Bő tíz év konjunktúra ért véget a világgazdaságban 2022-ben, és a tanulóévein lassan túljutó ökoszisztémának újra bizonyítania kell. Ezúttal abban, hogy mit kezd a kockázati tőkétől idegen üzleti logikával, a racionalitással és a tervezhetőséggel.
Írta: Gólya Ági / Adatok: Startup Hungary
Nehéz idők jönnek a startup-finanszírozásban. A kockázatra, exponenciális növekedésre épülő iparágnak olyan klasszikus üzleti reflexeket kell elsajátítania, amikre eddig nem volt olyan égetően szüksége: költséghatékonyság, bevételteremtő képesség, tervezhetőség. Újra érvényesülnie kell az állami források által eddig némileg eltorzított piaci logikának. Az ötven–százszoros szorzóktól, elrugaszkodott magvető köröktől egy időre elbúcsúzhatunk, és az állami forrásoktól továbbra sem várhatjuk, hogy felrázzák az ökoszisztémát: az inkubátor és JEREMIE-alapok kifutottak, a Hiventures ezentúl inkább társbefektető lenne, és a szabályozásban sem most várható a startupbarát gyakorlatok bevezetése.
Ugyanakkor az innovációt nem töri meg egy nehezebb gazdasági ciklus. Továbbra is jó néhány figyelemre érdemes sztori van az országban, aminek sikerében bízni lehet. Tavasszal az online csalásmegelőzéssel foglalkozó Seon rekordméretű, 94 millió dolláros befektetési körének lehetett örülni, ősszel a Turbine AI számolt be a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártójával létrejött együttműködéséről, a Bitrise pedig cégkultúrájában is világcéggé vált: örökös home office-t ajánlottak minden munkavállalójuknak.
Világszerte több mint 205 millió hektáron termelnek no-till rendszerben, vagyis úgy, hogy teljesen elhagyták a talajművelést, és csak minimálisan, a vetéssel bolygatják a területeket. Magyarországon még csak néhány gazda indult el ezen az úton, bár a 2022-es extrém aszály miatt sokan ráébredtek, hogy valamin változtatniuk kell, ha egészséges talajt szeretnének.
Írta: Gribek Dániel // Fotók: Belicza László Gábor // Illusztráció: Bárdos László
Talajművelési módok 1. Forgatásos talajművelés (szántás) Előny • A gyomnövényeket, illetve a tarló maradványait is beforgatja. Hátrány • Könnyen kialakulhat úgynevezett eketalpbetegség, vagyis a talaj összetömörödése. • Csökkentheti a talaj nedvességtartalmát. • Gázolajigényes. • Az elporított, takarás nélküli talajfelszín fokozottan ki van téve a szél- és vízeróziónak.
Ekével 15–45 centiméter mélységig mozgatják át a talajt, így a legfelső termőréteg a mélyebb részekbe jut.
2. Forgatás nélküli talajművelés Eke helyett más talajművelő eszközöket használnak, például lazítót, kultivátort, grúbert, tárcsát, boronát. Előny • Jelentős mennyiségű szármaradvány, úgynevezett mulcs marad a talajon, ami véd a szél- és vízerózió ellen, és a párolgást is csökkenti, így könnyebben megőrizhető a talajnedvesség. • A technológiától függően akár felére is mérsékelheti a gázolajfogyasztást. Hátrány • Mivel ezek a szerszámok csak függőleges hatást fejtenek ki, nem forgatják át a talajt, keverőhatásuk a szántáséhoz képest rendkívül csekély.
2/a. Min-till, vagyis minimális művelés • A min-till egy forgatás nélküli, regeneratív talajművelési módszer. A talajt mindössze 0–10 centiméter mélységben művelik. Célja főként a mechanikai gyomirtás, a szervestrágya bekeverése a talajba, illetve a magágykészítés. Alkalmazásával a talajfelszín borítottsága legalább harmincszázalékos marad, és így jelentős védelmet nyújt a szél- és vízerózió, valamint a kiszáradás ellen.
