Ellehetetlenült független előadóművészeti közeg, beszántott Színművészeti Egyetem, bankcsőd miatt veszélybe került éves költségvetés. Barda Beáta turbulens időszakot tudhat maga mögött a Trafó élén. Tavaly a második ciklusára is megválasztották, hogy továbbvigye a magyar és külföldi alternatív társulatok bázisának számító ház örökségét.
Még iskolás sem volt, amikor nagymamájával a Jégkirálynőt megnézte az egyik pesti színházban. Mára már csak éles hangokat, életlen képeket tud felidézni, valamint a bénító érzést, hogy retteg. Egyszerre félt és varázsolta el a sötét anderseni világ.
Húsz évvel később az egyetemi barátaival autóstoppal járt színházi előadásokat nézni, és volt, hogy Kaposvárig is eljutott. Többször látta már a Marat halálát, hatására minden alkalommal szúró fájdalmat érzett, mintha gyomorszájba vágták volna. Pogány Judit, Lukáts Andor, Lázár Kati, Máté Gábor alakításaira máig emlékszik. „Az igazgatói egyeztetéseken még sohasem említettem Máté Gábornak (ma ő a budapesti Katona József Színház igazgatója – a szerk.), hogy mekkora hatással volt rám” – mondja nevetve Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Házának ügyvezető igazgatója.
A ház az egykori transzformátorépületről kapta a nevét. A mai nagyterem az 1900-as évek elején épült, eleinte gépterem volt. A 60-as évek után évtizedekig kereste állandó lakóját. Híres eset volt, hogy 1991-ben hónapokra elfoglalta a Rézonances nevű francia anarchista kollektíva. Pár évvel később a főváros megvette az épületet, azóta is önkormányzati tulajdon. „Amikor először beléptem, a pincében fél méter magasan állt a víz. Az emeleten punkok, rockerek aludtak. Igazi senki földje volt” – meséli Szabó György alapító.
Világszerte több mint 205 millió hektáron termelnek no-till rendszerben, vagyis úgy, hogy teljesen elhagyták a talajművelést, és csak minimálisan, a vetéssel bolygatják a területeket. Magyarországon még csak néhány gazda indult el ezen az úton, bár a 2022-es extrém aszály miatt sokan ráébredtek, hogy valamin változtatniuk kell, ha egészséges talajt szeretnének.
Írta: Gribek Dániel // Fotók: Belicza László Gábor // Illusztráció: Bárdos László
Talajművelési módok 1. Forgatásos talajművelés (szántás) Előny • A gyomnövényeket, illetve a tarló maradványait is beforgatja. Hátrány • Könnyen kialakulhat úgynevezett eketalpbetegség, vagyis a talaj összetömörödése. • Csökkentheti a talaj nedvességtartalmát. • Gázolajigényes. • Az elporított, takarás nélküli talajfelszín fokozottan ki van téve a szél- és vízeróziónak.
Ekével 15–45 centiméter mélységig mozgatják át a talajt, így a legfelső termőréteg a mélyebb részekbe jut.
2. Forgatás nélküli talajművelés Eke helyett más talajművelő eszközöket használnak, például lazítót, kultivátort, grúbert, tárcsát, boronát. Előny • Jelentős mennyiségű szármaradvány, úgynevezett mulcs marad a talajon, ami véd a szél- és vízerózió ellen, és a párolgást is csökkenti, így könnyebben megőrizhető a talajnedvesség. • A technológiától függően akár felére is mérsékelheti a gázolajfogyasztást. Hátrány • Mivel ezek a szerszámok csak függőleges hatást fejtenek ki, nem forgatják át a talajt, keverőhatásuk a szántáséhoz képest rendkívül csekély.
2/a. Min-till, vagyis minimális művelés • A min-till egy forgatás nélküli, regeneratív talajművelési módszer. A talajt mindössze 0–10 centiméter mélységben művelik. Célja főként a mechanikai gyomirtás, a szervestrágya bekeverése a talajba, illetve a magágykészítés. Alkalmazásával a talajfelszín borítottsága legalább harmincszázalékos marad, és így jelentős védelmet nyújt a szél- és vízerózió, valamint a kiszáradás ellen.
Mindössze 0—10 centiméter mélyen művelik a talajt, vagy ultrasekély művelés esetén 0–3 centiméterig. Utóbbival a szármaradványok 80–90 százaléka is a felszínen maradhat, jól takarva a földet.
2/b. Strip-till, vagyis sávos művelés • Sajátos eszközöket, úgynevezett sávművelőket igénylő, speciális technológia. • A talajt csak a terület nagyjából negyven százalékán bolygatják meg, a művelt sávok közötti terület érintetlen marad. • A sávokban a talaj gyorsabban melegszik, így a kelés egyenletesebb lesz, a tápanyagot egyszerűbb a talajba juttatni, miközben a nem bolygatott részek megőrzik a talajnedvességet, és segítik a talajélet fejlődését.
A sávokban 20-25 centiméteres, vagy akár mélyebb művelés, míg a sávok közötti terület érintetlen marad.
2/c. No-till, vagyis direktvetés – A területen állandó folyamatos a takarás, a lazítást a talajban fejlődő gyökerek végzik el, ez pedig kedvezően hat a talaj biodiverzitására és vízháztartására. – A no-till rendszert előszeretettel ötvözik a takarónövényes technológiával, azaz adott célokat szolgáló növénykeverékeket vetnek: a pillangósok nitrogént juttatnak a talajba, a talajművelő retek és más karósgyökérzetűek pedig például lazítanak. – A no-till rendszerben komoly feladat a tápanyagok talajba juttatása, hiszen erre leginkább csak a vetéskor van mód.
A no-till azt jelenti, hogy a vetésen kívül soha, még sekélyen sem bolygatják a talajt. A regeneratív módszerek közül ez a leghatékonyabb a talajmegújításban.
Két nagyszínpad telt házzal, 1500 vendéggel – ha valami, hát ez tényleg a most ereje. Márciusban megcsináltuk a magyar Forbes történetének legnagyobb eseményét, a Forbes Power Women’s Summitot, olvasd vissza tudósításainkat a Forbes.hu-ról!
Mit keres egy koppenhágai étterem a japán hagyományok egyik legfontosabb városában, Kiotóban? Mi értelme kiköltöztetni egy csomó embert egy másik kontinensre, csak azért, hogy tíz hétig pár ezer gasztroőrültnek főzzenek? Megnéztük.
Gomba, csipkebogyó, esetleg csiga. Mit lehet még gyűjteni, ha valaki üzleti céllal indul természetjárásra? A makkgyűjtők ősszel járják az erdőt, és tevékenységük az erdőgazdaságoknak is fontos, mert részben a gyűjtőktől megvásárolt makkból újítják meg a tölgyerdőket.
