Egyet tudott: csinálni akar valamit. Az elején a legrosszabb lóra tett, de tanult belőle. Berczeli András két éve alapított fintech tanácsadó cége ritka sebességgel skálázódik. Illetve cégük: az alapító rendületlenül mantrázza a csapat erejét, egységben és közvetlenségben gondolkodik, az „én”-t szinte kitörölte a szótárából.
„Meg tudjuk oldani, hogy ne csak én, hanem mindenki, az egész csapat rajta legyen a fotón?” – kérdezi Berczeli András, ahogy lendületesen körbemutat az irodában. Péntek és járvány lévén furcsa, hogy tele van, le sem tudunk ülni a tárgyalóban, a home office korszak ellenére a kollégák szeretnek bejárni, jó a hangulat. Ha össze tudja trombitálni a harminc csapattag többségét, lefotózzuk a teljes gárdát, mondom. András bőszen bólogat, hangsúlyozni akarja a csapat fontosságát, nála ez az elsődleges szempont. Magát sem operatív vezetőnek, pláne nem főnöknek, hanem szervezetfejlesztőnek tartja, kis túlzással a vérében van a csapatépítés. Kicsit vakarom a fejem, alkalmas lesz-e a helyszín egy tömegjelenetre, elég jól ismerem az épületet a földszinten lévő Hatszín Teátrumtól a tetőről élvezhető panorámáig. Szinte hazajárok ugyanis a Corner Sixbe, a Pest belvárosában álló régi MSZP-székház ma a Forbes-arcok valószínűtlen, de létező gyűjtőhelye. A viseltes, pártállami kockaságot idéző épületben van a Móra Kiadó központja, Janikovszky János tulajdonosról már írtunk üzleti és műgyűjtői portrét is (Forbes, 2022/02). Itt van a Móra által már felvásárolt Bookr bázisa is, a cég alapítója, Horváth Dorka az öt évvel ezelőtti 30 sikeres 30 alatti listánk után felkerült idén bemutatott selfmade-listánkra is (Forbes, 2022/02).
Az épület tetején pedig a Munch főhadiszállása van, a négy alapító mindegyike szerepelt a 2021-es 30/30-as listán, Wettstein Albert még címlapon is volt (Forbes, 2021/05). Sőt, egy korábbi rendezvényünk, a Forbes Flow után a munchos srácok meghívták a szerkesztőséget bulizni az épület felső szintjére, fiatal startupperektől hemzsegett az emelet, megdöbbentő volt látni, a magazinunk hány korábbi portréalanya nyüzsgött a konyha és az erkély között.
A bankszektor pénzügyi szolgáltatásai és termékei annyira komplexek tudnak lenni, hogy az már engem is leköt.
Hogy az ország egyik legnagyobb és legrégibb magánklinikája nem a fővárosban, hanem Pécsen van, az sokéves csendes építkezés, tőkeerős tulajdonosi háttér és egyértelmű koncepció eredménye – öt szóban a lényege: egy kórházat ne orvosok vezessenek. Ez tíz évvel ezelőtt még szokatlan volt, és ellenérzéséket is szülhetett, 2021 végére viszont elhozta a Da Vinci Klinikának a piac eddigi legnagyobb magánegészségügyi felvásárlási ajánlatát. Kovács Antal az élén marad.
A történet szokványosan indult. Pécs belvárosában több mint tizenöt évvel ezelőtt különböző szakterületeken magánrendelőket nyitottak helyi orvosok, mások mellett nőgyógyászok és plasztikai sebészek. Ezen a két területen igen hamar jelentkezett az igény fekvőbeteg-ellátásra, így az akkori öt-, majd háromfős lokálpatrióta tulajdonosi kör álmodott egy nagyot, és belevágott egy kórház építésébe. A belevágott itt szó szerint is történt: a Mecsek oldalában tizenhat méter magas sziklafalak között kellett megteremteni az infrastruktúrát. Az első épület hétszázmillió forint körüli beruházásba és több évbe került.
Még messze nem olyan idők jártak, hogy gombamód szaporodjanak a magyar magánkórházak: az első és sokáig egyetlennek ismert Telki Magánkórház – Budapesttől nem messze – épp a csőd felé tartott, majd beütött a 2008-as pénzügyi válság is. A pécsi klinika így 2011-re jutott oda, hogy – már Da Vinci néven – minden engedély birtokában működni tudjon, és még ezzel is megelőzte sok konkurensét.
Kovács Antal ekkor vette át a vezetést. Erős tulajdonosi támogatást élvezett – bankár apja a már emlegetett lokálpatrióta alapító tulajdonosok között meghatározó hányaddal bírt. Bár fia alig volt harminc, több év kaposvári önkormányzati pályázatíró tapasztalattal és saját definíciója szerint problémamegoldó szemlélettel állt neki, hogy rendbe tegye a formálódó klinika ügyeit.