Mindössze 0—10 centiméter mélyen művelik a talajt, vagy ultrasekély művelés esetén 0–3 centiméterig. Utóbbival a szármaradványok 80–90 százaléka is a felszínen maradhat, jól takarva a földet.
2/b. Strip-till, vagyis sávos művelés • Sajátos eszközöket, úgynevezett sávművelőket igénylő, speciális technológia. • A talajt csak a terület nagyjából negyven százalékán bolygatják meg, a művelt sávok közötti terület érintetlen marad. • A sávokban a talaj gyorsabban melegszik, így a kelés egyenletesebb lesz, a tápanyagot egyszerűbb a talajba juttatni, miközben a nem bolygatott részek megőrzik a talajnedvességet, és segítik a talajélet fejlődését.
A sávokban 20-25 centiméteres, vagy akár mélyebb művelés, míg a sávok közötti terület érintetlen marad.
2/c. No-till, vagyis direktvetés – A területen állandó folyamatos a takarás, a lazítást a talajban fejlődő gyökerek végzik el, ez pedig kedvezően hat a talaj biodiverzitására és vízháztartására. – A no-till rendszert előszeretettel ötvözik a takarónövényes technológiával, azaz adott célokat szolgáló növénykeverékeket vetnek: a pillangósok nitrogént juttatnak a talajba, a talajművelő retek és más karósgyökérzetűek pedig például lazítanak. – A no-till rendszerben komoly feladat a tápanyagok talajba juttatása, hiszen erre leginkább csak a vetéskor van mód.
A no-till azt jelenti, hogy a vetésen kívül soha, még sekélyen sem bolygatják a talajt. A regeneratív módszerek közül ez a leghatékonyabb a talajmegújításban.
Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia mégsem veszi el a munkánkat, sőt a prompt engineer nevű új munkaterületet már meg is teremtette. Merthogy kell egy ember, aki a ChatGPT vagy más természetes nyelvi modell nyelvén suttog, aki tudja, hogyan kell úgy kérdezni, hogy a szoftver jó minőségű választ adjon. És tanárra is szükség lesz, mert az új technológia miatt fontos a még nagyobb médiatudatosság. De mi volt a ChatGPT előtt?
A Somogyban gazdálkodó Berend Ferencet évekkel ezelőtt bolondnak nézték, hogy no-till rendszerben gazdálkodik, de mára egyre többen jönnek hozzá tanulni. Ferenc március végén megkapta a Highlights of Hungary nagyköveti díját
a nemzetközi szinten is legkorszerűbbnek számító talajmegújító módszeréért.
Azt, hogy ha nincs humusz a talajban, elköszönhetünk a jó minőségű élelmiszertől, a nagyvállalatok is kezdik felismerni.
Sümegi Elemér hangszerei – hegedűk és csellók – kivételes műgonddal és odaadással készülnek. A Xiaomi 13 Pro professzionális tripla Leica kamerarendszerével rögzített képeken festményszerűen elevenedik meg a hangszerkészítő mester műhelye, lovai, birtoka és irigylésre méltóan sokszínű, derűs élete. Mikor a koncertterem falai között felcsendül egy hegedűfutam, a közönség soraiban vélhetően csak Sümegi Elemér hegedű- és […]
A GOLDBECK története több mint ötven, sikerben gazdag évre nyúlik vissza. Ma az építőipari szegmens egyik vezető vállalataként több mint 12 000 alkalmazottat foglalkoztat Európa-szerte. Az innovációban és trendteremtésben jártas cég egyedi és egyedülálló parkolóházprojektjeinek a kontinens minden részén csodájára járnak. A szellemi tulajdonért felelős igazgató, Martin Mihal’ a vállalat működéséről és sikeres projektjeiről beszélgetett […]
