Mintha múlt hónapban lett volna, hogy a nappalimban, a plafont bámulva merengtem Orbán Viktor harmadik kétharmadán. Pedig iszonyú mozgalmas, váratlan eseményekkel teli cikluson vagyunk túl, és ritka kiélezett választás jön. Ha van bármi bizonyosság a most tényleg téttel bíró választásban, az az, hogy kiborítóbb és ocsmányabb kampány előzi meg, mint valaha. Ugyan a Forbes nem politizál, de ránk is hatással van a közélet őrülete. Tizenhárom személyes stratégia, hogy az utolsó hónapban is megőrizzük lelki békénket.
Kis Judit
Nagyjából egy hónapja nincs tévénk, persze nem mintha ez az internet korában sokat elvenne az infóáradatból, de valamennyit mégis. A tartalomfogyasztásom a kampányban néhány hírportálra korlátozódik, amúgy meg éljenek a streamingszolgáltatók és a reklámmentes Youtube. Remélem, a covid is enyhül a következő hetekben, úgyhogy baráti és családi találkozókkal, kirándulásokkal tervezek töltődni. Jó is lesz, van akinek még nálam van a tavaly októberi szülinapi ajándéka.
Hogy az ország egyik legnagyobb és legrégibb magánklinikája nem a fővárosban, hanem Pécsen van, az sokéves csendes építkezés, tőkeerős tulajdonosi háttér és egyértelmű koncepció eredménye – öt szóban a lényege: egy kórházat ne orvosok vezessenek. Ez tíz évvel ezelőtt még szokatlan volt, és ellenérzéséket is szülhetett, 2021 végére viszont elhozta a Da Vinci Klinikának a piac eddigi legnagyobb magánegészségügyi felvásárlási ajánlatát. Kovács Antal az élén marad.
A történet szokványosan indult. Pécs belvárosában több mint tizenöt évvel ezelőtt különböző szakterületeken magánrendelőket nyitottak helyi orvosok, mások mellett nőgyógyászok és plasztikai sebészek. Ezen a két területen igen hamar jelentkezett az igény fekvőbeteg-ellátásra, így az akkori öt-, majd háromfős lokálpatrióta tulajdonosi kör álmodott egy nagyot, és belevágott egy kórház építésébe. A belevágott itt szó szerint is történt: a Mecsek oldalában tizenhat méter magas sziklafalak között kellett megteremteni az infrastruktúrát. Az első épület hétszázmillió forint körüli beruházásba és több évbe került.
Még messze nem olyan idők jártak, hogy gombamód szaporodjanak a magyar magánkórházak: az első és sokáig egyetlennek ismert Telki Magánkórház – Budapesttől nem messze – épp a csőd felé tartott, majd beütött a 2008-as pénzügyi válság is. A pécsi klinika így 2011-re jutott oda, hogy – már Da Vinci néven – minden engedély birtokában működni tudjon, és még ezzel is megelőzte sok konkurensét.
Kovács Antal ekkor vette át a vezetést. Erős tulajdonosi támogatást élvezett – bankár apja a már emlegetett lokálpatrióta alapító tulajdonosok között meghatározó hányaddal bírt. Bár fia alig volt harminc, több év kaposvári önkormányzati pályázatíró tapasztalattal és saját definíciója szerint problémamegoldó szemlélettel állt neki, hogy rendbe tegye a formálódó klinika ügyeit.
„Eljövök egy-két évre megoldani a problémákat” – idézi fel, milyen távon gondolkozott tíz éve, amikor is azt látta, hogy nem jó struktúrában, kevés orvossal, kevés pácienssel, magas rezsiköltségekkel, gazdaságtalanul működik az akkor két műtővel felszerelt intézmény. Szabad kezet kért és kapott, hogy echte kapitalista módjára gazdasági szempontok mentén szervezze meg a működést, és végigvigye azt, amit nem lehetett könnyű. Azaz, hogy nagyon kevés kivétellel semmit nem csinálnak, ami gazdaságilag nem racionális, és nem csak az orvosok hozzák meg a fontos döntéseket. „Akivel nem értettünk egyet, az már nem dolgozik itt” – mondja röviden az ebből fakadó konfliktusokról, de váltig állítja, ez a jó modell, az orvosok tanácsadó szerepben legyenek a felsővezetésben.
A stratégiát a fekvőbeteg-ellátás kiépítésére fókuszálta, hiszen „járóbeteg-szakrendelést nagyon alacsony kockázattal, elég jó profittal, kis munkával, viszonylag könnyű üzemeltetni”, sokan is csinálják az országban. Rendes fekvőbeteg-magánkórházi részleget nyereségessé tenni, az a kunszt, ezt 2014-re érték el. Onnantól újabb szakágakat hoztak be (például a jelentősebb befektetést igénylő ortopédiát), és 2016-ban kuriózumnak számított, hogy olyan magánszülészetet nyitottak, ami nem valamelyik állami kórházra ráépülve működött. Az is a stratégia része volt, hogy megpróbálják lefedni a lehető legszélesebb kört. Ma tizenkét orvosi szakágban van fekvőbeteg-ellátásuk, ami tavaly úgy csúcsra járt, hogy megduplázódott a páciens forgalmuk, és 2021-et 80 százalékos bevételnövekedéssel zárták (a covid előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest).
