90 másodperc Boross Dáviddal

A covid alatt tízmillió kertész országa lettünk, a muskátli mellett megjelent az erkélyeken a paradicsom és a padlizsán. Most, hogy újra beindultak az utazások, visszaesett az Oázis kertészetek forgalma?
Aki elkezdett kertészkedni, annak a hétköznapjai részévé vált a zöldítés, és folytatja. Úgy kellett a paradicsom az erkélyre, mint svájci bicska a zsebbe. Biztonságérzést ad, hogy képes vagyok önfenntartásra. Genetikailag belénk van kódolva, hogy szeretünk életben tartani, legyen szó gyerekről, kutyáról, növényről vagy magunkról. Felgyorsult a trend: nyugaton egyre többet szépítik a környezetüket, nálunk évi öt–tíz százalékkal nőtt eddig a hobbikertészek száma, ez ugrott most tizenöt százalékra.

A fiatalokat nehéz rászoktatni a kertészkedésre?
Csak mást szeretnek, mint az idősebbek, gyümölcsfa helyett levéldísznövényeket vesznek. És nagyon bírják azokat az egzotikus növényeket, amik korábban nem teleltek ki nálunk, de a felmelegedés miatt elég nekik egy kis bugyolálás. Nálam is van például jukka az erkélyen. Persze mi is generáljuk a trendeket az akcióinkkal, például dzsungelhétvégéket szervezünk a huszonéves pároknak.

Nálunk a húsz és hetven köztiek közül minden korosztály vásárol, de hetven százalékban nők. A jövedelmi kategóriák közül leginkább a felső harmad, akik a kormányzati intézkedéseknek hála nem kerültek nagy anyagi gondba. A legfelső egy százalék viszont már nem a mi célcsoportunk, de azért időnként jönnek hozzánk a milliárdoslistátokról is.

Az üvegházakat is fűteni kell, titeket mennyire viselt meg az energiaár-emelkedés?
Az egész kertészszakmát megviseli az energiaválság, de szerencsére nagyon agilisak vagyunk. Mi, kereskedők rövidebb téli nyitvatartással és energiahatékonysági beruházásokkal reagáltunk. A hazai termelők nagy része pedig néhány héttel később indította a termelést, így kihagyta a kritikus fűtési időszakot. Ezért most azt láthatod a piacon, hogy szebbek például az import fűszernövények, de a nyár elejére megfordul ez az állapot, hiszen a hazai jobban fogja érezni magát a hazai klímában.

Mennyivel kellett megemelnetek az árakat?
Átlagosan tíz–tizenöt százalékkal. Nyilván kevésbé drágultak a faiskolai, szabadföldi növények, ahol az energiaköltség nem tényező, maximum a szállítási költség emelkedett, de az elenyésző a növény árában. Hamar eldöntöttük, hogy nem emelünk olyan mértékben, ahogy a beszállítóink, mert akkor indokolatlan begyűrűző árspirál indult volna el. Csak nominálisan ragaszkodtunk az árrésünkhöz, nem százalékban. Nem akartuk megkockáztatni, hogy a vevőink leszokjanak a növényeinkről.

Inkább vállaltátok az alacsonyabb bevételarányos nyereséget?
Elképzelhető, hogy alacsonyabb lesz, de ez egy ilyen év. Így kell felfogni, és kész.