Az idén 30 éve privatizált, az egykori Kontavill alapjain felnőtt Legrand Magyarország nemcsak az állami vállalatból egy nemzetközi vállalatcsoportba történő integrációt végezte el sikeresen, de egyenrangú partnere is lett a többi leányvállalatnak, sőt új utakat is mutatott. Az elmúlt évek elképesztő növekedési üteme őket igazolta, a sikerekben pedig az is szerepet játszott, hogy ha kellett, erősségeik mellett gyengeségeiket is fel tudták vállalni.
A világ folyamatosan változik, hol lassabban, hol gyorsabban. Ha csak az elmúlt három évtizedet nézzük Magyarországon, akkor három olyan mindent felforgató helyzetre is emlékezhetünk, amely alapvetően írta át az üzleti környezetet, és teljesen új kihívások elé állította a cégeket: rendszerváltás, 2008-as gazdasági válság, covidjárvány.
Ha egy vállalat mindháromból megerősödve tudott, vagy éppen tud kijönni, akkor érdemes odafigyelni arra, mit és hogyan is csinálnak. A Legrand vállalatcsoport részeként működő egykori Kontavill pontosan ilyen. Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója pedig az utolsó két nehéz időszakban már vezetőként tevékenykedett a cégben.
Az IBUSZ annak az 1902-ben alapított vállalatnak a jogutódja, melyet a Magyar Királyi Államvasutak hivatalos menetjegyirodájaként hoztak létre. Neve 1926-tól Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt., röviden IBUSZ lett.
Az IBUSZ márkanév védjegye mindig is a megbízhatóság és a minőségi utaztatás volt. A magyar tulajdonban lévő cég alaptőkéje 1,5 milliárd forint, az idei évre elfogadott 1.55 milliárd forintos összeggel a legnagyobb vagyoni biztosítással és országos hálózattal rendelkező utazási iroda hazánkban.
Az elmúlt 2 év pandémiás időszaka tovább növelte és még jobban felértékelte helyzetét a piacon. A márkanév magas szolgáltatásaival és szakképzett munkatársaival egyértelműen a biztonságot jelenti az utazni vágyóknak. Az IBUSZ legnagyobb előnye a komplex szolgáltatások nyújtása versenyképes árakon, amely a repülőjegy- és szállásfoglalástól kezdődően az utasbiztosításon, valutaváltáson át a helyszíni szolgáltatásnyújtásig terjed (például autóbérlés, programszervezés, belépőjegyek).
Idén júniustól októberig heti 21, utasbarát menetrenddel és magyar személyzettel üzemelő charter járatot terveznek a mediterrán térség legkedveltebb üdülőterületeire, ahol több mint 300 szállásajánlatot kínálnak az apartmanoktól a luxushotelekig. Görögországba a már ismert szigetek és üdülőterületek mellett újdonságként Lefkada szigetére is szerveznek utakat. Emellett a török riviéra és Spanyolország üdülőterületeire is bőséges a kínálat.
Körutazásokból, városlátogatásokból közel 300 úttal várják a kultúrára, természeti szépségek megismerésére vágyókat. Európa számtalan úticélja mellett találhatóak egzotikus körutazások is a kínálatban.
Csoportos, magyar asszisztenciával kísért hajóútjaik a mediterrán térségeken kívül, észak-európai és közel-keleti vizekre hajózzák mindazokat, akik a hullámok és a tengerek szerelmesei.
Itthon közel 150 szállásajánlattal és a cégeknek különleges helyszíneket és programokat biztosító rendezvényszervezéssel állnak rendelkezésre.
Március 31-ig most rizikómentesen foglalhatja le nyaralását az IBUSZ-nál, akár 50 százalék kedvezménnyel. Részletek az ibusz.hu/elofoglalasi-kedvezmenyek oldalon.
Jó nézni őket, ahogy az interjú előtt az ifjabb Attila türelmesen megmutatja az idősebb Attilának, hogyan csatlakozhat majd másnap a telefonjáról egy Zoom-beszélgetéshez. Végighallgatják egymást, mindig hozzá tudnak tenni a másik mondanivalójához, nem vitatkoznak, csak más szempontból szólnak a kérdéshez. Teljes a harmónia apa és fia között úgy is, hogy különböző területeken lettek sikeresek. Chikán Attilának, aki az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is volt, lényegében a Rajk Szakkollégium a legidősebb gyermeke, (második) fia viszont mindig is a vállalati szférában tevékenykedett, és a budapesti tőzsdén tavaly a legnagyobb áremelkedést produkáló, alternatív energiákra fókuszáló Alteót vezeti. Interjú ifjúkori lázadásról, idealista miniszterségről, a kihagyott gazdasági lehetőségek évtizedeiről és Chikán nagyapás könyvekről.
Visszaszámlálás. Ez a szó sokszor jutott eszünkbe a lista összeállításakor, hiszen az április 3-ai országgyűlési választások minden kategóriában átrendezhetik az erőviszonyokat. Mégis, fontos pillanatkép ez a mostani arról, hogy mi ma a befolyás Magyarországon. Nem indulhattunk ki kizárólag olyan konkrétumokból, mint a pozíció és az árbevétel, mindig a kulisszák mögé kellett néznünk, hogy összerendezzük és sorrendbe rakjuk azt a tudásból, kapcsolatokból, momentumból, politikából és pénzből álló egyveleget, amit befolyásnak nevezünk.
A Dunakanyar nem csak a sűrű börzsönyi hegyek miatt a túrázók zarándokhelye, sokan járnak Mosonyi Annamária családias hangulatú műhelyébe is. A Mauna bakancsaiban Erőss Zsolt is mászott.
Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitották a Magyar Királyi Operaházat, a tömeg tüntetést szervezett, és betört az épületbe, hogy lássa A zene apoteózisa című Lotz Károly-falfestményt. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó várta türelmetlenül, hogy az épület nehéz fakapui idén tavasszal újra megnyíljanak. Valóban sokáig voltak zárva, de a tizenhétezer négyzetméteres épület majdnem minden sarkában akad egy kis aranyozás, márvány vagy Zsolnay-kerámia. Na, meg ott vannak az egyedi gyártmányú ajtók, ablakok, kilincsek, bútorok, kárpitok, falfestmények és szobrok, ráadásul mindezt úgy kellett rekonstruálni, hogy az eredeti tervek régen elvesztek. Az épületet a tervezést vezető Zoboki Gábor építésszel jártuk végig, és többek között arról is beszélgettünk, hogy mi volt az operaházak szerepe egykor, és miért sikerült ilyen kivételesen jól a budapesti.
