mellett nőgyógyászok és plasztikai sebészek. Ezen a két területen igen hamar jelentkezett az igény fekvőbeteg-ellátásra, így az akkori öt-, majd háromfős lokálpatrióta tulajdonosi kör álmodott egy nagyot, és belevágott egy kórház építésébe. A belevágott itt szó szerint is történt: a Mecsek oldalában tizenhat méter magas sziklafalak között kellett megteremteni az infrastruktúrát. Az első épület hétszázmillió forint körüli beruházásba és több évbe került.
Még messze nem olyan idők jártak, hogy gombamód szaporodjanak a magyar magánkórházak: az első és sokáig egyetlennek ismert Telki Magánkórház – Budapesttől nem messze – épp a csőd felé tartott, majd beütött a 2008-as pénzügyi válság is. A pécsi klinika így 2011-re jutott oda, hogy – már Da Vinci néven – minden engedély birtokában működni tudjon, és még ezzel is megelőzte sok konkurensét.
Kovács Antal ekkor vette át a vezetést. Erős tulajdonosi támogatást élvezett – bankár apja a már emlegetett lokálpatrióta alapító tulajdonosok között meghatározó hányaddal bírt. Bár fia alig volt harminc, több év kaposvári önkormányzati pályázatíró tapasztalattal és saját definíciója szerint problémamegoldó szemlélettel állt neki, hogy rendbe tegye a formálódó klinika ügyeit.
„Eljövök egy-két évre megoldani a problémákat” – idézi fel, milyen távon gondolkozott tíz éve, amikor is azt látta, hogy nem jó struktúrában, kevés orvossal, kevés pácienssel, magas rezsiköltségekkel, gazdaságtalanul működik az akkor két műtővel felszerelt intézmény. Szabad kezet kért és kapott, hogy echte kapitalista módjára gazdasági szempontok mentén szervezze meg a működést, és végigvigye azt, amit nem lehetett könnyű. Azaz, hogy nagyon kevés kivétellel semmit nem csinálnak, ami gazdaságilag nem racionális, és nem csak az orvosok hozzák meg a fontos döntéseket. „Akivel nem értettünk egyet, az már nem dolgozik itt” – mondja röviden az ebből fakadó konfliktusokról, de váltig állítja, ez a jó modell, az orvosok tanácsadó szerepben legyenek a felsővezetésben.
A stratégiát a fekvőbeteg-ellátás kiépítésére fókuszálta, hiszen „járóbeteg-szakrendelést nagyon alacsony kockázattal, elég jó profittal, kis munkával, viszonylag könnyű üzemeltetni”, sokan is csinálják az országban. Rendes fekvőbeteg-magánkórházi részleget nyereségessé tenni, az a kunszt, ezt 2014-re érték el. Onnantól újabb szakágakat hoztak be (például a jelentősebb befektetést igénylő ortopédiát), és 2016-ban kuriózumnak számított, hogy olyan magánszülészetet nyitottak, ami nem valamelyik állami kórházra ráépülve működött. Az is a stratégia része volt, hogy megpróbálják lefedni a lehető legszélesebb kört. Ma tizenkét orvosi szakágban van fekvőbeteg-ellátásuk, ami tavaly úgy csúcsra járt, hogy megduplázódott a páciens forgalmuk, és 2021-et 80 százalékos bevételnövekedéssel zárták (a covid előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest).
Ehhez az is kellett, hogy öt éve megvásárolták az ország egyik legrégebbi Bauhaus épületét, az egykori Kikelet szállót – a felújított és átalakított műemléképület is a Mecsek oldalában áll. A 350 millió forintos ingatlanvásárlásra még 400 millió forintot kellett rákölteniük, hogy mostanra hatezer négyzetméteren (24 ággyal, két nagy- és egy kisműtővel, 18 rendelővel, 123 orvossal) láthassák el a betegeket. És még így is szűkek a kapacitásaik – mire ez a lapszámunk megjelenik, újabb műtőblokk- és ágyszámbővítésbe kezdenek, a tervek további négyezer négyzetméterről szólnak.
„Így várjuk a közös jövőt” – mondja Kovács Antal már azután, hogy Pécsen a jelképes kulcsátadás is megtörtént, a Doktor24 és az Union közös cége megvásárolta a klinikát (az ingatlanokat nem, csak a szolgáltatót), és ezzel új korszak nyílik. „Konszolidáció van a piacon, már mi magunk is gondolkoztunk, hogy veszünk egy-két kisebb budapesti intézményt, mert valahová tartoznunk kell, hogy tovább növekedhessünk – mondja a motivációkról, amelyekkel tavaly megkezdték a tárgyalásokat. – És a dolgozóinknak is kell a fenntartható jövőkép.” A csapat így együtt folytatja, és Kovács Antal sem áll fel a főfőnöki székből. Ahogy annak idején, most is marad egy-két évre, hogy megoldja a problémákat.
Da Vinci Kft. Alapítás: 2003 (2011-ig Lézerklinika Kft. ) Tulajdonosok (a tranzakció előtt): id. Kovács Antal (többségi), Masszi György, Tizedes György Árbevétel (milliárd forint) 2019 2,1 2020 2,3 2021: 3,8 Adózás utáni eredmény (millió forint) 2019 113,1 2020 129,7 2021 nincs adat Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Lackfi János 17 éves volt, amikor egy álszerelem kihozta belőle az állatot: „a köttőt”. Az elmúlt harminc évben több mint száz kötete jelent meg, de a műhelyteremtés is legalább annyira hajtja, mint az írás. Mostanra megtanult lassítani is – legalábbis a maga lackfis, hiperaktív módján.
Egy emberöltő óta van jelen a STIHL Magyarországon. A márkanévről évekkel ezelőtt elsőre mindenkinek a motoros fűrészek ugrottak be: ha valaki átszólt a szomszédba, hogy kölcsönkérheti a STIHL-t, akkor nem kellett magyarázkodni, mire is gondol. A STIHL azóta rengeteg új, innovatív termékkel bővítette palettáját, mára már nem csak az erdő- és mezőgazdaság, a kert- és tájépítés, valamint az építőipar professzionális dolgozói részére, hanem magán kerttulajdonosok, otthoni felhasználók, sőt, kertészkedni szerető nők számára is ajánl kerti gépeket. Bakon Gábort, az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a cég jelenéről és jövőjéről.
Olyat csináltunk meg, amiről senki nem gondolta, hogy fiatal cégként képesek leszünk – foglalja össze a Silk Group utóbbi egy évét Selyem Péter ügyvezető. Az autóápolási termékekkel foglalkozó cég jó érzékkel reagált a koronavírus okozta új helyzetre, melynek köszönhetően jelentős növekedést tudtak elérni egy kimondottan kompetitív piacon.
