Ellehetetlenült független előadóművészeti közeg, beszántott Színművészeti Egyetem, bankcsőd miatt veszélybe került éves költségvetés. Barda Beáta turbulens időszakot tudhat maga mögött a Trafó élén. Tavaly a második ciklusára is megválasztották, hogy továbbvigye a magyar és külföldi alternatív társulatok bázisának számító ház örökségét.
Még iskolás sem volt, amikor nagymamájával a Jégkirálynőt megnézte az egyik pesti színházban. Mára már csak éles hangokat, életlen képeket tud felidézni, valamint a bénító érzést, hogy retteg. Egyszerre félt és varázsolta el a sötét anderseni világ.
Húsz évvel később az egyetemi barátaival autóstoppal járt színházi előadásokat nézni, és volt, hogy Kaposvárig is eljutott. Többször látta már a Marat halálát, hatására minden alkalommal szúró fájdalmat érzett, mintha gyomorszájba vágták volna. Pogány Judit, Lukáts Andor, Lázár Kati, Máté Gábor alakításaira máig emlékszik. „Az igazgatói egyeztetéseken még sohasem említettem Máté Gábornak (ma ő a budapesti Katona József Színház igazgatója – a szerk.), hogy mekkora hatással volt rám” – mondja nevetve Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Házának ügyvezető igazgatója.
A ház az egykori transzformátorépületről kapta a nevét. A mai nagyterem az 1900-as évek elején épült, eleinte gépterem volt. A 60-as évek után évtizedekig kereste állandó lakóját. Híres eset volt, hogy 1991-ben hónapokra elfoglalta a Rézonances nevű francia anarchista kollektíva. Pár évvel később a főváros megvette az épületet, azóta is önkormányzati tulajdon. „Amikor először beléptem, a pincében fél méter magasan állt a víz. Az emeleten punkok, rockerek aludtak. Igazi senki földje volt” – meséli Szabó György alapító.
Nemcsak a budapesti belváros, hanem az egész ország legdrágábbjai között hirdették a budapesti Szervita téren, a régi Belvárosi Távbeszélő Központ helyén felépült luxuslakóházat. A Biggeorge Property által fejlesztett épületben hotel, apartmanlakások és étterem is helyet kaptak. Megnéztük belülről is.
A 18. században épült Belvárosi Szent Anna-templom a város egyik értékes későbarokk műemléke. Egykor belső kerteket rejtő rendház is csatlakozott hozzá, de azt a II. világháború után lebontották, hogy helyére az 1970-es években – Jeney Lajos és Bán Ferenc (Budapesti Városépítési Tervező Iroda) tervei alapján – felépüljön a szomszédos főpostához csatlakozó ötemeletes telefonközpont. Az alumíniumtokos, színezett üvegfelületekkel épült ház sokak szerint agyonnyomta a szomszédos műemléképületet, de mielőtt eldobnánk az első kavicsot a 70-es évek építészeire, kis érdekesség: a tervpályázat előírta, hogy az új épület tömegében, osztásában és homlokzati kialakításában sem illeszkedhet a templomhoz, és a szentélyt is a lehető legjobban el kell takarni.
Az öt évvel ezelőtt megkezdett teljes átépítés kezdeti lépéseikor a megbízó egy felismerhetően kortárs épületet szeretett volna, ez később finomodott, és egy időtlennek tetsző, stabilitást sugárzó épületet rajzoltak meg Peschka Alfréd vezetésével az Óbuda Építész Stúdió tervezői, Nemes Bertalan, Csernik Tamás és Kákóczki Norbert. Az Emerald Residence mészkőburkolatú épületében 99 szállodai szoba és 106 lakás kapott helyet, a főtömeg fölött három visszahúzott szinttel. A belsőépítészeti terveket egy másik iroda kezdte kialakítani, azonban ők nem tudtak megbirkózni a feladattal. Ekkor kapta meg a megbízást a szentendrei és milánói központtal rendelkező, számos hotel és étterem sikeres tervezését maga mögött tudó Este’r Partners. „Szerencsére az Emerald név és ezzel bizonyos alapelvek és színek, mint a smaragdzöld vagy az arany már a tervezés elején megvoltak. Ez segítség volt nekünk is” – mondja Radnóczy Eszter és Szabó Csilla, az Este’r Partners két tervezője.
