Nők, akik megálmodták, beleálltak, áttörtek. A címlapon Szabados Ági, az utolsó oldalon Olena Zelenszka, köztük ötvenöt erős nő. Már a polcokon az első Forbes Women különszám.
A lány az aranylétrás könyvesboltból Szabados Ági parányi Libertine könyvesboltjának az ország távoli vidékeiről is a csodájára járnak. Nemrég az RTL Híradót is feladta az álmáért, hogy az olvasást népszerűsítse. A nagyra nőtt népszerűség ellenére is megmaradt közvetlennek, szorgalmasnak, álmodozónak. Írta: G. Tóth Ilda
„Ötletem millió van, talán azért, mert sokat olvasok” –
Szabados Ági
Maradni akartam Több mint egy éve és egy hónapja, hogy Olena Volodimirivna Zelenszka olyan szerepbe került, amit sohasem választott volna: egy háborúban álló ország first ladyje lett. Az egykori forgatókönyvíró az amerikai Forbesnak adott interjút.
Világszerte több mint 205 millió hektáron termelnek no-till rendszerben, vagyis úgy, hogy teljesen elhagyták a talajművelést, és csak minimálisan, a vetéssel bolygatják a területeket. Magyarországon még csak néhány gazda indult el ezen az úton, bár a 2022-es extrém aszály miatt sokan ráébredtek, hogy valamin változtatniuk kell, ha egészséges talajt szeretnének.
Írta: Gribek Dániel // Fotók: Belicza László Gábor // Illusztráció: Bárdos László
Talajművelési módok 1. Forgatásos talajművelés (szántás) Előny • A gyomnövényeket, illetve a tarló maradványait is beforgatja. Hátrány • Könnyen kialakulhat úgynevezett eketalpbetegség, vagyis a talaj összetömörödése. • Csökkentheti a talaj nedvességtartalmát. • Gázolajigényes. • Az elporított, takarás nélküli talajfelszín fokozottan ki van téve a szél- és vízeróziónak.
Ekével 15–45 centiméter mélységig mozgatják át a talajt, így a legfelső termőréteg a mélyebb részekbe jut.
2. Forgatás nélküli talajművelés Eke helyett más talajművelő eszközöket használnak, például lazítót, kultivátort, grúbert, tárcsát, boronát. Előny • Jelentős mennyiségű szármaradvány, úgynevezett mulcs marad a talajon, ami véd a szél- és vízerózió ellen, és a párolgást is csökkenti, így könnyebben megőrizhető a talajnedvesség. • A technológiától függően akár felére is mérsékelheti a gázolajfogyasztást. Hátrány • Mivel ezek a szerszámok csak függőleges hatást fejtenek ki, nem forgatják át a talajt, keverőhatásuk a szántáséhoz képest rendkívül csekély.
2/a. Min-till, vagyis minimális művelés • A min-till egy forgatás nélküli, regeneratív talajművelési módszer. A talajt mindössze 0–10 centiméter mélységben művelik. Célja főként a mechanikai gyomirtás, a szervestrágya bekeverése a talajba, illetve a magágykészítés. Alkalmazásával a talajfelszín borítottsága legalább harmincszázalékos marad, és így jelentős védelmet nyújt a szél- és vízerózió, valamint a kiszáradás ellen.
Mindössze 0—10 centiméter mélyen művelik a talajt, vagy ultrasekély művelés esetén 0–3 centiméterig. Utóbbival a szármaradványok 80–90 százaléka is a felszínen maradhat, jól takarva a földet.
2/b. Strip-till, vagyis sávos művelés • Sajátos eszközöket, úgynevezett sávművelőket igénylő, speciális technológia. • A talajt csak a terület nagyjából negyven százalékán bolygatják meg, a művelt sávok közötti terület érintetlen marad. • A sávokban a talaj gyorsabban melegszik, így a kelés egyenletesebb lesz, a tápanyagot egyszerűbb a talajba juttatni, miközben a nem bolygatott részek megőrzik a talajnedvességet, és segítik a talajélet fejlődését.
A sávokban 20-25 centiméteres, vagy akár mélyebb művelés, míg a sávok közötti terület érintetlen marad.
2/c. No-till, vagyis direktvetés – A területen állandó folyamatos a takarás, a lazítást a talajban fejlődő gyökerek végzik el, ez pedig kedvezően hat a talaj biodiverzitására és vízháztartására. – A no-till rendszert előszeretettel ötvözik a takarónövényes technológiával, azaz adott célokat szolgáló növénykeverékeket vetnek: a pillangósok nitrogént juttatnak a talajba, a talajművelő retek és más karósgyökérzetűek pedig például lazítanak. – A no-till rendszerben komoly feladat a tápanyagok talajba juttatása, hiszen erre leginkább csak a vetéskor van mód.
A no-till azt jelenti, hogy a vetésen kívül soha, még sekélyen sem bolygatják a talajt. A regeneratív módszerek közül ez a leghatékonyabb a talajmegújításban.
Márkus Zsolt Magyarországon elsőként épített fel egész évben termelő, mesterséges világítású üvegházat. Az itt pirosodó veresegyházi paradicsomok a Bocuse d’Or döntőjéig jutottak és a profit is szépen nőtt. Aztán épphogy túlélték a covidot, egy makacs paradicsomvírus és az energiaár-robbanás térdre kényszerítette a vállalkozást. Most a veresi szamócával és uborkával menekülnek előre.
Amióta márciusban egy porvihar miatt bekövetkezett Magyarország eddigi legnagyobb tömegkarambolja, rég nem látott figyelem irányul a talajok állapotára, a talajművelési módszerekre. A különösen erős széllökések egy egész napon át hatalmas porviharokat okoztak, és éppen a talaj legfelső, legértékesebb része veszett oda a takarás nélküli táblákról. De milyen állapotban vannak egyébként a talajaink, és mit lehet tenni az úgynevezett degradáció vagy éppen az erózió ellen?
Már az általános iskola alsó osztályaiban is van min stresszelni. Sok a tennivaló, mondja egy harmadikos kislány. Nekik és a velük foglalkozó, mostanság különösen sok feszültséget megélő pedagógusoknak is segít kiégésmegelőző és egészségmegőrző programjaival a Sulinyugi.
