Nők, akik megálmodták, beleálltak, áttörtek. A címlapon Szabados Ági, az utolsó oldalon Olena Zelenszka, köztük ötvenöt erős nő. Már a polcokon az első Forbes Women különszám.
A lány az aranylétrás könyvesboltból Szabados Ági parányi Libertine könyvesboltjának az ország távoli vidékeiről is a csodájára járnak. Nemrég az RTL Híradót is feladta az álmáért, hogy az olvasást népszerűsítse. A nagyra nőtt népszerűség ellenére is megmaradt közvetlennek, szorgalmasnak, álmodozónak. Írta: G. Tóth Ilda
„Ötletem millió van, talán azért, mert sokat olvasok” –
Szabados Ági
Maradni akartam Több mint egy éve és egy hónapja, hogy Olena Volodimirivna Zelenszka olyan szerepbe került, amit sohasem választott volna: egy háborúban álló ország first ladyje lett. Az egykori forgatókönyvíró az amerikai Forbesnak adott interjút.
Már az általános iskola alsó osztályaiban is van min stresszelni. Sok a tennivaló, mondja egy harmadikos kislány. Nekik és a velük foglalkozó, mostanság különösen sok feszültséget megélő pedagógusoknak is segít kiégésmegelőző és egészségmegőrző programjaival a Sulinyugi.
Több közös van egy felsővezetőben és egy általános iskolás első osztályosban, mint gondolnánk. Legalábbis ami a feszültséget illeti, merthogy mindketten nagy stressznek vannak kitéve. „Az első, hogy felismerjük: akármi, akárki idézte is elő, a feszültség az enyém. És ha már idáig eljutottunk, a legfontosabb kérdés az, hogyan tudjuk levezetni. Arról a világról álmodunk, ahol mindenki vállalja a feladatát a feszültség és a stressz kezelésében. Még a tanító néni is elmondhatja az osztályban, hogy ne haragudjatok, ma rosszul aludtam” – mondja Bikfalvi Réka, a Sulinyugi programot létrehozó Lélekkel az Egészségért Alapítvány vezetője.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Az egészségfejlesztő szakpszichológus és kollégái 2010-ben hívták életre szakmai közösségüket, fő céljuk akkor a munkahelyi egészségfejlesztés és kiégésmegelőzés volt. Réka elsősorban a munkahelyekre koncentrált, a stresszkezelést Nyugizóna névre keresztelték. A másik alapító, Szigeti Réka már ekkor is gyakran tartott iskolai prevenciós foglalkozásokat is.
Aztán Bikfalvi Réka 2015-ben nagy feladatot kapott: elígérkezett elsős kisfia osztályába, hogy elmesélje, mivel foglalkozik. „Addigra már milliónyi tréninget tartottam, mégis nagyon izgultam: mit fogok mondani harminc gyereknek?” Végül olyan jól sikerült játékos formában, interaktívan elmagyarázni nekik, mi a stressz, és mit lehet vele kezdeni, hogy az iskolában elindult a folyosói pletyka. Egyre több helyre hívták beszélni, úgyhogy megszületett a döntés: legyen a projektnek neve és üzleti terve, álljon mögötte csapat.
A Sulinyugi programban pszichológusok és kiképzett önkéntesek tartanak két évtizedes módszertani tapasztalatokra alapozott előadást. 2015 óta húszezer gyerekhez és háromezer tanárhoz jutottak el, és segítettek a mindennapok könnyebbé tételében. Eddig összesen száznegyven Sulinyugi-önkéntest képeztek ki, de nagy körükben a fluktuáció és a pályaelhagyás. Ők ugyanis nagyrészt az iskolapszichológusok és más, iskolákban dolgozó szakemberek közül kerülnek ki, akadnak tanárok, gyerekcoachok és olyanok is, akik más ifjúsági területeken dolgoznak.
A koncepciót korosztályokra bontva dolgozták ki: az 1–4. osztályosok a Manóstressz, az 5–8. osztályosok a Gyerekideg, a 9–12. osztályosok a Kamaszfeszkó nevet viselő órákon tanulhatnak magukról, testük jelzéseiről és a stresszkezelésről. A legfiatalabbaknál még a mesélés, az élményeken keresztüli megélés a hangsúlyos.
„Nem voltam még olyan osztályban, ahol ne hallották volna a stressz szót, de a hat-hét éveseknek még nincs akkora önreflexiójuk, hogy felismerjék. Ebben segíthetünk nekik. Egy harmadikos kislánytól viszont már elhangzott az a megfogalmazás, hogy neki az okoz stresszt, hogy túl sok teendője van” – meséli Bikfalvi Réka. „Minél kisebb, annál szomatikusabban éli meg a stresszt – teszi hozzá Szigeti Réka. – Ilyenkor jön a hasfájás, a fejfájás, a táplálkozási zavarok. De van, aki ezt nem befelé gyűri, nem szorong vagy alvászavara lesz, hanem agresszívvé válik.”