Régi és új találkozása A korábbi, szocmodern épület túlzottan rátelepült a barokk templomra – ezt a kapcsolatot az új épület sokkal ügyesebben oldotta meg. A két épület között átjárható, teraszos passzázs jött létre, innen nyílik a szálloda bejárata is. A templomot és a szállodát üvegfal köti össze, funkciója a telefonközpont mozdíthatatlan részeit rejtő épülettömeg elfedése. A rendház motívumai ezen a felületen és a szálloda grafikai motívumaiban is visszaköszönnek.
Nemes anyagok A lobby terét a márvány, a bársony és a natúr diófafelületek uralják, csakúgy, mint az étterem és a bár enteriőrjét. Az épületben több ponton visszatérő elem a váltóintarziás minta, az íves és a szögletes felületek játéka, a geometrikusan tört felületek látványa vagy egy-egy bronztükör és kandalló, ami ebben a térben egyaránt megtalálható.
Tapéták és szőnyegek A lobbytér teljes hosszában végighúzódik a holland Dutch Walltextile által gyártott selyemtapéta. A bronzszálakkal szőtt, smaragdszínű felületet bárhonnan nézzük, más hatást mutat. De sokan nemcsak nézegetik, az itt dolgozók szerint ritka az olyan vendég, aki nem simítja végig, ahogy elhalad mellette. A szobákban hasonló színvilágú, váltakozó színű szőnyegeket találunk, ezek az Este’r Partners tervei szerint, egyedi mintákkal készültek.
Szobák A textilek színvilágát a pezsgőszínek, az ezüst, az arany, a bronz visszafogott világa uralja, és egy-egy narancs vagy méregzöld bútor ellenpontozza. A fürdőszobákat egy „fadobozba” helyezték, és alumíniumkeretes füstüveg ajtókkal választottak le. Tizenöt szobatípus közül lehet választani, a szállodai szobák nagy része a templomtoronyra néz. A panorámás, nagy teraszos, drágább szobák ára 250–300 euró éjszakánként.
Lehet, hogy Michael O’Leary Magyarországon miniszterek leidiótázásával tett szert hatalmas ismertségre, de a Ryanair sikertörténetét már több mint harminc éve írja. Rengetegen utálják, ám a pénzügyi eredményei magukért beszélnek: ellentmondásos módszereivel a csőd széléről indulva emelte cégét a legtöbb utast szállító és egyben legértékesebb európai légitársasággá. Ahogy eddig minden válságból, most a covidból is megerősödve jön ki.
2012-ben kezdtek egyáltalán programozással foglalkozni, gyors ütemben fejlődtek, 2023-ban már bevásárolta magát a magyar Forbes. A Splendex pécsi központtal, nemzetközi szinten építkezik. „Édesanyám azt mondta, hogy nem lesz belőlem ember, ha nincs végzettségem. Ezért megcsináltam egy OKJ-s szoftverfejlesztőt, és időközben valamilyen felindulásból bezsebeltünk egy aranykalászos gazda címet is. De nem használjuk” – mondja nevetve Székely […]
Sümegi Elemér hangszerei – hegedűk és csellók – kivételes műgonddal és odaadással készülnek. A Xiaomi 13 Pro professzionális tripla Leica kamerarendszerével rögzített képeken festményszerűen elevenedik meg a hangszerkészítő mester műhelye, lovai, birtoka és irigylésre méltóan sokszínű, derűs élete. Mikor a koncertterem falai között felcsendül egy hegedűfutam, a közönség soraiban vélhetően csak Sümegi Elemér hegedű- és […]