„Eljövök egy-két évre megoldani a problémákat” – idézi fel, milyen távon gondolkozott tíz éve, amikor is azt látta, hogy nem jó struktúrában, kevés orvossal, kevés pácienssel, magas rezsiköltségekkel, gazdaságtalanul működik az akkor két műtővel felszerelt intézmény. Szabad kezet kért és kapott, hogy echte kapitalista módjára gazdasági szempontok mentén szervezze meg a működést, és végigvigye azt, amit nem lehetett könnyű. Azaz, hogy nagyon kevés kivétellel semmit nem csinálnak, ami gazdaságilag nem racionális, és nem csak az orvosok hozzák meg a fontos döntéseket. „Akivel nem értettünk egyet, az már nem dolgozik itt” – mondja röviden az ebből fakadó konfliktusokról, de váltig állítja, ez a jó modell, az orvosok tanácsadó szerepben legyenek a felsővezetésben.
A stratégiát a fekvőbeteg-ellátás kiépítésére fókuszálta, hiszen „járóbeteg-szakrendelést nagyon alacsony kockázattal, elég jó profittal, kis munkával, viszonylag könnyű üzemeltetni”, sokan is csinálják az országban. Rendes fekvőbeteg-magánkórházi részleget nyereségessé tenni, az a kunszt, ezt 2014-re érték el. Onnantól újabb szakágakat hoztak be (például a jelentősebb befektetést igénylő ortopédiát), és 2016-ban kuriózumnak számított, hogy olyan magánszülészetet nyitottak, ami nem valamelyik állami kórházra ráépülve működött. Az is a stratégia része volt, hogy megpróbálják lefedni a lehető legszélesebb kört. Ma tizenkét orvosi szakágban van fekvőbeteg-ellátásuk, ami tavaly úgy csúcsra járt, hogy megduplázódott a páciens forgalmuk, és 2021-et 80 százalékos bevételnövekedéssel zárták (a covid előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest).
Ehhez az is kellett, hogy öt éve megvásárolták az ország egyik legrégebbi Bauhaus épületét, az egykori Kikelet szállót – a felújított és átalakított műemléképület is a Mecsek oldalában áll. A 350 millió forintos ingatlanvásárlásra még 400 millió forintot kellett rákölteniük, hogy mostanra hatezer négyzetméteren (24 ággyal, két nagy- és egy kisműtővel, 18 rendelővel, 123 orvossal) láthassák el a betegeket. És még így is szűkek a kapacitásaik – mire ez a lapszámunk megjelenik, újabb műtőblokk- és ágyszámbővítésbe kezdenek, a tervek további négyezer négyzetméterről szólnak.
„Így várjuk a közös jövőt” – mondja Kovács Antal már azután, hogy Pécsen a jelképes kulcsátadás is megtörtént, a Doktor24 és az Union közös cége megvásárolta a klinikát (az ingatlanokat nem, csak a szolgáltatót), és ezzel új korszak nyílik. „Konszolidáció van a piacon, már mi magunk is gondolkoztunk, hogy veszünk egy-két kisebb budapesti intézményt, mert valahová tartoznunk kell, hogy tovább növekedhessünk – mondja a motivációkról, amelyekkel tavaly megkezdték a tárgyalásokat. – És a dolgozóinknak is kell a fenntartható jövőkép.” A csapat így együtt folytatja, és Kovács Antal sem áll fel a főfőnöki székből. Ahogy annak idején, most is marad egy-két évre, hogy megoldja a problémákat.
Da Vinci Kft. Alapítás: 2003 (2011-ig Lézerklinika Kft. ) Tulajdonosok (a tranzakció előtt): id. Kovács Antal (többségi), Masszi György, Tizedes György Árbevétel (milliárd forint) 2019 2,1 2020 2,3 2021: 3,8 Adózás utáni eredmény (millió forint) 2019 113,1 2020 129,7 2021 nincs adat Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Lackfi János 17 éves volt, amikor egy álszerelem kihozta belőle az állatot: „a köttőt”. Az elmúlt harminc évben több mint száz kötete jelent meg, de a műhelyteremtés is legalább annyira hajtja, mint az írás. Mostanra megtanult lassítani is – legalábbis a maga lackfis, hiperaktív módján.
Dubaj a szürke hétköznapokon is a legek földje, de most, amikor az expónak is otthont ad, tényleg a világ leghajmeresztőbb luxusjátszótere. Nehéz nem a hatása alá kerülni.
A fenti kérdésre adott egyértelmű válasz: igen, sőt, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) egy része már most is az, csak nem tud róla. Sok olyan kkv létezik Magyarországon, ahol csak a kezdő lökés hiányzik, azonban a körültekintő tervezés alapfeltétel. A HEPA ebben (is) segít.