Legális tombolás Cuki rajzokkal illusztrált, színes kártyacsomagot terítenek elém. A pakli arra ad a gyerekeknek ötleteket, mivel vezethetik le a felgyülemlő feszültséget. De felnőtteknek is hasznos. Végignézik a kártyákat, és átbeszélik, miként hatnak az egyes módszerek. A dúdolgatás például lenyugtatja az elmét, az izmok megfeszítése és elengedése pedig ellazítja a testet. „Az a mottónk, hogy te vagy a tested kapitánya. Tudatosítani akarjuk bennük, hogy meg tudják nyugtatni a szervezetüket, nem kell másnak átadni a feszültséget” – mondják.
Az, hogy mindezt iskolai keretek között, a tanító néni előtt tanulják meg, legitimálja a feszültséglevezetést, bizalmat teremt a szakpszichológusok szerint. Rékáék feladatnak szokták adni, hogy a gyerekek egy lapra firkáljanak ki magukból mindent, ami rossz, amire már nincs szükségük. Aztán azzal a lappal azt csinálhatnak, amit akarnak: miszlikbe apríthatják, ugrálhatnak rajta, és kidobhatják a kukába. Ilyenkor sokszor a pedagógust is meg kell nyugtatni, nincs baj azzal, hogy ilyen állapotban látja az osztályát. Sőt, ezt a módszert ő is bármikor alkalmazhatja, hogy a túl feszült gyerekcsoportot nyugalmasabb állapotba segítse vissza.
Azt tervezik, hogy nyolcalkalmas, félnapos sorozatokat visznek be az iskolákba, melyekkel kifejezetten a pedagógusokat tudják segíteni. „A tanároknak a miénknél jóval nagyobb az eszköztáruk, iszonyatosan jó ötleteik vannak, csak nem biztos, hogy meghallják egymást, mert nincs terük és idejük. A nekik szóló workshopokon összegyűjtjük az ötleteket, és a tanári ötlettárban elérhetővé tesszük” – mondja Bikfalvi Réka. Az intézményekben tapasztalható bizonytalanság és stressz szerintük hamar a diákok feszültségévé válik, így a kiégés közvetve hat rájuk is.
Nyugizóna Bt.-jük cégeknek szervez egészségfejlesztő programokat, ezek bevételének tíz százalékát fordítják az alapítvány menedzsmentjére és az önkéntesképzésre. Adománygyűjtést is indítottak, és mindenki előtt ott a lehetőség, hogy adományával „örökbe fogadjon” egy osztályt vagy iskolát. Ezekből az akciókból évente egy-egy millió forint gyűlik össze, amiből stresszkezelő foglalkozásokat tartanak az iskolákban.
Az ukrajnai háborúra is azonnal reagáltak, a United Way Hungary támogatásával egyrészt az országba érkező menekülteket, másrészt az őket a határoknál fogadó önkénteseket támogatták a stresszkezelésben. Olyan nyelvfüggetlen technikákat tanítottak piktogramok segítségével, mint a hasi légzés vagy a progresszív relaxáció. A menekült gyerekek támogatására született meg Guido, a mesehős gyík – akinek gyíkagya van, tehát ijesztő helyzetben lefagy. A magyarul és ukránul írt foglalkoztató mese célja az volt, hogy egyrészt kapcsolatot teremtsen a menekültcsaládok és az őket befogadók között, a nyelvi korlátok átlépésével is: a befogadó és a befogadott család gyerekei ugyanazt a mesét olvashatják. Másrészt a gyerekek a történet által megélhetik, hogy újra visszakapják a kontrollt.
Lélekkel az Egészségért Alapítvány Alapítás: 2010 A csapat: Hét dolgozó, hetven önkéntes. Éves költségvetés: kb. 100 millió forint (2023) Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal? 10 000: Egy önkéntesnek való Sulinyugi-csomagot (feszültséglevezető kártyákat) vennének belőle. 100 000: Egy osztálynak három foglalkozást tudnának tartani stresszkezelésről és töltődésről. 1 000 000: Osztályfőnököket támogató kiégésmegelőző programra költenék.
Impresszív eredmények. Húszezer gyerek, háromezer tanár és hetven önkéntes. Évente százmillióból. Hatékony szervezetnek tűnik, ami nagyon fontos problémára ad elég hatékony megoldást. Javaslom az iskolafenntartóknak, hogy alkalmazzák őket, addig is a szülők dobjanak össze a gyerekük osztályának pár órára. Ja, és a cikk olvasása után rögtön ráböktem a támogatás gombra a weboldalukon. Ez a dolgunk.
Írta: Jared Schrieber (angyalbefektető) // Fordította: Knittel Martin Négy éve költöztem Magyarországra, és ez alatt az idő alatt arra lettem figyelmes, hogy sokan azt hiszik, minden új technológiai vállalat „startup”, részben azért, mert a szó jelentésének nincs pontos meghatározása. És valóban, talán könnyebb azzal meghatározni a startupot, hogy mi nem. Egy startup nem kisvállalkozás, és nem is […]
Mit keres egy koppenhágai étterem a japán hagyományok egyik legfontosabb városában, Kiotóban? Mi értelme kiköltöztetni egy csomó embert egy másik kontinensre, csak azért, hogy tíz hétig pár ezer gasztroőrültnek főzzenek? Megnéztük.
Csak OTP-részvényben ötmilliárd forintja van, harminc éve lojális a főnökéhez, és akkora mázlija van, hogy az a munkája, amit a legjobban szeret: bankokat vásárol. Wolf László nem akar első lenni, de más mögött biztosan nem lenne második.