Ehhez az is kellett, hogy öt éve megvásárolták az ország egyik legrégebbi Bauhaus épületét, az egykori Kikelet szállót – a felújított és átalakított műemléképület is a Mecsek oldalában áll. A 350 millió forintos ingatlanvásárlásra még 400 millió forintot kellett rákölteniük, hogy mostanra hatezer négyzetméteren (24 ággyal, két nagy- és egy kisműtővel, 18 rendelővel, 123 orvossal) láthassák el a betegeket. És még így is szűkek a kapacitásaik – mire ez a lapszámunk megjelenik, újabb műtőblokk- és ágyszámbővítésbe kezdenek, a tervek további négyezer négyzetméterről szólnak.
„Így várjuk a közös jövőt” – mondja Kovács Antal már azután, hogy Pécsen a jelképes kulcsátadás is megtörtént, a Doktor24 és az Union közös cége megvásárolta a klinikát (az ingatlanokat nem, csak a szolgáltatót), és ezzel új korszak nyílik. „Konszolidáció van a piacon, már mi magunk is gondolkoztunk, hogy veszünk egy-két kisebb budapesti intézményt, mert valahová tartoznunk kell, hogy tovább növekedhessünk – mondja a motivációkról, amelyekkel tavaly megkezdték a tárgyalásokat. – És a dolgozóinknak is kell a fenntartható jövőkép.” A csapat így együtt folytatja, és Kovács Antal sem áll fel a főfőnöki székből. Ahogy annak idején, most is marad egy-két évre, hogy megoldja a problémákat.
Da Vinci Kft.
Alapítás:
2003
(2011-ig Lézerklinika Kft. )
Tulajdonosok (a tranzakció előtt):
id. Kovács Antal (többségi),
Masszi György,
Tizedes György
Árbevétel
(milliárd forint)
2019
2,1
2020
2,3
2021:
3,8
Adózás utáni eredmény
(millió forint)
2019
113,1
2020
129,7
2021
nincs adat
Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Sosem volt még ilyen jövedelmező eladni mindenünket, főképp, ha szupersztárok vagyunk. Az amerikai Forbes összegyűjtötte a 25 legtöbbet kereső médiasztárt: összesen 4,4 milliárd dollárt szakítottak 2021-ben, a legtöbbjük anélkül, hogy bármi új terméket előállított volna. Íme a top tíz.
Jó nézni őket, ahogy az interjú előtt az ifjabb Attila türelmesen megmutatja az idősebb Attilának, hogyan csatlakozhat majd másnap a telefonjáról egy Zoom-beszélgetéshez. Végighallgatják egymást, mindig hozzá tudnak tenni a másik mondanivalójához, nem vitatkoznak, csak más szempontból szólnak a kérdéshez. Teljes a harmónia apa és fia között úgy is, hogy különböző területeken lettek sikeresek. Chikán Attilának, aki az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is volt, lényegében a Rajk Szakkollégium a legidősebb gyermeke, (második) fia viszont mindig is a vállalati szférában tevékenykedett, és a budapesti tőzsdén tavaly a legnagyobb áremelkedést produkáló, alternatív energiákra fókuszáló Alteót vezeti. Interjú ifjúkori lázadásról, idealista miniszterségről, a kihagyott gazdasági lehetőségek évtizedeiről és Chikán nagyapás könyvekről.
Újbuda egyik eldugott utcájában működik Deme Mózes kerékpárüzlete. Már több bővülést és költözést is átélt, egy idő után mindig „égig érnek a bringák”.
Talán jön végre a nagy kiszabadulás, de mi változott a koronás években, hogyan és hova utazzunk nyaralni? Árak, szabályok, tippek.
Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitották a Magyar Királyi Operaházat, a tömeg tüntetést szervezett, és betört az épületbe, hogy lássa A zene apoteózisa című Lotz Károly-falfestményt. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó várta türelmetlenül, hogy az épület nehéz fakapui idén tavasszal újra megnyíljanak. Valóban sokáig voltak zárva, de a tizenhétezer négyzetméteres épület majdnem minden sarkában akad egy kis aranyozás, márvány vagy Zsolnay-kerámia. Na, meg ott vannak az egyedi gyártmányú ajtók, ablakok, kilincsek, bútorok, kárpitok, falfestmények és szobrok, ráadásul mindezt úgy kellett rekonstruálni, hogy az eredeti tervek régen elvesztek. Az épületet a tervezést vezető Zoboki Gábor építésszel jártuk végig, és többek között arról is beszélgettünk, hogy mi volt az operaházak szerepe egykor, és miért sikerült ilyen kivételesen jól a budapesti.