Ellehetetlenült független előadóművészeti közeg, beszántott Színművészeti Egyetem, bankcsőd miatt veszélybe került éves költségvetés. Barda Beáta turbulens időszakot tudhat maga mögött a Trafó élén. Tavaly a második ciklusára is megválasztották, hogy továbbvigye a magyar és külföldi alternatív társulatok bázisának számító ház örökségét.
Még iskolás sem volt, amikor nagymamájával a Jégkirálynőt megnézte az egyik pesti színházban. Mára már csak éles hangokat, életlen képeket tud felidézni, valamint a bénító érzést, hogy retteg. Egyszerre félt és varázsolta el a sötét anderseni világ.
Húsz évvel később az egyetemi barátaival autóstoppal járt színházi előadásokat nézni, és volt, hogy Kaposvárig is eljutott. Többször látta már a Marat halálát, hatására minden alkalommal szúró fájdalmat érzett, mintha gyomorszájba vágták volna. Pogány Judit, Lukáts Andor, Lázár Kati, Máté Gábor alakításaira máig emlékszik. „Az igazgatói egyeztetéseken még sohasem említettem Máté Gábornak (ma ő a budapesti Katona József Színház igazgatója – a szerk.), hogy mekkora hatással volt rám” – mondja nevetve Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Házának ügyvezető igazgatója.
A ház az egykori transzformátorépületről kapta a nevét. A mai nagyterem az 1900-as évek elején épült, eleinte gépterem volt. A 60-as évek után évtizedekig kereste állandó lakóját. Híres eset volt, hogy 1991-ben hónapokra elfoglalta a Rézonances nevű francia anarchista kollektíva. Pár évvel később a főváros megvette az épületet, azóta is önkormányzati tulajdon. „Amikor először beléptem, a pincében fél méter magasan állt a víz. Az emeleten punkok, rockerek aludtak. Igazi senki földje volt” – meséli Szabó György alapító.
90 másodperc Boross Dáviddal A covid alatt tízmillió kertész országa lettünk, a muskátli mellett megjelent az erkélyeken a paradicsom és a padlizsán. Most, hogy újra beindultak az utazások, visszaesett az Oázis kertészetek forgalma?Aki elkezdett kertészkedni, annak a hétköznapjai részévé vált a zöldítés, és folytatja. Úgy kellett a paradicsom az erkélyre, mint svájci bicska a zsebbe. Biztonságérzést ad, hogy képes vagyok önfenntartásra. Genetikailag […]
90 másodperc Boross Dáviddal
A covid alatt tízmillió kertész országa lettünk, a muskátli mellett megjelent az erkélyeken a paradicsom és a padlizsán. Most, hogy újra beindultak az utazások, visszaesett az Oázis kertészetek forgalma? Aki elkezdett kertészkedni, annak a hétköznapjai részévé vált a zöldítés, és folytatja. Úgy kellett a paradicsom az erkélyre, mint svájci bicska a zsebbe. Biztonságérzést ad, hogy képes vagyok önfenntartásra. Genetikailag belénk van kódolva, hogy szeretünk életben tartani, legyen szó gyerekről, kutyáról, növényről vagy magunkról. Felgyorsult a trend: nyugaton egyre többet szépítik a környezetüket, nálunk évi öt–tíz százalékkal nőtt eddig a hobbikertészek száma, ez ugrott most tizenöt százalékra.
A fiatalokat nehéz rászoktatni a kertészkedésre? Csak mást szeretnek, mint az idősebbek, gyümölcsfa helyett levéldísznövényeket vesznek. És nagyon bírják azokat az egzotikus növényeket, amik korábban nem teleltek ki nálunk, de a felmelegedés miatt elég nekik egy kis bugyolálás. Nálam is van például jukka az erkélyen. Persze mi is generáljuk a trendeket az akcióinkkal, például dzsungelhétvégéket szervezünk a huszonéves pároknak.
Nálunk a húsz és hetven köztiek közül minden korosztály vásárol, de hetven százalékban nők. A jövedelmi kategóriák közül leginkább a felső harmad, akik a kormányzati intézkedéseknek hála nem kerültek nagy anyagi gondba. A legfelső egy százalék viszont már nem a mi célcsoportunk, de azért időnként jönnek hozzánk a milliárdoslistátokról is.
Az üvegházakat is fűteni kell, titeket mennyire viselt meg az energiaár-emelkedés? Az egész kertészszakmát megviseli az energiaválság, de szerencsére nagyon agilisak vagyunk. Mi, kereskedők rövidebb téli nyitvatartással és energiahatékonysági beruházásokkal reagáltunk. A hazai termelők nagy része pedig néhány héttel később indította a termelést, így kihagyta a kritikus fűtési időszakot. Ezért most azt láthatod a piacon, hogy szebbek például az import fűszernövények, de a nyár elejére megfordul ez az állapot, hiszen a hazai jobban fogja érezni magát a hazai klímában.
Mennyivel kellett megemelnetek az árakat? Átlagosan tíz–tizenöt százalékkal. Nyilván kevésbé drágultak a faiskolai, szabadföldi növények, ahol az energiaköltség nem tényező, maximum a szállítási költség emelkedett, de az elenyésző a növény árában. Hamar eldöntöttük, hogy nem emelünk olyan mértékben, ahogy a beszállítóink, mert akkor indokolatlan begyűrűző árspirál indult volna el. Csak nominálisan ragaszkodtunk az árrésünkhöz, nem százalékban. Nem akartuk megkockáztatni, hogy a vevőink leszokjanak a növényeinkről.
Inkább vállaltátok az alacsonyabb bevételarányos nyereséget? Elképzelhető, hogy alacsonyabb lesz, de ez egy ilyen év. Így kell felfogni, és kész.
Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia mégsem veszi el a munkánkat, sőt a prompt engineer nevű új munkaterületet már meg is teremtette. Merthogy kell egy ember, aki a ChatGPT vagy más természetes nyelvi modell nyelvén suttog, aki tudja, hogyan kell úgy kérdezni, hogy a szoftver jó minőségű választ adjon. És tanárra is szükség lesz, mert az új technológia miatt fontos a még nagyobb médiatudatosság. De mi volt a ChatGPT előtt?
Évek óta izgalmas és kiélezett meccset játszik az ultra-low cost légitársaságok ligájában a Ryanair és a Wizz Air. Feltámad-e a covidsokkból a kihívó Wizz Air, vagy örülhet a pandémiából megerősödve kijövő Ryanair, hogy hosszabb távon is leszakította vetélytársát?
2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik. „Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely […]
Bő tíz év konjunktúra ért véget a világgazdaságban 2022-ben, és a tanulóévein lassan túljutó ökoszisztémának újra bizonyítania kell. Ezúttal abban, hogy mit kezd a kockázati tőkétől idegen üzleti logikával, a racionalitással és a tervezhetőséggel.
Nemcsak a budapesti belváros, hanem az egész ország legdrágábbjai között hirdették a budapesti Szervita téren, a régi Belvárosi Távbeszélő Központ helyén felépült luxuslakóházat. A Biggeorge Property által fejlesztett épületben hotel, apartmanlakások és étterem is helyet kaptak. Megnéztük belülről is.
